A költségvetés tulajdonképpen nem engedheti meg magának a nyugdíjkorrekciót, de meg kell tennünk – mondta Orbán Viktor, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Mint ismert, a miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a nyugdíjasok novemberben nyugdíjkiegészítésben részesülnek. (Gulyás Gergely szerint ez az államnak idén összesen legalább 190 milliárd forintjába kerül.) A miniszterelnök többek között arról is beszélt, hogy 2023 az infláció letörésének az éve, 2024 pedig a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz.
– Ha kellő távolságból nézünk a költségvetésre, azt mindig hiánnyal tervezzük. A bevétel és a kiadás közötti különbözetet e kell tüntetni, ezért kell hitelt felvenni – magyarázta a miniszterelnök. Szerinte akkor lesz majd boldog és stabil az ország, ha pluszban zár a büdzsé, de a magyar költségvetés nem ilyen, „ezt még a kommunisták tették tönkre”. Ez alkalmat adott Orbánnak némi gyurcsányozásra, emlékeztetve arra a hallgatókat, hogy a Gyurcsány-korszakban elvették a 13. havi nyugdíjat (arra nem tért ki, hogy igazából Bajnai Gordon idejében vették el a plusz juttatást – a szerk.) – Büszkék lehetünk arra, hogy nálunk háborús időkben is elsőbbséget élveznek a nyugdíjasok, és a koronavírus-járvány és a háború ellenére sem vettek el „egyetlen fillért sem” az idősektől. Ráadásul a mostani novemberi nyugdíjkiegészítés beépül a nyugdíjakba, januártól úgy állapítják meg a nyugdíjemelést, hogy ezt a megemelt összeget veszik figyelembe – emlékeztetett.
Azzal kapcsolatban, hogy novemberre lehet egyszámjegyű az infláció, újra kitért a jegybank bírálatára, mint a hétfői parlamenti nyitóbeszédében. Szerinte a háború és a brüsszeli szankciók okozták az inflációt, amit egy ideig hagyományos úton kezeltek, így a jegybank tűzte ki az inflációs célt. – De be kellett látni, hogy ez így nem megy tovább, a jegybanknak beletört a bicskája az inflációba, mert az egy hatalmas fává terebélyesedett. „Ide fejsze kell”, le kell faragni az inflációt, a kormány ezért vette át az infláció elleni harcot. A miniszterelnök ezután felsorolta az ársapkákat, a kötelező akciózást, az árfigyelő rendszert, mint hagyományostól eltérő módszereket, ami szerinte nem egyszerű, mert a világ ezeket a módszereket nem szereti. – De ezt nem engedhetjük meg magunknak, mert az energia terén nálunk a legnagyobb a függőség – fogalmazott, majd hozzátette, hogy úgy látja, sikerrel jártunk, lefaragtuk az inflációt.
– 2023 az infláció letörésének az éve, a következő évben 4-6 százalékos lehet az áremelkedés üteme – vélekedett Orbán. A kérdés szerinte az, hogy mikor tudjuk megindítani a bérek növekedését és a gazdasági növekedést. Orbán úgy látja, szeptemberben már biztosan nőttek a reálbérek, és a harmadik negyedévben a GDP-növekedés a pozitív tartományban volt. A következő évben a nálunk lesz a legnagyobb gazdasági növekedés egyes nemzetközi előrejelzések szerint. – Ez megadja az esélyt, hogy a 2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz – fogalmazott.
