Hivatalos személy elleni csoportos erőszak gyanújával zajlik ügyészségi eljárás a május 3-i, karmelita kolostor előtt történt kordonbontással kapcsolatban – tudta meg a Magyar Hang Hegyi Szabolcstól, a Társaság a Szabadságjogokért jogászától. Az eljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytatja, a hatóság erről május 24-én számolt be. A TASZ minderről közérdekű adatigénylés révén értesült, bár azt ők sem tudják, hogy a büntetőeljárás a kordonbontó tiltakozás egészére vagy egy elszigetelt esetre vonatkozik.
A nyomozás azért is meglepő, mert a diáktüntetésen inkább a kordont védő rendőrök fellépése tűnt aránytalannak. A tiltakozók kizárólag a fémkerítést próbálták elbontani, a rohamrendőrök azonban könnygázt és tonfát vetettek be ellenük, többeket elhurcoltak a helyszínről, köztük Tompos Mártont, a Momentum politikusát is.
A fellépés aránytalanságáról tanúskodhat, hogy a Gyorskocsi utcába szállított öt tüntetőt órákkal később el is engedték a rendőrök, kettőt bármilyen gyanúsítás nélkül. „A demonstráció után végül tíz embert gyanúsítottak meg a maszkviselés szabályainak megsértésével, ami vétségnek számít – közülük három főt vittek be a Gyorskocsiba” –mondta Hegyi Gábor. A TASZ ennek a tíz embernek jogi segítséget is nyújt (a mentelmi joggal rendelkező Tompost és egy, a helyszínen építési állványokra felkúszó aktivistát azonban nem ők képviselik).
Nem beszélnek Pintér lemondásáról
A háttérben futó ügyészségi eljárásra Rétvári Bence, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára is utalt két DK-s politikussal folytatott parlamenti levelezésében. Barkóczi Balázs és Sebián-Petrovszki László azt szerette volna megtudni, hogy
• Pintér Sándor indított-e eljárást a május 3-i tüntetésen a diákok ellen irányuló rendőri túlkapások miatt,
• a túlkapásoknak lesznek-e következményei, és ha igen, milyenek,
• mikor mond le a belügyminiszter.
A Pintér helyett válaszoló Rétvári egy szót sem ejtett felettese lemondásáról, a rendőri fellépést azonban jogszerűnek, szakszerűnek és arányosnak nevezte. Szerinte jelenleg is zajlanak az eljárások a fogdára vitt személyekkel szemben, a rendőrség pedig vizsgálja, hogy megállapítható-e további jogsértés vagy szabálysértés a tüntetés kapcsán.
Nyolc év börtön is járhat érte
Ez pedig összecseng az ügyészség keddi közleményével. A hatóság a pénteken felmentett Fekete-Győr András 2018-as füstgyertás esetére célozva hangsúlyozta, a rendőrök dobálása továbbra is kimeríti a hivatalos személy elleni erőszak fogalmát – ahogy az is, ha valaki meglök egy rendőrt, vagy éppen tüntetőtársait nyomja neki a rendőrsorfalnak. A hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is lehet.
