„Visszavágunk! Nem hagyjuk szó nélkül a nemtelen brüsszeli támadásokat” – ezzel vezette fel Varga Judit, hogy a kormány a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározattal reagált az Európai Bizottság legutóbbi jogállamisági jelentésére. Lapunk is beszámolt róla, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idei jogállamisági jelentésben is a legtöbb kritikával illetett országként említi a brüsszeli testület Magyarországot.
Az Európai Bizottság a jogállamisági jelentésében az igazságszolgáltatás, a sajtó sokszínűsége és a korrupció elleni küzdelem eredményei alapján alkotott véleményt. Aggályosnak nevezték például, hogy a Kúria elnökét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács negatív véleménye ellenére választották meg és erős bírálatok érték a korrupcióellenes intézkedéseket, különösen azok hatékonyságát. Egyértelműen kijelentették, hogy Magyarországon a média sokszínűsége továbbra is veszélyben van.
A kormány most válaszolt, méghozzá a Magyar Közlönyben közzétett, Orbán Viktor által aláírt kormányhatározatban. Ebben már az elején rögzítik, hogy az „Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja”. A jelentés forrásait egyoldalúnak, politikai elfogultnak tartják, amelyek alapján a megállapítások így pontatlanok és tendenciózusak.
Ezután néhány konkrét kritikára is válaszolnak. Kimondja a kormányhatározat, hogy elutasítják „az Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban”. Hiszen – a szöveg szerint – „Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek”. Rögzítik, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben „Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz”. Azt is megállapítja a határozat, hogy a megalapozatlan aggodalmakkal szemben „Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja”.
Összességében a kormányhatározat szerint kormány megállapítja, hogy „az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”. Egyúttal elítélik a testület „beavatkozási kísérleteit” Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe.
Most Varga Judit igazságügyi miniszter feladata, hogy a határozat tartalmát az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival ismertesse.
