Német nagykövet: A médiának kell ellenőrizni a hatalmat, nem fordítva

Német nagykövet: A médiának kell ellenőrizni a hatalmat, nem fordítva

Julia Katharina Gross német nagykövet beszédet mond Az Élysée-szerződés hatvan év távlatából címû konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2023. február 10-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Természetesen az nem a mi közös, EU-n belüli sajtószabadság-értelmezésünk, hogy a kormányok ellenőrizzék a médiát. Az ellenkezője igaz: a médiának kell a demokrácián belül egy ellenőrző funkciót betöltenie – mondta Julia Gross budapesti német nagykövet az Átlátszónak adott interjújában Orbán Balázs nemrégiben tett kijelentését felidézve.

Mint mondta, fontosnak tartják, hogy minden média számára azonos feltételek álljanak rendelkezésre. „Ezek fontosak a demokrácia és a működő társadalom szempontjából. És emiatt természetesen figyelemmel kísérjük, ha pl. Orbán Balázs az egyik beszédében az MCC előtt azt mondja, hogy aki ellenőrzi az országban a médiát, az ellenőrzi az országot. Még nem volt lehetőségem arra, hogy Orbán úrral beszéljek arról, mit is ért pontosan ezalatt” – fogalmazott.

Azt is egyértelművé tette, hogy véleménye szerint a szabad sajtó, a szabad média minden demokrácia egyik központi oszlopa. „A szabad sajtó védelmének nagyon nagy jelentősége van. Ennek során egy sor tényezőt figyelembe kell venni. A jogi kereteknek biztosítaniuk kell a sajtó önrendelkezési jogát. Biztosítani kell, hogy a teljes politikai spektrumban az összes médiának egyenjogú hozzáférése legyen az információkhoz és ne akadályozzák őket az oknyomozás során. Az összes médiának egyenlő hozzáférése kell hogy legyen a finanszírozási forrásokhoz, pl. a reklámköltségeken keresztül” – mondta.

A magyar–német kapcsolatokról azt mondta, jelenleg egy sor vitás téma van Magyarország és Németország között, „de Magyarország és más EU-partnerek között is, amelyekről beszélnünk kell. Azokat pontokat, amelyek miatt jelenleg aggódunk, más tagállamok is kritizálják. Ezekkel a témákkal kapcsolatban kiterjedt vita folyik EU-szinten. Az EU-Bizottság az EU-tagállamok többségének támogatásával elindította azt az eljárást, amelynek célja, hogy megerősítse a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció-ellenes harcot és a média szabadságát.”

Hozzátette, hogy az uniós támogatásokhoz vezető út nyitva áll, „ha megtörténnek a helyes lépések. A magyar kormánynak biztosítania kell, hogy az EU-pénzeket megfelelő módon használják fel, és bizonyítania, hogy betartják az EU szabályait. Úgy gondoljuk, hogy a párbeszéd eredményes lesz, és ezt szeretnénk tovább vinni. Emellett természetesen továbbra is szükség van arra, hogy Magyarország konstruktív módon vegyen részt az eljárásban, és a tagállamok a Bizottsággal közösen lépjenek fel, valamint egyértelműen fogalmazzák meg az elvárásaikat.”

Azt nagyon problémásnak tartják, „hogy olyan dolgokat kapcsolnak össze, amelyeknek szerintünk semmi közük egymáshoz. A pedofília vádja az egyik oldalon, az LMBTQI-jogok és a genderkérdésekről folytatott viták a másik oldalon. Ezeknek semmi közük egymáshoz.”

Hangsúlyozta, hogy Magyarország megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is. „Amit problémásnak tartunk, az az, hogy a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől. Például a Brüsszel és a Magyarország által is megszavazott szankciók elleni plakátkampányra gondolok. Ilyen értelemben látok bizonyos ellentmondást, és ez ugyanúgy érvényes Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálási folyamatára is” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar Országgyűlés, mindig új okokkal csúsztatja a folyamatot, „melyeket mi nem tartunk helytállónak”.

A tervezett debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásokat illetően azt mondta, hogy a lakosság kéréseit és aggodalmait komolyan kell venni. Németországban is vannak tiltakozások, ha ilyen nagyságrendű projektekről van szó. „Az emberek kifejezésre akarják juttatni aggodalmaikat és kéréseiket. Azt hiszem, ez teljesen normális folyamat. Egy olyan nagyvárosban is mint Debrecen, ahol az emberek többségében Fidesz-szavazók, felmerülnek kérdések, amelyeket a kormánynak meg kell válaszolnia. Nem intézném el ezt egyszerűen úgy, mint hangulatkeltés” – mondta.