Felelősséghárításnak tartják az ellenzéki pártok, hogy a kormány a munkaadókra bízta, előírják-e a koronavírus elleni vakcina felvételét a dolgozóknak. Ez derült ki a pártoktól érdeklődésünkre beérkezett válaszokból. Az MSZP válaszában kitért arra is, hogy kormányra kerülésük esetén újra felállítanák Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot és önálló Egészségügyi Minisztérium létrehozására is javaslatot tennének. A Momentum szerint a kormánynak hitelesen kellene tájékoztatnia a járvány állásáról, az oltóanyagok esetleges mellékhatásairól és hatékonyságáról is.
Az MSZP kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a kormány olyan szereplőkre kívánja áthárítani az oltásokról szóló döntést, akik sem a szükséges információkkal, sem megfelelő szaktudással nem rendelkeznek, mert a kormány titkolja a vírus terjedésével kapcsolatos adatokat. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormány nem gondoskodott a munkajogi következmények rendezéséről sem, a párt ettől függetlenül mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.
Arra a kérdésünkre, hogy kormányra kerülésük esetén megtartanák-e a kötelező oltásról való rendelkezést a cégek kezében, azt írták: a világjárvány kezelése nem politikai és rendvédelmi, hanem orvosszakmai és egészségügyi szervezési kérdés. Ezért javasolják erős jogosítványokkal és megfelelő pénzügyi forrásokkal az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását is. Emellett fontosnak tartják a veszélyhelyzet esetén alkalmazandó keretszabályokat, hatósági jogosítványokat, tájékoztatási rendszert és különböző fokozatokban életbe léptetendő korlátozásokat önálló törvényben meghatározni.
Felvetésünkre, hogy mivel ösztönöznének az oltásra, azt írták: nyíltan kell beszélni a betegségről és szövődményeiről és nyilvánosságra kell hozni az oltottsági adatokat is. Ha látják az emberek, hogy az oltások hatásosak, az hatással van az oltási kedvre. Úgy vélik, kampányt kell indítani az oltások hatékonyságáról. Végső esetben pedig újra előnyt kell élvezzenek azok, akik már rendelkeznek védettségi igazolvánnyal – ahogy történt tavasszal is –, ők korlátozás nélkül látogathatnának minden intézményt, szórakozóhelyet. Megkérdeztük azt is, hogy az egészségügy mellett mely ágazatokban látják szükségesnek kötelezővé tenni a koronavírus elleni vakcinát, erre csupán annyit közöltek: ez is orvosszakmai és nem politikai kérdés.
Momentum: pozitív ösztönzés kell
A parlamenten kívüli, de az ellenzéki összefogásban részt vevő Momentum szerint is a kormány a döntésével a munkáltatókra tolta a felelősséget, ezzel indokolatlanul konfliktusokat generálnak a munkáltatók és a munkavállalók között.
– Fontosnak tartjuk, hogy – ahol erre lehetőség van – a munkáltatók csak a szakszervezetek bevonásával hozzanak meg ilyen döntést. Továbbá a munkavállalók büntetése helyett sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni pozitív ösztönzésre (például egy plusz szabadnap a beoltott munkavállalónak), az oltások iránti bizalom erősítésére, az oltási hajlandóság növelésére. Ehhez világos, érthető kommunikációra, átlátható folyamatokra van szükség – emelték ki.
Jelezték azt is: a kormánynak hitelesen kellene tájékoztatnia a járvány jelenlegi állásáról, az oltóanyagok esetleges mellékhatásairól és hatékonyságukról is. A Momentum szerint könnyebben elérhetővé kell tenni az oltást a kistelepüléseken mobil oltópontokkal, és ki kell alakítani munkahelyi oltópontokat a nagyobb munkáltatóknál, foglalkozás-egészségügyi szakemberek bevonásával.
DK: a cégek gazdasági érdekeik szerint döntenek
A többi, lapunknak válaszoló ellenzéki párt általánosságban felelt a kérdéseinkre. A Demokratikus Koalíció (DK) részéről Kordás László értékelése szerint a kormány most úgy tesz, mintha egy járványügyi döntést nem neki kellene meghoznia, és azt ki lehetne szervezni a munkáltatóknak, holott a cégek nem járványügyi alapon, hanem saját gazdasági érdekeik alapján fognak ebben dönteni.
– Azt, hogy kötelezővé teszik-e az oltást a dolgozóiknak, nem az fogja eldönteni, hogy ezt járványügyileg szükségesnek tartják-e, hanem többek között az, hogy készültek-e átmeneti leállásra, vagy esetleg leépítésre. Nem véletlen, hogy nincs ma Magyarországon olyan szakszervezet, amely ezt a döntést támogatná – jelezte Kordás László, aki a közelmúltig a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke volt, a DK-ba való belépése miatt mondott le a szervezet tisztségéről.
A szakpolitikus úgy látja, hogy a kormány a továbbiakban politikai és szakmai felelősséget sem kíván viselni a járványkezelésért. A Demokratikus Koalíció szerint a kormány kétségbeesetten próbál menekülni a negyedik hullám kezelésével járó járványszakmai és politikai felelősségtől, holott kormányzati feladat lenne annak a meghatározása, hogy mely iparágakban és szektorokban lenne a dolgozók beoltása járványügyi szempontból elengedhetetlen.
Jobbik: emberek százezreit hozták nehéz helyzetbe
A Jobbik – korábbi közleményét átküldve – azt írta, hogy a felelősségáthárítás és a „mosom kezeim” álkormányzás újabb magasiskolája a kormány „járványkezelése”. Úgy fogalmaztak, azzal, hogy a kormány a munkáltatókra tolta rá a negyedik hullám ódiumát, emberek százezreit hozták nehéz helyzetbe. Az adatvédelmi aggályokat is felvető kirakatkormányzási intézkedés az oltást nem vállaló munkavállalók számára akár megélhetésük, munkahelyük elvesztését is jelentheti – tették hozzá.
Mindenesetre a párt szerint nem jogellenes presszionálással, hanem észérvekkel kellett volna, illetve kellene meggyőzni az embereket az oltás jelentőségéről. Az oltás fontosságának elismerése mellett arra szólították fel a kormányt, hogy a magyar munkavállalókat ne szolgáknak tekintse, hanem teljes jogú állampolgároknak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontjára a figyelmet felhívva megismételték: az esetleges rendkívüli felmondás lehetősége visszaélésekre adhat okot és elbocsátási hullámhoz is vezethet.
Megkerestük a Párbeszédet és az LMP-t is. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ha megérkezik a válaszuk, frissítjük cikkünket.
Emmi: szó sincs a kötelezés visszavonásának megfontolásáról
Idekapcsolódó hír, hogy a Népszava ma arról számolt be, a kormány ígérete szerint jövő hét szerdáig átgondolják a szakszervezetek követelését a kötelező oltás visszavonásáról. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) illetékesei közötti tegnapi tárgyalás után számolt be erről a PDSZ választmányi tagja.
Erre csütörtökön az Országos Sajtószolgálaton keresztül reagált az Emmi. Azt írták, hamis az állami intézményekben előírt, koronavírus elleni védőoltás felvételét előíró rendelkezés visszavonásának mérlegeléséről megjelent hír. Közölték: a tegnapi tárgyalások során a PSZ és a PDSZ által létrehozott sztrájkbizottság új követeléssel állt elő: az állami intézményekben előírt, koronavírus elleni oltásról szóló rendelkezés visszavonását kérik, amire írásos választ ígértek a kormány képviselői. A közös sztrájkbizottság az előbbieken túl, követeli annak visszavonását is, hogy a nem állami intézményekben az előírt oltás bevezetéséről a polgármesterek és a munkáltatók határozzanak. A követelés nem a pedagógusok oltására vonatkozik, hanem a teljes jogszabályok visszavonására, amely messze túlmutat a pedagógus szakszervezetek által képviselt személyi körön. A tárca úgy fogalmazott, „sajnálatos, hogy a PDSZ és a velük szorosan összefonódó média ismét hamis információkat közöl, ezzel jelentős mértékben megnehezítve azt, hogy az egyeztetési folyamat eredményes legyen”.
Mint arról beszámoltunk, Gulyás Gergely múlt heti kormányinfóján jelentette be, hogy a kormány döntése a értelmében a munkaadók dönthetik el, hogy megkövetelik-e a dolgozóiktól a koronavírus elleni vakcinát. Azt is közölték, hogy az állami intézményekben fel kell venni a vakcinát a dolgozóknak.
