Megint trükközik a kormány az Európai Bizottság felé tett vállalásokkal, ezúttal az igazságügyi módosításokban – derül ki a 444 elemzéséből. Az Igazságügyi Minisztérium január 18-án hozta nyilvánosságra az igazságügyi reformjavaslatát, a kormány ezzel hárítaná el az EU Helyreállítási Alapjából (RRF) járó, mintegy 2260 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás folyósításának legnagyobb akadályát (összesen 27 szupermérföldkő van, 4 az igazságügy területén). Amíg ez nem rendeződik, a kormány a kohéziós alapok 8580 milliárd forintjához sem fér hozzá.
Az Európai Bizottság a kormánnyal folytatott egyeztetések során az igazságügy területén négy, 2023. március 31-ig mindenképp teljesítendő feltételt jelölt meg: meg kell erősíteni az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit; meg kell erősíteni a kúriai bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól; meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog; meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon. A 444 a törvényjavaslat átvizsgálása alapján arra jutott, hogy a négy ultimátumszerű feltétel közül a kormány egyet tűnik késznek maradéktalanul teljesíteni: nem lesz akadálya, hogy bírók a kételyeikkel az Európai Unió Bíróságához (EUB) forduljanak.
Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság a 444-hez eljuttatott közös előzetes állásfoglalásában azt írta, hogy az OBT a javaslatban nem kapta meg a szupermérföldkőben előírt vétójogot az OBH elnöke és a Kúria elnöke kinevezésekor. Az OBT megkerülhetetlen lenne, de csak a formális követelmények teljesülését vizsgálhatná, tehát hogy az államfő jelöltjének megvan-e például az előírt végzettsége és gyakorlata. Viszont nem hallgathatnák meg, ahogy eddig, és az alkalmasságáról sem mondhatnának véleményt, ami a három civil szervezet szerint „teljesen kiüresíti az OBT egyetértési jogát”.
A törvényjavaslat megszüntetné ugyan a közhatalmi szerveknek (hatóságoknak) azt a 2019 végén hatályba lépett lehetőségét, hogy jogerős bírósági döntéseket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon, ám a korábbi, ilyen ügyekben született AB-határozatok nem vesztik érvényüket, azokra a testület az új határozataiban továbbra is hivatkozhat.
A 444 figyelmét bírósági körökből többen is felhívták egy trükkre az IM javaslatában. Bár a Bizottság kifejezetten előírta, hogy az OBT-nek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz, köztük a személyes adatokhoz biztosítani kell a hozzáférést, a törvényjavaslat szövegében az áll, hogy az OBT „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása mellett” tekinthet be az iratokba. Ha az OBH elnöke úgy értelmezi a majdani jogszabályt, hogy a személyes adatokat tartalmazó iratokat nem kell kiadnia, egy örökkévalóságig tartó jogvita indul, ami alatt az OBT továbbra sem tudja ellátni a feladatát.
Az Európai Bizottság a kúriai bírók függetlensége tárgykörében kikötötte, hogy a Kúria elnöke nem lehet újraválasztható. Ezt tartalmazza is az IM javaslatcsomagja, de, ahogy a civilek észrevették, azt már nem, hogy a főbírónak a 9 éves ciklus végén megszűnik a megbízatása. Így Varga Zs. András (Polt Péterhez hasonlóan) élete végéig a Kúria elnöke maradhat, ha a parlamentnek nem sikerül az utódját kétharmados többséggel megválasztani – írta a 444.
A Bizottság azt is elvárja, hogy szűnjön meg a „lex Varga Zs.”, ami lehetővé teszi, hogy kérésükre az alkotmánybírók megbízatásuk lejártával automatikusan kúriai bíróként folytassák a karrierjüket, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e a feltételeknek. A javaslat megszünteti ezt a lehetőséget, de a szigorítás nem vonatkozna azokra az alkotmánybírókra, akiket Áder János kérésükre már kinevezett bírónak, de még nem járt le megbízatásuk az AB-n. Az EB szándéka ellenére így továbbra is érkeznének alkotmánybírók a Kúriára, az utolsó a 2030-as évek elején.
A törvényjavaslat emellett a Kúrián polgári és büntető ügyszakban is bevezetné a lehetőséget, hogy a perekben három helyett öttagú tanácsok ítélkezzenek. Ez a kritikusok szerint nagyobb szabadságot adna Varga Zs. Andrásnak és a hozzá közel álló vezetőknek, hogy ha akarják, úgy kevergessék a 3-5 tagú tanácsokat, hogy a kiemelt ügyekben kisebbségben maradjanak a régi vágású bírók, és nőjön az esély, hogy az elvárt ítélet születik meg.
