Nem válaszolt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a német közszolgálati televíziónak adott interjújában a Vlagyimir Putyinra és az orosz elnök ellen kiadott elfogadóparancsra vonatkozó kérdésre. Az interjú egy kedd késő este sugárzott dokumentumfilmben hangzott el, amelyet az Erste – sokan ARD-ként ismerik – a Rheinmetall hadiipari nagyvállalatról készített. Ebben azt mutatták meg, az ukrajnai háború miatt mennyire megváltozott és felértékelődött a jármű- és hadiipari óriásvállalat szerepe. Klaus Scherer, az NDR újságírója arra kereste a választ, hogyan forgatta fel a düsseldorfi székhelyű nagyvállalat napi működését és dolgozóinak életét a háború. A filmben meghatározó szereplő Orbán Viktor minisztere is.
A film a magyar vonatkozásai miatt különösen érdekes: Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter látogatásával kezdődik, aki az elhangzottak alapján bevásárló körúton vett részt a Rheinmeltall Unterlüß (Alsó-Szászország) közelében található bázisán. Szalay-Bobrovniczky Kristófot Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója kalauzolta, aki 2022 tavasza óta a 4iG tanácsadó testületében is benne van. Csak hónapokkal később derült ki, hogy milyen fontos volt ez a látogatás a gyáróriás és Magyarország szempontjából is.
A képsorok azért érdemelnek külön figyelmet, mert a magyar kormány és a honvédelmi minisztérium csak saját szűrőjén át kommunikál az ország hadiipari beszerzéseiről. Holott Magyarország védelmi kiadásokra fordított összege idén először eléri a GDP két százalékát, és az ország fegyverkezése fordított összegei arányaiban uniós szinten is jelentős volumenűek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a szóban forgó áprilisi látogatásáról csak néhány PR-fotót osztott meg a közösségi oldalán – a konkrét hely megjelölése és egyéb részletek közlése nélkül. Holott ennek a látogatásnak a következményeként az ország forintmilliárdokkal szállhat be a Rheinmetall üzletébe. Az Inside Rheinmetall – zwischen Krieg und Frieden (A Rheinmetall belülről – Háború és béke között) címmel bemutatott 45 perces riportfilm például megmutatta, hogyan szágult a gyakorlótéren a kiszemelt, egyelőre csak prototípusban létező Phanter (párduc) harci járműben a magyar miniszter.
Miniszter fegyverben
A Rheinmetall vezér, Armin Papperger előbb felderítő drónokat ajánl a magyar miniszternek, amelyre a konszern a jövő piacának meghatározó termékeként tekint. – 12 órát is képes a levegőben maradni, és akár harci drónok ellen is bevethető. Vagyis felderítésre és harcra egyaránt alkalmas – mondja Papperger a magyar miniszternek. Aztán bemutatót tartanak a magyar delegációnak, több fegyvernem közös hadviselését is prezentálják. – A drónok biztosítják a pancélosokat és azok személyzetét, és mutatják meg a célpontokat – hangzik el a filmben. Ekkor már fülvédővel ülnek Szalay-Bobrovniczkyék, és figyelik a lövésekkel tarkított haditechnikai bemutatót. Széles látószögű kameraegységeket is ajánlanak a magyar vendégnek. – Akkor is látni vele, ha a nap vakít? – veti fel a miniszter. – Igen – felelik neki. Ezt mosolyogva nyugtázza a tárcavezető. „A miniszter érdeklődő és úgy tűnik, le van nyűgözve” – mondja az eseményeket közelről figyelő újságíró.
A következő jelenetben Szalay-Bobrovniczky már a Rheinmetall legújabb fejlesztésű harci páncélosára, egy KF 51 Pantherre (Párduc) mászik rheinmetallos kabátban. Ez a vállalat új generációs harckocsija. – „Egy vitatott prototípus, amelyekkel a Rheinmetall hosszútávon a Leopardokat váltaná le. Ám elakadt a sokmilliárdeurós projekt. Pappergernek vevőt kell rá találnia” – mondja a narrátor. A Panther harckocsihoz a muníciót is a vállalat készíti. A nagyvállalat vezére igyekszik jó reklámot csinálni a termékének: „Pontosabb, mint más típusok, mert nem inog. És kevesebb energiát használ a kilövéskor. Gyakorlatilag egy fémnyilat lövünk ki. Ezért fejlesztettük ki a lövedékcsaládot. Az első lincenszet az amerikaiaknak adtuk el”.
A képsorok aztán Szalay-Bobrovniczkyről szólnak (a filmben 6 perc 30 másodperctől). A személyzet ugyanis felkészült arra, hogy a Pantherrel körbevigyék a magyar minisztert. Szalay-Bobrovnickyék hasítanak a gyakorló lőtéren keresztbe-kasul. A riport szerint az ágyújával maga a miniszter adott le lövést. „A magyar vendég szemlátomást nagyon élvezte a próbautat”. A magyar miniszter előbb „V-betűt” formáz, majd integet a kezével a nyíláson, végül felfelé tartott hüvelyujjával fejezi ki elégedettségét vendéglátóinak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf V-betűt formázva int a Rheinmetall Panther prototípusában az ARD riportfilmjében
– Termékbemutatót tartanak vagy ügyfélkapcsolat ápolását látjuk? – kérdezi Pappergert a riporter. – Bemutatjuk az új technológiai fejlesztéseinket. Ezt tesszük a potenciális vásárlókkal évente két-három alkalommal. Ma új szerződésekről is beszéltünk – érkezik a válasz.
– Magyarország jelenleg az Európai Unió politikai vitáinak kereszttüzében áll. Ez aggasztja önt, vagy a Rheinmetall üzleteiben ezen kritikáknak nincs szerepük? – érkezett az újabb kérdés. Nem vagyok politikus. Sem az Európai Unió, sem Németország részéről nincs akadálya az együttműködésnek. Éppen ellenkezőleg: Magyarország egy nagyon jó vevő – felelte a Rheinmetall vezére.
A németek azonban még további kalandot tartogattak budapesti vendégüknek: a magyar miniszter egy négykerék-meghajtású könnyű terepjáró volánjához ülhetett – a Rheinmetall befolyásos vezérének az anyósülésen jutott hely. A száguldozás után megálltak a járművel, ami valószínűleg Caracal típusú fejlesztésük volt. A miniszter egy gombnyomással ködöt lövelt ki maga elé, amivel a jármű láthatatlanná válhat az ellenség előtt.
A riportban elhangzott: a Rheinmetallnál hat hónapig tartó forgatások során bármikor, bármit kérdezhettek. A magyar honvédelmi miniszter először vonakodott interjút adni a sokszorosan díjazott újságírónak. Aztán kötélnek állt – „a miniszternek van egy kis ideje” –, de csak három kérdést engedélyezett a nem magyar viszonyokhoz szokott riporternek. Ezek a látogatásról, Európáról és a vendéglátó Rheinmetall-vezér Armin Pappergerről szólhattak. – Le voltam nyűgözve attól, ahogyan körbevezetett. Az előállítás minden részletét ismeri – mondta a magyar honvédelmi miniszter Pappergerről. Felvetették neki: ha németeket kérdeznek Magyarországról, sokan fejezik ki aggodalmukat a magyar kormány politikai irányvonala miatt. Mit mond a nézőknek, hogy nyugodtan hajthassák le a fejüket este? – firtatta. – Nem kell aggódniuk. Magyarország egy erős és megbízható ország, amely 24 éve a NATO tagja.
Megszakított interjú
– De ha Vlagyimir Putyin meglátogatja önöket, szabadon távozhat, nem úgy, mint más országból – érkezett a felvetés, amire Szalay-Bobrovniczy nagyon mosolygott, majd megtagadta a választ, mondván hogy az interjúkérésnél a Rheinmetallról volt szó, nem Putyinról. Ezzel véget ért az interjú. (A film ajánlójában ezt úgy írta a csatorna, hogy megszakította a beszélgetést, miközben a kamera forgott.)
A riportfilm a Rheinmetall és a magyar kormány üzletével ér véget. Feltetették a kérdést: az új fejlesztésű Phanterek tényleg kiválthatják a Leopardokat? A cégnek ez anyagi szempontból is feltétlen előnyökkel járna, mivel a Leopardok gyártásában mások is közreműködnek. A Panthereket a Rheinmetall egyedül állítaná elő, amint készen állnak a szériagyártásra. Mint elhangzott, szeptemberben lezárták az első szerződést. A vásárló az első forgatás alkalmával megismert Magyarország képviselői, vagyis a magyar kormány. – Átveszik a fejlesztési költségeket. Még további 15 hónap szükséges a szériagyártás megkezdéséhoz. Ezeket a költségeket Magyarország fizeti. Abból indulok ki, hogy az ország lesz az, amely megvásárolja az első szériát – jelentette ki Armin Papperger.
A KF51 Phanterek magyarországi megrendeléséről szeptemberben a német Handelsblatt című tekintélyes gazdasági lap írt. A cikket szemléző Economx szerint a magyar kormány és a hadiipari vállalat elvi megállapodást kötött arról, hogy a KF51 Panther harckocsit Magyarországon fejlesztik ki, majd itt is gyártják le. A lap szerint a gyártást is Magyarországgal együttműködve kezdik meg. Azt írták, hogy a magyar kormány mintegy 300 millió eurót fizet a Rheinmetallnak a projektért. Megjegyezték, Magyarország az elmúlt években a Rheinmetall egyik legfontosabb megrendelőjévé vált: augusztus közepén nyitotta meg a Lynx gyalogsági harcjármű gyártóüzemét Zalaegerszegen, és a jövőben a Panther is ott készülhet. Az üzem megnyitóján már ki is állítottak egy ilyen típusú harckocsit.
A riportfilm bemutatta továbbá, hogy a Rheinmetall végzi a Németország által Ukrajnának átadott harci járművek felújítását. Azt, hogy milyen felújítás után jutottak el Ukrajnába, a nyilvánosság csak azt követően ismerhette meg, hogy azok megérkeztek a célállomásra. A Rheinmetall ma nem győzi ellátni megrendelőit. Az ukrajnai háború kitörése óta tőzsdei vállalat lett, Papperger számára ez jelenti eddigi pályafutásának csúcspontja. Megkérdezték tőle, mi lesz a vállalattal a mostani, háború okozta fellendülés végével. Szerinte a következő 10 évben a most leürült haditechnika feltöltése állandó munkát biztosít, így biztosított lesz a növekedés. Idén tavasszal egyébként azt nyilatkozta Papperger, hogy Ukrajna is szóba jöhet, mint a Pantherek gyártásának helyszne.
Lapunk a riportfilmben elhangzottak, a beszerzések és a megszakított interjú apropóján e-mailben kereste meg a Honvédelmi Minisztériumot. Azt kérdeztük:
– Milyen összeggel száll be a magyar kormány a KF51 Panther harci járművek fejlesztésébe? Helytálló-e a sajtóhírekben szereplő 300 millió euró?
– Milyen eszközöket vásárolt, illetve tervez vásárolni a riportfilmben megörökített látogatáshoz kapcsolódóan a magyar kormány a Rheinmetalltól?
– Hány Panther járművet vásárol Magyarország?
– Valóban Zalaegerszegen készülnek-e a Magyarország által megvásárlandó darabok?
– Miért csak három kérdést engedélyezett a riporternek a miniszter?
– Miért szakította meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter az Erste (ARD) televíziónak adott interjút, amikor Vlagyimir Putyinról és az ellene kiadott elfogatóparancsról kérdezték?
Amint válaszol a tárca, frissítjük cikkünket.
