Az Alaptörvény jogrendszerünk alapja: mérce az állampolgároknak, köti a törvényhozókat, a bírókat, a Kormányt és a köztársasági elnököt is. Értékmérő szerepét akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak. Így lesz alkotmányos rendszerünk általa is kiszámítható és stabil. Mégis előállhat olyan helyzet, melyben változtatni kell rajta. Különösen igaz ez február óta, hiszen a háború miatt az ország helyzete és mindennapi életünk körülményei drámaian változnak. A kedden megszavazott alkotmánymódosításnak azonban nem látom kényszerítő indokát. Alkotmányos kötelezettségemnek tettem eleget, amikor a mai napon az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírtam – így indokolta Novák Katalin köztársasági elnök a Facebook-oldalán pénteken, hogy aláírta az Alaptörvény legújabb módosítását.
A parlament által megszavazott módosítás értelmében a megyéket vármegyéknek, a kormánybiztosokat pedig főispánoknak nevezik majd. A 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokra pedig egy napon kerül majd sor.
Novák Katalin ezt megelőzően a kata kivégzését is aláírta, akkor is a Facebookon magyarázkodott.
