Semmiféle áttörést nem hozott az európai állam- és kormányfők csütörtök esti videókonferenciája – igaz, erre nem is lehetett számítani. Bár az európai közélet alaposan felbolydult a magyar-lengyel vétófenyegetés miatt, valószínű volt, hogy nem sikerül áthidalni a különbséget csütörtökön este az online tanácskozáson.
Ismert, Magyarország és Lengyelország kilátásban helyezte, hogy ha a tagállamok túlnyomó többsége és az Európai Parlament akaratának megfelelően működésbe lép az uniós források ellenőrzése kapcsán a jogállamisági mechanizmus, akkor blokkolják az hétéves uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. Ez a két tétel összesen 1800 milliárd eurót jelent, nem mellékesen benne van Magyarország és Lengyelország igen jelentős részesedése is.
A videókonferencián azonban 16 percig tartott ennek a napirendnek a tárgyalása. Ez arra volt elég, hogy Angela Merkel német kancellár és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke összefoglalja, hol tart a folyamat, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig megismételte elutasító álláspontját. Csatlakozott hozzájuk, bár vétózni egyelőre nem akar Janez Jansa szlovén kormányfő is.
Mivel igazából valószínűleg senki sem akarta most kenyértörésre vinni a dolgot, ezért abban maradtak, hogy a soros elnökség megpróbál egy olyan megoldást letenni az asztalra, amely mindenkinek megfelelő. Angela Merkel azt mondta az ülést követő berlini sajtótájékoztatóján, hogy kötelességük megoldást találni és keményen dolgoznak ezen. Ugyanerről beszélt Brüsszelben Charles Michel is. Az Európai Tanács elnöke leszögezte: kulcsfontosságú, hogy a júliusban kötött megegyezést minél hamarabb meg tudják valósítani, mert erre várnak az európai polgárok, kis- közepes és nagyvállalkozások egyaránt. Részletekbe, lehetséges megoldásokba azonban nem bocsátkoztak, az sem derült ki, hogy kell-e emiatt egy rendkívüli csúcstalálkozót tartani.
A konferencia eredeti és fő napirendi témája a koronavírus-járvánnyal összefüggő intézkedések minél jobb összehangolása volt unió szinten. Több fontos kérdésben egyetértettek a tagállamok. Például abban, hogy tájékoztató kampányt kell folytatni annak érdekében, hogy növeljék az oltásokkal szembeni bizalmat az emberekben. Ugyancsak óriási feladatot jelent a majdani vakcinákkal összefüggő logisztikai munka. Itt elhangzott az is, hogy legkorábban december második felében kaphatja meg az európai jóváhagyást az első ellenanyag, ami minden bizonnyal a Pfizer-BioNTech közös fejlesztés lesz. Az első oltásokat a veszélyeztetett csoportok kapják majd meg, de ez a karácsony még elsősorban a biztonságról fog szólni. Felhívták egymás figyelmét arra is a tagállami vezetők, hogy ha majd a korlátozások enyhítésére kerül sor, akkor a fokozatosságot kell szem ellőtt tartani és alaposan kell mérlegelni az intézkedéseket, hogy ne essünk ugyanabba a hibába, amely elindította a második hullámot.
Egy kérdésre válaszolva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, nem került szóba az, hogy Magyarország az EU-ban még nem engedélyezett orosz vakcinát gyártana és forgalmazna.
