A béke építésére kérte a világ vezetőit Ferenc pápa a budapesti Kossuth Lajos téren vasárnap bemutatott szentmise végén, egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőért fohászkodva. A katolikus egyházfő beszédét az „Isten, áldd meg a magyart!” áldással zárta magyarul.
Budapesti szentbeszédében a katolikus egyházfő Szűz Máriára, a magyarok nagyasszonyára bízott minden magyart, az európai kontinens hitét és jövőjét és a béke ügyét. A mise végén, a Regina caeli ima előtt azért fohászkodott Szűz Máriához, hogy tekintsen a sokat szenvedő népekre, különösen a „szomszédos, meggyötört ukrán és az orosz népre, neked szentelt népeidre”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ferenc pápa szentmiséjében arról is beszélt: „Arra kaptunk meghívást, hogy ki tudjunk lépni a komfortzónánkból, és ott segítsünk, ahol szükség van az evangéliumra.” A katolikus egyházfő hangsúlyozta, Isten azért jön, hogy begyógyítsa a sebeinket. „Fájó az önzés és az individualizmus kapuit látni” – mondta Ferenc pápa. Az egyházfő arra is figyelmeztetett: a pásztor nem rabló és nem tolvaj, nem lopja el a teret a laikus testvérektől. Egyúttal arra kérte a híveket, engedjék be szívükbe az élet Urát, aki vigasztal és gyógyít, utána pedig lépjenek ki, és váljanak maguk is nyitott kapukká a társadalomban. Úgy fogalmazott: „Legyünk nyitottak egymás iránt és befogadók, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni!”
A pápa beszédében kitért arra: miután a Jó Pásztor nevén szólította és nyájba terelte juhait, „kivezeti őket”, elküldi a világba, hogy bátran és félelem nélkül váljanak az örömhír hirdetőivé, a szeretet tanúivá. – Jézust azt mondta: „én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál”. Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy „beléphessünk az Atya közösségébe, de mint köztudott, a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk” – magyarázta a katolikus egyházfő.
– Jézus az a kapu, amely a világba irányít, arra buzdít, hogy „menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel”. Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy „kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára” – hangsúlyozta.
Ferenc pápa szomorúnak és fájdalmasnak nevezte a zárt kapuk látványát: az önzés, az individualizmus zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közöny zárt kapuit; zárt kapukat az idegenek, a menekültek és a szegények előtt. Utolsóként említette az egyházi közösségek zárt kapuit: „bezárkózva magunk közé”, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik „nincsenek rendben”, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak.
– Testvérek, kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat! – fordult a hívekhez Ferenc pápa, kétszer is megismételve kérését.
Az MTI által is idézett szentatya arra kérte a „béke királynőjét”, öntse az „emberek és a népek vezetőinek szívébe a vágyat, hogy a békét építsék, hogy a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút; egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt, egy testvérekkel és nem falakkal teli világot”. Azért is imádkozott a Szűzanyához, hogy az egyház Európában újra megtalálja az imádság erejét, újra felfedezze Mária alázatát és engedelmességét, a tanúságtétel lelkesedését és az igehirdetés szépségét.
Ferenc pápa köszönetet mondott az egész magyar népnek azért a fogadtatásért és szeretetért, amit magyarországi látogatása során megtapasztalt. „Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem” – mondta.
Erdő Péter a szentmise végén megköszönte Ferenc pápának, hogy eljött „hozzánk, egy olyan néphez, akinek a nyelvéhez még hasonlót is nehéz találni az egész világon”. Egy olyan néphez, amely ezer éve szeretettel ragaszkodik a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla. A bíboros köszönetet mondott az egyházfőnek, hogy eljött meglátogatni a szegényeket és a menekülteket, akik a szomszédból, Ukrajnából érkeztek. „Köszönjük, hogy meglátogatta a szegényeket, a beteg gyermekeket és a fiatalokat, akik a legnagyobb kihívást és a legnagyobb lehetőséget jelentik egyházunk számára” – mondta.
Az esztergom-budapesti érsek kitért arra: a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a nagy folyó nemcsak határ, hanem „ha bölcs hozzáértéssel hidakat építünk, akkor össze is köti a népeket”. Ennek példájaként említette Szent István királyt, akit ma a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel, hiszen olyan időben hirdette Krisztust, amikor még teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyházai között.
– Köszönjük, Szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű – zárta szavait a bíboros, Isten áldását kérve Ferenc pápára és szolgálatára, és a Szentatya apostoli áldását kérve a jelenlévőkre. Erdő Péter ezt követően Szent István szobrát ajándékozta Ferenc pápának.
A Kossuth téri szentmisén egyébként többek mellett jelen volt Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
