Több tormatermesztővel is kapcsolatba kerültünk a Hajdúság határ menti vidékén, Létavértes térségében, problémáik jelentősek. Többezer ember megélhetése múlik ezen a szegény vidéken a termés minőségén és a felvásárlói árakon – a minőséggel nincs is gond, a kereskedők árszabásával annál inkább. Idén igen alacsony, háromszáz forintos kilónkénti ár vált jellemzővé, ami fele a tavalyinak. Vagyis kiszámíthatatlan a piac. Csak a hajdúsági, pontosabban érmelléki torma súlyát érzékeltetendő: ez az Európai Unió legjelentősebb termelő vidéke, a huszonhetek összfogyasztásának mintegy fele innen származik. Ám a hajdúsági tormát jórészt máshol, akár külföldön dolgozzák fel, az érdemi haszon nem itt képződik.
Megkerestük az illetékes Agrárminisztériumot több, teljesen pártpolitikamentes, tisztán szakmai kérdéssel. Arról érdeklődtünk többek között, van-e tudomásuk a kereskedők esetleges összejátszásáról, amivel lefelé nyomják a felvásárlási átrakat, indult-e emiatt vizsgálat, illetve terveznek-e a szabolcsi almafeldolgozóhoz hasonlóan tormafeldolgozó üzemet létesíteni, avagy ilyen elképzeléseket támogatni? (Rákérdeztünk a szabolcsi almafeldolgozóval kapcsolatos tapasztalatokra is, lévén Nagy István agrárminiszter rendszeresen szerepelt a tervvel, illetve számolt be a munkálatokról saját felületein.)
Írásos megkeresésünket október 11-én küldtük el a minisztérium hivatalos sajtós címére. Két nappal később rákérdeztünk, megkapták-e a levelet, október 26-án a miniszter címére újabb üzenetet küldünk. Válasz nem érkezett. Tudva, hogy Nagy István miniszter – jelentős számú helyesírási hibával – Facebook-oldalán néha reagál a neki címzett kritikus kommentekre, kétszer is megkérdeztük őt posztjai alatt, mikor válaszol megkeresésünkre, de Nagy átlátott a szitán, s nem felelt.
A tárcák sajátos módon hétpecsétes titokként őrzik sajtófőnökeik nevét, így kisebb kutakodás révén tudtuk csak meg, hogy az Agrárminisztérium éppen aktuális illetékesét Kalmár Lászlónak hívják. Kalmár egykor a Hír Tv munkatársa volt, így – ismerős lévén – Messengeren is megkerestük, valóban ő hivatott-e a nyilvánosságot tájékoztatni, illetve mikorra várható válasz. Bár látta kérdésünket, háromszori megkeresésre sem válaszolt. Azóta a miniszter hivatalos fotói között már feltűnt a fiatalember, így biztosan be is azonosítható: ő a fő sajtóelhárító.
Nem adtuk fel, már csak azért sem, így november 10-én Soltvadkertre mentünk annak tudatában, hogy ott egy borászati konferencián beszédet tart Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. A politikust az előadás utáni kávészünetben el is csíptük, kérve két percet tőle. Elmondtuk neki, mennyire lehetetlen ez a helyzet, hogy még a tisztán szakmai vagy társadalmi kérdésekre sem válaszolnak, de még – felrúgva minden írott jogi és íratlan kulturális szabályt – annyit sem reagálnak, hogy nem reagálnak. Az államtitkár annyit mondott, őhozzá a kérdések nem jutottak el, s csak arra válaszolhat, amit a sajtóosztály engedélyez számára. Kinyomtatva, elérhetőségeinket megadva átadtuk számára a kérdéssort, kérve, hogy bármilyen módon, de válaszoljanak rájuk. Természetesen ezt is hiába. Ezáltal újabb bizonyítást nyert: a hatalom semmilyen körülmények között, semmilyen témában nem hajlandó válaszolni a sajtó általa ellenségként kezelt képviselőinek.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/47. számában jelent meg november 24-én.
