Levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Lázár János építési és közlekedési miniszter törvénye miatt. Azt szeretnék elérni, hogy azt az államfő másodszorra se írja alá – jelentette be a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján, amelyen jelen volt Gémesi György, a szervezet elnöke, Gödöllő polgármestere, Karácsony Gergely társelnök, Budapest főpolgármestere, továbbá Wittinghoff Tamás elnökségi tag, Budaörs polgármestere. Az új jogszabály szerint minden olyan beruházás államinak minősül majd, amelyet legalább ötven százalékban a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszíroznak. Fülöp Zsolt, a MÖSZ agglomerációs tagozatának vezetője, Szentendre polgármestere a Magyar Hangnak arról beszélt, az állam a szűkös önkormányzati forrásokra kívánja rátenni a kezét.
Gémesi György a hétfői sajtótájékoztatón felidézte: Novák Katalin egyszer már természetes normakontrollra küldte a jogszabályt az Alkotmánybírósághoz, a testület meg is állapította a szabályozás alkotmányellenességét. A MÖSZ azt szeretné, ha ezt a törvényt Novák másodszorra sem írná alá, mert szerintük több sebből vérzik. Például minden beruházás, amely 50 százalékos állami vagy uniós pénzből valósítanának meg, azt központi közbeszerzésekből kellene megvalósítani, erre pedig nincs meg a szükséges állami apparátus, technikai felkészültség. Szerinte érdemes végiggondolni, hogy hány ilyen apróbb, 10-15-20 millió forintos kistelepülési beruházást kellene lebonyolítani. A MÖSZ azért sem szeretné, hogy Novák elfogadja a törvényt, mert az állami beruházásoknak sokkal nagyobb a korrupciós kockázata az önkormányzatiaknál: 1:5-höz az arányuk a Transparency International vizsgálatai szerint. Azt is hangsúlyozta, a törvény sérti a települések szuverenitását, önállóságát az, hogy az említett beruházásokat központilag kívánják levezényelni.
Sérül az önrendelkezési jog
Fülöp Zsolt, a MÖSZ agglomerációs tagozatának vezetője, Szentendre polgármestere a Magyar Hang megkeresésére elmondta, a jogszabály – amely szerint automatikusan állami beruházásnak minősül minden olyan önkormányzati fejlesztés, amelynek legkevesebb felét uniós vagy állami pénzből finanszíroznak – egyértelműen azért született, hogy kezelni tudják az állami beruházásokat rendszeresen elnyerő vállalkozások forráshiányát. Vagyis, amíg a jogállamisági problémák, illetve egyéb okok miatt nem érhetők el az állam számára közvetlenül az uniós források – amelyeket rendszeresen a hozzá közel álló vállalkozásoknak juttat –, addig az önkormányzatoknál még meglévő szűkös forrásokra is rá akarja tenni a kezét.
– Ezzel többek között az a probléma, hogy drágábbak lesznek ezek a beruházások. Ugyanis több független kutatás is bebizonyította, hogy nem az önkormányzatok által bonyolított közbeszerzésekkel van baj, hanem az állam által kiírt közbeszerzéseknél van jelentős korrupciós kockázat és túlárazás – mondta a polgármester. – Amennyiben az önkormányzatok tiltakozása ellenére mégis csak a jelenlegi formájában lép életbe a jogszabály, úgy a MÖSZ azt uniós bíróság előtt támadja meg. Az ugyanis ellentmond az önrendelkezésről szóló uniós alapelvnek, hiszen ebben az esetben az önkormányzatok nem tudnak dönteni arról, a fennhatóságuk alá tartozó területen milyen fejlesztések induljanak, és milyenek ne.
Önkormányzatok – ráhatás nélkül
A sajtótájékoztatón Wittinghoff Tamás arról beszélt, hogy nagy reményeket fűztek a tárca egy másik, magyar építészetről szóló új törvényhez. – Az elmúlt időszakban mi nagyon nehezményeztük azt a tendenciát, (...) hogy az önkormányzatoknak egyre kevesebb beleszólásuk van abba, hogy mi történik a településükön. Nincs érdemi lehetőségük arra, hogy betekintsenek akár az építési hatósági engedélyekbe – mondta hozzátéve, sokszor így olyan dolgok történnek a településükön, amelyek miatt a lakók az önkormányzatokat kérdőjelezik meg, miközben nekik nincs érdemi befolyásuk a folyamatokra. Ezért is fűztek nagy várakozásokat az új törvényhez. Ám az október 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet – amit mindössze hét nap volt véleményezni – és a végül a parlament elé kerülő törvény között érdemi eltérés nincs Wittinghoff szerint.
A polgármester szerint a településeknek alapvetően az fáj a legjobban, hogy az általános, első fokú építési jogosítvány vissza kellene, hogy kerüljön az önkormányzatokhoz, mert most nincs ráhatásuk arra, hogy mi történik egy-egy lakóingatlan beépítésekor vagy egyéb beruházások esetén. A második felvetésük a rozsdaövezetek kijelölésével kapcsolatos. A törvény úgy fogalmaz, hogy be kell kérni az önkormányzatok véleményét, de ez a vélemény egyáltalán nem kötelez, holott fontos lenne figyelembe venni a település milyen felhasználást tart megfelelőnek. Hiányzik a törvényből, hogy nem szerepel benne kötelező elemként a rendeltségi egységek meghatározása. Ez azt jelenti, hogy a telkekre nyugodtan lehet több lakásos társasházakat építeni, a település pedig nem tehet semmit ennek korlátozására. Fontos lenne az is, hogy legyen jogorvoslati lehetőség a különféle építési eljárásoknál, hogy ne lehessen sehol se szabálytalanul építkezni. Komoly problémát okoz az is, hogy lakott területeken úgy kezdenek építkezésekbe, hogy nincsen érdemben kialakított közműhálózat. Továbbá fájó pontnak nevezte azt is, hogy hiányzik a tervezetből az is, hogy az önkormányzatoknak legyen lehetősége szabályozni, hogy egy adott területen lakóegységenként hány gépjárművet lehessen elhelyezni egy ingatlanon.
Az üggyel kapcsolatban Fülöp Zsolt azt nyilatkozta a Magyar Hangnak: azzal, hogy az építéshatósági jogosítvány nem kerül vissza a helyhatóságokhoz, szerinte is sérül az önrendelkezési jog sérül, hiszen a helyben élőket képviselő önkormányzat nem dönthet arról, milyen építkezések indulhatnak területükön. Kérdésünkre elmondta, ebben az ügyben esetlegesen szükséges további lépésekről egyelőre nem döntöttek, megvárják a kerettörvény végrehajtási rendeletét, és csak azt követően határoznak arról kell-e, és ha igen, akkor milyen lépéseket kell tenni. Példaként említette, hogy igencsak nehezen értelmezhető, hogy a terveknek a „polgári jóízlésnek” kell megfelelni.
Nagy teher a szolidaritási adó
Fülöp Zsolt arról is beszélt, hogy az önkormányzatok már elkezdték kidolgozni a jövő évi költségvetést, de komoly problémát jelent, hogy a 2024-s központi költségvetést már többször is módosították, ami az önkormányzatoknak biztosított állami pénzeket is érinti. Ezért a MÖSZ szeretne egy részletes tájékoztatást meghallgatni az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságában arról, hogy a módosítások miként érintik az önkormányzatoknak járó kifizetéseket.
Arról is tárgyaltak, hogy a szolidaritási adó nagymértékben terheli a budapesti és a megyeszékhelyek agglomerációját, ahol bőven lenne igény olyan infrastrukturális fejlesztésekre, amelyet az adóba befizetett összegből lehetne finanszírozni. – Személyes javaslatom, hogy amennyiben nem törli el a kormány az adót, akkor legalább vizsgálja felül ennek a felhasználását. Az adott településeken címkézze meg az így kiosztott pénzeket, hogy az önkormányzat csak infrastrukturális beruházásokra költhesse az adó összegét. Az adóerőképesség számításnál pedig az építményadót ne vegyék figyelembe, csak az iparűzési adót. Az építményadót ugyanis a település fejlesztésére kell fordítani. Az iparűzési adó viszont akár régiós fejlesztési célokat is támogathat. (A szolidaritási adó kiszámításának alapja az adott település adóerőképessége – a szerk). Amennyiben ezek közül egyik javaslatot sem tudja tolerálni a kormány, akkor a legalább azt írja elő, hogy a befizetett adót az adott járásban lehessen csak felhasználni, mégpedig a járás polgármesterei által meghatározott célokra.
Rendezzék a vízdíjakat!
A MÖSZ hétfői sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely főpolgármester is jelen volt, ő a víziközmű kérdéséről beszélt. Szerinte egyes szakértői becslések szerint 3-4-5 ezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az elmúlt években elmaradt beruházásokat pótolják és megmentsék Magyarországon az ivóvizet. – Ehhez képest semmi nem történik – tette hozzá. Ezért számos szakmai szervezettel egyetértve a MÖSZ arra buzdítja a kormányt, hogy széles társadalmi egyeztetés után, de rendezze a vízdíjakat. Azzal egyetértenek, hogy a lakosságot ilyen nehéz gazdasági helyzetben tovább terhelni nem szabad, de azzal már nem értenek egyet, hogy az ipari felhasználók, a szállodák, gyógyszergyárak is csak a 10 évvel ezelőtti vízdíjakat fizessék meg, ez egy rendkívül felelőtlen politika szerinte.
