Tárgyaltak-e a pedagógusszervezetek képviselőivel a kormány részéről az elmúlt időszakban? Történt-e bármi előrelépés most, hogy a hangulat továbbra is felfokozott, és folyamatosan tüntetnek az oktatás érdekében? Ezekről kérdeztük a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, Horváth Pétert.
Horváth Péter lapunknak kifejtette, épp jövő kedden lesz egy újabb tárgyalási forduló, és „az első időszak viszonylag negatívabb üzenetei felől, amelyek a törvényt inkább elvitték a Munka törvénykönyve felé, kezdünk kicsit visszajönni normálisabb helyzetbe.” Horváth elmondása szerint a tárgyalásokon azt képviseli, hogy amíg a pedagógusbérek nem érik el a piaci fizetéseket, a diplomás átlagbért, addig az eltérést különféle kedvezményekkel kell betölteni, hogy vonzó lehessen a pedagóguspálya. Máskülönben továbbra is folytatódik az elvándorlás, illetve nem lesznek szükséges számban jelentkezők. Továbbá azokat a dolgokat, amelyek a pályán való megbecsültséget szolgálják, legyen szó a jubileumi jutalomról vagy a felmentés kérdéseiről, meg kell tartani szerinte. Ez jelentené a közfeladat ellátása iránti hűség megbecsülését. A Pedagógus Karnál nagyjából azokra a kérdésekre igyekeznek koncentrálni, amelyek a pedagógusok nagy többségét, szinte mindenkit érintenek.
Horváth Péter szerint szerencsére vannak területek, ahol előrelépés érzékelhető. Ezek között említette, hogy eredetileg a jubileumi jutalommal kapcsolatban szakmai gyakorlatot vártak volna el a jogviszony helyett. Márpedig a pályához akkor is hű valaki, amikor gyesen vagy gyeden van, esetleg épp nem szakmai gyakorlatot végez. Ez a kitétel visszatérhet az eredeti helyzetre, és a közfoglalkoztatotti jogviszonyhoz kötődhet továbbra is a jutalom.
Egyenlőtlen óraszámok
A felmentési idő két hónapra csökkent volna, bármennyit is dolgozott valaki. Horváth megjegyzi, ez visszatér oda, ahol volt, két és nyolc hónap közé. Akik nyugdíj előtt állnak, és több mint harminc évet dolgoztak, meg fogják kapni a nyolc hónapnyi felmentési időt. A szabadság ideje alatt továbbra is olyan pedagógiához kapcsolódó feladatok ellátásával lehetne majd megbízni az oktatókat, mint eddig. A lemondás és a próbaidő kérdésében szintén jó irányba való változást érzékel Horváth. Az új tervezet szerint hat hónapot is kitehetett volna, most ez visszaáll háromra. Szeretnék azt is, ha fegyelmi eljárásoknál bérmegvonás nem merülhetne fel, csak a pozitív eltérítés.
Ami számukra a legfontosabb, hogy az óraszámok ne a 22-26 közti tág intervallumban mozogjanak, mert ez egyenlőtlenségeket okozhat szerintem, akár egy tantestületen belül is. Nem beszélve az országon belüli különbségekről, így arról, hogy egyes városokban meg tudnák oldani, hogy 13 órája legyen a pedagógusnak, de a leszakadtabb térségekben ez 25-26 is lehetne hetente.
Munkahelyi laptopok, átvezényelhetőség?
Mi a helyzet a munkahelyi laptopok lehetséges megfigyelésével, illetve a pedagógusok átvezényelhetőségével? Horváth a laptopokat illetően pozitív változásként értékelte, hogy az érintett paragrafuson belüli hat bekezdésből hármat eltörölhetnek a tárgyalási ígéretek szerint. Saját laptopba tehát nem lehet majd belenézni. A Belügyminisztérium korábban azt állította, csak a munkahelyibe lehetne, és ott is csak a munkavégzéssel összefüggő dolgokba. Azt is állították ugyanakkor, hogy a munkaügyeket csak iskolai laptopon lehetne végezni. Horváth hozzátette, az átvezényelhetőséget illetően a legnagyobb problémájuk az volt, hogy aránytalan terheket róhat a pedagógusokra közlekedés és életvitel szempontjából. Jelen pillanatban járási szintű átirányíthatóságról van szó, Horváth szerint viszont figyelni kell arra, hogy az olyan településen való folyamatos munkavégzésre, ahol rosszak a közlekedési viszonyok, legyen joga a pedagógusnak nemet mondani.
A keddi tárgyalásokat illetően a legfontosabb cél Horváth szerint az, hogy az előmeneteli rendszert ismerjék el folyamatosan, továbbá az óraszám kérdése a másik, ami a legfontosabb. – Ami még fontos, hogy a pedagóguspálya nem piaci alapú, így ha vonzóvá akarjuk tenni, biztosítani kell a kiszámítható előmenetelt. Díjazni kell 3-4 évenként a pályán maradást, ennek meg kell jelennie jogszabályban is. Eddig három évenként volt automatikus előrelépés, ezt a fajta hűséget továbbra is el kell ismerni – jelentette ki a Pedagógus Kar elnöke.
Ha politikai síkra terelődik az ügy, sok tanárnál addig tartott az egyetértés
Ami a sztrájkjogot illeti, Horváth Péter erre vonatkozóan nem látott új elképzelést semelyik törvénytervezetben sem. Mint hozzátette, a sztrájk jogszerű érdekérvényesítési forma, de eddig nagyon ritkán látta, hogy bármilyen eredménye lett volna. Akkor sztrájkolnak az emberek, amikor rövid távon kárt tudnak okozni a munkáltatónak, ha például naponta pár százmillió forint kiesik. Ilyenkor valóban jó érdekérvényesítő elem. De amikor a pedagógusok sztrájkolnak, Horváth nem látja, mi az a nagy kár, amit egy-két nap alatt okozni tudnának, hogy cserébe azonnal teljesítsék a követeléseiket.
Mit gondol a könnygázba fulladt tüntetésekről, azok értékeléséről? Mit tapasztalt, hogyan látják a kérdést a pedagógusok? Horváth kifejtette, nem tud a tanárok nevében általánosságban nyilatkozni, mert csak azt a látszatot keltené, hogy ismeri mindegyikükét. Ki így látja, ki úgy. Van, aki azt gondolja: mindent be kell vetni, eleget tűrtek eddig, és micsoda szemétség, hogy lefújták a megjelenteket. Mások szerint viszont ezt már azért nem kellene csinálni, kordont bontani sem kellene, és a rendőröknek is fel kell lépniük valahogy. Nincs tehát ebben egység, nem is lehet, abban viszont igen, hogy több pénz kellene.
Horváth nagyon szerencsétlennek érzi a helyzetet, hogy a pedagógusok tiltakozása így összekeveredett a kordon ügyével. Némiképp egyetért azzal, amit Ungár Péter a témában nyilatkozott. Az LMP-s politikus a Facebook-oldalán azt írta: „ami tegnap a Karmelitánál történt, csak árt a pedagógusoknak. (...) Egyszerűen semmi köze egyes ellenzéki szereplők vágyának, hogy belekerüljenek az újságba, ahhoz, hogy többet keressenek a pedagógusok. A tegnapi demonstrációnak mi köze volt a pedagógusokhoz? Milyen, az öncélon túlmutató üzenete volt?”
Minden pedagógust nyilván nem lehet egybeterelni a pedagóguskari elnök szerint. Hiszen nagyon különbözőképp látják a politikát, a világot. Ha pedig azt látják, hogy a tüntetések átmennek a politika síkjára, megjelennek a pártok, kormányt akarnak dönteni, és zúg a vesszen Orbán, akkor a pedagógusok egy részénél eddig tartott az egyetértés. A másik probléma megélhetési jellegű szerinte. Egy kisváros 58 éves pedagógusa, ha kirúgják, hova menne? A tüntetések szerinte nem lehetnek százezresek, a sztrájkok sem. Már azt is csodának érezte, hogy a sztrájkhoz korábban ennyien csatlakoztak. Ennél sokkal nagyobb sztrájkot szerinte nem lehet tartani. Ráadásul, még ha egyenesen 18-20 százalék is sztrájkolna, a kormány rögtön azt tudja mondani, hogy a másik 78-80-nak akkor nincs is problémája, hiába nem igaz ez így.
Kik kerülhetnek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya?
A Nemzeti Pedagógus Kar március végén tette közzé tájékoztatóját a tárgyalásokról. Ebben javasolták azt is, hogy „az eddigi közalkalmazotti kör, de legalább a laboráns, rendszergazda munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kerüljenek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba.” Felvetették azt is, hogy a kormány egységesen határozza meg a foglalkoztatotti létszámot. Szerepeltek továbbá a tájékoztatóban a következők: „többen írták, hogy a most javasolt két év nem fogja tudni kezelni azt a helyzetet, amikor például gyermek születése miatt ennél hosszabb ideig kell valakit helyettesíteni. A javaslatot, miszerint maradjon a régi, elfogadták. A teljesítményértékelési rendszer bevezetése sokkal jobban megköveteli a pedagógusok szakmai munkájának alaposabb ismeretét. Ehhez az intézményekben szükség van a munkaközösség-vezetők aktívabb, felelősségteljes segítségére. Javasoljuk a munkaközösség-vezetői pótlék emelését az osztályfőnöki pótlék szintjére, illetve munkaidejük 20 óra/hétre való csökkentését.”
A tiltakozók egyébként olyanokat követeltek még mint a sztrájkjog helyreállítása. Ezt fel is írták arra a momentumos követeléslistára, amit kifüggesztettek a Karmelita ajtajára. Korábban többször említették azt is, hogy a polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógusok azonnali visszavételére van szükség. A Momentum listáján az szerepelt például: „A sztrájkjog alapjog! Követeljük a megcsorbított munkavállalói jogok visszaállítását és a teljes közszférát érintő bérfelzárkóztatás azonnali elindítását!” A Nemzeti Választási Irodának hétkérdéses népszavazási kezdeményezést adott be több magánszemély, köztük az Eötvös József Gimnázium tanára, Solymoss Miklós Marcell, Szilágyi Kitty Barbara óvodapedagógus és az Egységes Diákfront öt tagja: Gajzágó József, Ádám Domonkos, Mihalics Lili, Bodor András Péter és Perlaki-Borsos Noel. Ebben szerepel az önálló oktatási minisztérium követelése, a pedagógus alapilletmény ötven százalékos emelése, valamint a sztrájkjog rendezése.
Gulyás szerint bérjellegűek a problémák
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón az önálló oktatási minisztérium követelésére azt mondta: az ellenzék választási programja volt ez, viszont a kormány nyerte a választásokat. Szóba került továbbá, hogy a kormány mennyit egyeztetett a pedagógus szakszervezetekkel. Gulyás kifejtette, több mint tíz alkalommal volt már ilyen egyeztetés, és van, amiben egyetértenek, van, amiben nem. Jó néhány területen konszenzus született szerinte, de maradtak vitás kérdések. A miniszter olyan szándékokat emlegetett, amelyek a konfliktust növelni szeretnék, de ma a pedagógus életpályával kapcsolatos problémák szerinte bérjellegűek. „A legnehezebb kérdést, a pedagógusbért kell ugyanolyan gyorsan rendezni, mint az orvosbérekkel is csináltuk”, válaszolta. A miniszter hozzátette azt is, hogy a pedagógusok nagy része se nem tüntetett, se nem sztrájkolt, ezért pedig köszönetet mondanak.
Kérdeztük Gulyás kijelentéseiről Horváth Pétert is. Mint mondta, természetesen abszolút bérjellegűek a problémák. Ha a bérhelyzet nem rendeződik, előbb-utóbb nem lesz pedagógus. Hiszen melyik kémiát tanuló ember menne például a gyógyszeripar vagy az agrárium helyett kémiatanárnak, ha csak ennyit lehet vele keresni. Az Európai Unióban a pedagógusbérek a diplomás átlagbérnek nagyjából 82-85 százalékát teszik ki, Horváth szerint ez feltehetően soha, sehol nem lesz száz százalék. Nálunk az nagy probléma, hogy a tanárok fizetése a diplomás átlagbérnek jelenleg nagyjából a hatvan százalékát éri el.
