Katonai ügyész hallgatta ki a 16 éves Sas Bíborkát: a 16 éves diáklányt hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg, amiért május 3-án, a Karmelita előtt egy üres műanyagpalackot hajított a rendőrök felé, a könnygázba és gumibotozásba fulladó diáktüntetésen. Az esetről író Mérce az ügyészség megdöbbentő ajánlatáról is beszámolt: bizonyos feltételek mellett az állam felfüggesztené a büntetőeljárás lefolytatását, ha a fiatalkorú lány az előírt „magatartási szabályokat” követné: Bíborka esetében a szabály az lett volna, hogy az ajánlott felfüggesztés egy éve alatt semmilyen tüntetésen nem vesz részt
Nincs haszna, cserébe alkotmányos jogot korlátoz
Az alku tárgya nem csak első hallásra, de jogi szempontból is aggályos. Így látja ezt Hegyi Szabolcs, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogi szakértője. Szerinte már a rendőrökkel szemben elkövetett erőszak gyanúja sem igazán állja meg a helyét. A rendőrök felé eldobott, üres műanyagpalack ugyan lehet jogsértő, de nem okozott sérülést, és a hatósági eljárást sem akadályozta, így nehéz lenne hivatalos személy elleni erőszakról beszélni.
A büntetőügyekben bevett és hasznos eszköz az ügyészségi eljárás valamilyen magatartási szabályhoz kötött felfüggesztése, főként kisebb súlyú esetekben. „Ha a gyanúsított vállalja, hogy a törvényes úton marad, a jogi procedúrát felfüggesztik, egy év után pedig megszüntetik, elmarad a vádemelés, a megterhelő jogi procedúra is. Bíborka esetében a magatartási cél az kellett volna legyen, hogy a későbbiekben törvénytisztelő módon viselkedjen egy demonstráción – de hogy tehetné ezt meg, ha egyszerűen eltiltják a tüntetésektől?” – vetette fel a TASZ jogásza.
Maximális büntetés az aktivistának
Más módon került nyomás alá a diáktüntetésekről és karcos slamszövegeiről ismert Pankotai Lili, aki a napokban tudta meg, hogy a május 3-itüntetés kapcsán 150 ezer forintos bírsággal sújtotta a rendőrség. A Pankotait jogellenes gyűlés szervezőjének tekintő hatóság ezt azzal indokolta, hogy tette veszélyes volt a társadalomra.
Ráadásul nem is ez volt az első ilyen bírság, hiszen korábban 100 ezer forintos csekket is küldtek neki, ugyanezzel a hivatkozással. „Őszintén szólva nem voltam meglepve. Ez a rendszer ilyen, és teszi a dolgát: a propagandagépezet hazugságokat gyárt, az igazságszolgáltatás próbálja elhallgattatni, megfélemlíteni a hangadókat. A NER nyilván nyerne azzal, ha a bírság hatására visszalépnék, de ezt cseszhetik: üzenem nekik, hogy erre hiába is várnak” – mondta lapunknak az aktivista.
Mint Pankotai Lilitől megtudtuk, a 150 ezres büntetési tétel törlesztésében a Tanítanék Mozgalom fogja segíteni, a szervezet külön számlaszámra várja majd az ügyet támogató adományokat. Emellett pedig panaszt tesz a bírság ellen.
Zárt ajtók mögött tárgyalnak
Az Országgyűlés pénteken, rendkívüli ülésen tárgyal a pedagógusok jogállását és bérét szabályozó státusztörvényről – vagy, ahogy a tanárok és diákok hívják, bosszútörvénytől. A kormánypárti kétharmad látványosan tart a civil tiltakozástól: mint a HVG kiderítette, a tárgyalási nap alkalmából turistákat, a parlamenti pártok vendégeit, és talán a sajtó munkatársait sem engedik majd be a Parlament épületébe. A Kossuth tér viszont várhatóan megtelik majd tüntetőkkel, hiszen a téren napok óta tart a Többen vagyunk című, péntekre is bejegyzett tüntetés, mellyel a törvény elfogadása ellen tiltakoznak. Kérdés, hogy a hatósági eljárásokban büntetett, kérdőre vont diáklányok ügye elijeszti vagy inkább felbőszíti majd a tiltakozó fiatalokat.
