Már két évvel ezelőtt is több mint húszezer pedagógus hiányzott a közoktatásból, és ez egy konzervatív számítás – hangzott el a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) budapesti, hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján.
Az eseményt beharangozó PSZ nevében Totyik Tamás szakszervezeti elnök és Nahalka István oktatáskutató fogadta az újságírókat. „Meguntuk a kormánnyal folytatott számháborút, tényekkel fogjuk alátámasztani, hogy mekkora pedagógushiány van a szakmában” – mondta Totyik, aki szerint a PSZ által összegyűjtött adatokat a kormány is ismeri, de érthetetlen módon titkolóznak a nyilvánosság előtt.
A tájékoztatón bemutatott 2021-es adatokat Nahalka gyűjtötte össze, aki az oktatási telephelyek éves jelentését, az országos kompetenciamérés adatait, valamint a KSH és társadalombiztosítás adatsorait használta.
Összesítése valóban sokkoló: ez alapján a 2020/2021-es tanévben csak a közoktatásban 20518 tanító és tanár hiányzik, ha pedig a nevelést és oktatást segítő közvetlenül segítő kollégák (NOKS) hiányát is hozzászámoljuk – az iskolatitkártól a dajkán át az úszómesterig – ez a szám 34618-ra emelkedett 2021-ben.
Totyik részletesen is ismertette a számításokat:
- ezek szerint az „oktatási telephelyek” (vagyis iskolák) 5015 betöltetlen állást hirdettek meg,
- legalább 980 iskolapszichológus hiányzott a rendszerből,
- óvodapedagógusból 3620 hiányzott,
- fejlesztő- és gyógypedagógusból 1745 hiányzó szakembert számoltak össze,
- a nyugdíj után visszafoglalkoztatott pedagógusból pedig 9227 volt az adott évben. Bár ők aktívan dolgoztak, a PSZ őket is a hiányzó tanárok köréhez sorolta, hiszen a visszatérő idős tanárok is egy hiányzó fiatalabb kolléga helyét foglalják el.
- Végül, külön nagy csoportba sorolt NOKS-kollégák közül 14031 fő hiányzott Nahalka és a szakszervezet számítása szerint
Totyik aktuális, frissebb adatokat nem tudott közölni, de abban biztosak, hogy ez a szám csak nőtt az elmúlt majdnem két évben. Az PSZ elnöke a tanári szakma vészes elöregedéséről beszélt: ha a szakiskolák, művészeti iskolák oktatóit nem is számítjuk, jelenleg 146 ezer pedagógus dolgozik Magyarországon, átlagéletkoruk mediánja pedig 54 év – miközben a teljes létszámnak csak alig az 5 százalékát teszik ki a 35 évnél fiatalabb kollégák. – Ott tartunk, hogy Kisteleken egy 79 éves tanárnő oktatja a matematikát és tudunk 76 éves budapesti óvodapedagógusról is”.
A tanári gárdában egy izmos ötvenes korosztály a meghatározó, de ők 10-15 éven belül nyugdíjba mennek – mondta Totyik, aki arra is emlékeztetett, hogy csak idén 22 ezer kollégájuk mehet nyugdíjba.
Duplázódott a diploma nélkül tanítók aránya
A PSZ adatai szerint főként Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken idézett elő krízisközeli helyzetet a tanárhiány – tudnak olyan vidéki településről, ahol a 24 fős tanári karból 6 fő hiányzott az idei évkezdéskor. A természettudományok oktatása átlagosan minden harmadik iskolában gondot okoz, a matematika tanárok 29,1 százaléka hiányzik – de 33 százalékos hiány jelentkezik a készségfejlesztő tárgyak (ének, zene, rajz) terén is.
Ez pedig szinte automatikusan magával hozta, hogy a hiánytárgyakat tanári diplomával nem rendelkező asszisztensek vagy diplomás, de adott szakterületen járatlan pedagógusok oktatják. A PSZ összegzése szerint különösen az előbbiek száma nőtt drámaian: míg 2011-ben még csak az előadók 15 százalékának nem volt diplomája, 2021-ben ez a szám 33,2 százalékra emelkedett.
A PSZ tárgyalna – vagy sztrájkolna
Míg Totyik és Nahalka a ’21-es számokat sorolták, felmerült a kérdés, hogy a szakszervezet mit kezd ezekkel az adatokkal. A PSZ alelnöke az ATV-nek válaszolva azt mondta, ők készek tárgyalni a kormánnyal az oktatás válságáról – és főleg, a tanárok megalázóan alacsony béremeléséről, ami jócskán az ígért alatt maradt. „Tíz százalékos emelést ígértek, a kollégáink közt végzett számítás azt mutatja, hogy a többség átlagosan 5 százalékot kapott. Csak a gyakornokok kapták meg a teljes összeget, amivel bruttó 440 ezer forintra nőtt a bérük” – mondta Totyik Tamás, és felidézte a Népszava értesülését, mely szerint egy váci iskolában oktató tanárt bruttó 21 forintos fizetésemeléssel kényeztettek. A Magyar Hang kérdésére Totyik hozzátette: a tíz százalékos összeg (már ha megkapnák) 68 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek – ez csak a tizede annak, amit az állam a magyar Vodafone-leány megvásárlására fordított.
A PSZ arra is figyelmeztetett, hogy az EU akár most el tudni utalni a több lépcsősre tervezett tanári bérrendezés összegének 10 százalékát, hiszen ezt a keretet nem fagyasztották be – az utalás egyetlen akadálya, hogy a magyar kormány még mindig nem alkotott törvényt a bérrendezésről. De addig is akár kifizethetik az államra háruló 90 százalékot, ennek ugyanis semmilyen uniós akadálya nem lenne – jegyezte meg Totyik Tamás.
A szakszervezeti elnök lapunk kérdésére a lemondásukat tervező pedagógusok számára is kitért. Ők úgy tudják, hogy májustól szeptemberig 3-4 ezer, szeptember első két hetében pedig 1500 tanár adhatta be felmondását – hogy később hányan tehetik meg, arról nincs adatuk.
Totyik Tamás érezhető sérelemmel beszélt arról, hogy Rétvári Bence szerint szerint a tanárszámban jobban állunk mint Finnország. Az egész napos oktatás során kétszer is ellátjuk az általános iskolásokat: délelőtt tanítjuk őket, délután vigyázunk rájuk. Mivel 76 ezer általános iskolai tanárra 715 ezer diák jut, a délelőtti és délutáni műszakot pedig nyugodtan tekinthetjük dupla műszaknak, elmondható, hogy egy tanárra 15,15 tanuló jut” – fejtegette a PSZ vezetője – ez pedig rosszabb mint az OECD-országok 14,16-os átlaga.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a PSZ kész egy újabb sztrájkra, ám előbb felmérik a szakmában dolgozók hajlandóságát.
Politikai céllal elkövetett cigányozás
Az eseményen visszafogottan nyilatkozó Nahalka István csak egyszer veszítette el higgadtságát: amikor Gulyás Gergely által előhúzott „cigánykártyára” emlékeztetett. A kancelláriaminiszter ugyanis a roma gyerekek rosszabb képességeivel magyarázta, hogy az általános iskolát befejező tanulók 40 százaléka funkcionális analfabétának bizonyult egy közelmúltban végzett kompetenciateszten.
„Nem a származás, hanem a szociális helyzet befolyásolja egy tanuló képességeit, ez bizonyított tény” – mondta Nahalka, aki politikai céllal elkövetett aljasságnak nevezte Gulyás kijelentését.
A nyilatkozók arra is emlékezették a sajtót és a kormányt, hogy ez a 40 százalék valószínűleg a munkahelyeken sem felel majd meg. „Nincs annyi közmunka, amivel foglalkoztatni lehetne őket. És a helyükre kikerül majd? Filippínó vendégmunkások? Bevándorlók” – kérdezte Totyik, aki munkáltatóktól is elvárná: húzzák meg mielőbb a vészharangot.
