Nem meglepő módon, de nem okozott felhőtlen örömet az ellenzéki pártok között az, hogy Vona Gábor újra színre lépett és bejelentette egy új párt megalakítását. Ugyan nem mindenkinek, de a többségnek azért volt véleménye arról, hogy egy újabb formációval bővül az ellenzéki oldal.
Vona Gábor csütörtökön délelőtt a Facebook oldalán jelentette be, hogy a Második Reformkor Alapítvány párttá alakul, a nevük Második Reformkor párt (2RK). Elmondása szerint nem ideológiák mentén politizálnak majd, hanem a „reformkoriság” mentén, ezt úgy magyarázta meg, hogy csak az ügyeikért kívánnak dolgozni és közben hidakat építeni. A politikai identitásuk a politikai függetlenségük alapja is, vagyis sem a kormánypártokkal, sem az ellenzékkel nem lépnek politikai szövetségre.
Vona Gábor egykori pártja, a Jobbik lényegében üdvözölte korábbi vezetőjük visszatérést a közéletbe, Gyöngyösi Márton pártelnök szavai szerint várták, bíztak benne és számítottak is rá. Vélhetően ez nem volt minden érdektől mentes, hiszen ezután már azt fejtetegette, hogy régóta szorgalmazzák a hasonló, jobboldali-centrista értékalapon álló pártok szövetségét „a Fidesz nemzetellenes és korrupt rendszerével szemben”, valamint a baloldali pártok ellensúlyozására. Arra ugyanakkor már nem reagált, hogy Vona Gábor deklarálta: sem a kormánypártokkal, sem az ellenzéki összefogással nem fog szövetségre lépni.
Érdekes kérdés, hogy az ellenzéki térfél két legnagyobb pártja, a Demokratikus Koalíció és a Momentum miként reagál a történésekre. Gyurcsány Ferencék elég egyszerűen elintézték, a Magyar Hang megkeresésére csak annyit közöltek, hogy „a DK nem kommentálja más pártok belügyeit”. A Momentum ennél karcosabb véleményt fogalmazott meg. Kele János elnökségi tag azt mondta lapunknak, hogy nem több ellenzéki pártra van szükség, hanem éppen ellenkezőleg, kevesebbre és erősebbekre. Olyanokra, amelyek képesek a saját buborékjukon kívülieket is megszólítani. – Most egy újabb politikus egy újabb pártot alapít, kicsit úgy tűnik, mintha az ellenzéki formációk osztódással szaporodnának – fogalmazott Kele János, hozzátéve, hogy habár az ő elképzeléseivel ellentétes, ami történik, de ettől függetlenül természetesen mindenkinek joga van politikai közösséget alakítani.
A Mi Hazánk – talán nem meglepő módon – ennél is élesebben fogalmazott, hiszen ők azok, akik a Jobbikban a Vona Gábor által levezényelt néppártosodás miatt kerültek új helyre. Novák Előd, a párt alelnöke a Magyar Hangnak azzal kezdte, hogy „nem foglalkoznak az n+1-ik új baloldali párt bejelentésével. Hozzátette itt, hogy Vona Gábort nehéz beskatulyázni, ő mégis a baloldalhoz sorolná, hiszen „ő indította el a Jobbikot ebbe az irányba”, éppen ezért talán korrektebb is lett volna már akkor, 2016-ban életre hívni ezt az új pártot.
Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója megkeresésünkre arról beszélt, hogy bár sok tartalmi vitája lenne Vona Gáborral, de személyében egy karizmatikus és intelligens embert ismert meg. Mindenesetre hozzátette azt is, hogy nehéz feladatra vállalkozott, hiszen egy rendkívül túlzsúfolt politikai piacon most igencsak nehéz egy új párt helyzete. Ungár Péter, az LMP társelnöke pedig azt mondta lapunknak korábban, hogy bár nem gondolják, hogy létezik a Vona Gábor által most hirdetett ideológiamentes politika, és eddig egy ilyen próbálkozás sem volt sikeres, mégis sok sikert kívánnak mindenkinek aki alakítani kívánja a közéletet.
Vona Gábor 2018-ig a Jobbik elnöke volt, a választások után ugyanakkor lemondott posztjáról, miután a Fidesz újabb kétharmados győzelmet aratott. Vloggerkedésbe kezdett, emellett rendszeresen részt vett különféle közéleti beszélgetős műsorokban, illetve számos helyen publikált is. Eközben – nagyjából másfél évvel a választásokat követően – a Jobbikból is kilépett. A mostani bejelentéssel egy időben elindult az új párt internetes oldala is. Eszerint a pártelnök Vona Gábor, munkáját pedig hat alelnök segíti. Megneveztek pártigazgatót is, szakmai és kommunikációs igazgatót, illetve szóvivőt. Az oldalon lehet hozzájuk csatlakozni, illetve hosszabban olvasni a Vona Gábor által említett ügyeikről, úgy mint a pártmentes önkormányzatok, az egészségügyi prevenció vagy éppen a herbál elleni harc.
