Zsúfolásig megtelt az érdi Szepes Gyula Művelődési Központ szerda este, ahová a város polgármestere Csőzik László lakossági fórumot hirdetett. A rendkívüli érdeklődés nem meglepő, hiszen a téma a Sóskútra tervezett akkumulátor-hulladék feldolgozó üzem volt, amely miatt hetek óta tart a tiltakozás. Ám, mint nem sokkal később mindenki számára világossá válhatott, nemcsak az állami hátszéllel és milliárdos támogatással megvalósítani tervezett Andrada-üzemmel kell szembenéznie a helyieknek, hanem azzal is, hogy a sóskúti ipari park 2,2 hektárról csaknem tizenötszörösére, 36 hektárra nőne, ahova további társaságok települhetnének. A „mindenkibe” beleértendő a fórumon megjelenő Aradszki András, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is, aki állítása szerint korábban nem hallott erről az elképzelésről. (Hogy ez kit és hogyan minősít, olvasóinkra bízzuk.) De haladjunk sorjában.
Nem kell az akkufeldolgozó, de...
A jó húsz perces késéssel kezdődő eseményre – amelyre sokan érkezetek Diósdról, Tárnokról, Sóskútról, de még Budaörsről is – meghívást kapott több civil környezetvédő, az érintett települések vezetői, valamint a beruházást tervező szlovén Andrada. Ez utóbbi – mint Csőzik László elmondta – azzal az indokkal maradt távol, hogy először a sóskútiakkal szeretnék közölni elképzeléseiket. Képviselőtestületi ülésére hivatkozva szintén nem jelent meg Sóskút polgármestere, König Ferenc – akit a néhány héttel ezelőtti helyi fórumról rendőröknek kellett kimenteni –, eljött viszont Tárnok és Diósd vezetője, Lukács László (független) és Spéth Géza (Fidesz-KDNP). Nekik – mint utóbb kiderült – közös vonásuk, hogy úgy tiltakoznak az Andrada üzeme ellen, hogy valójában szigorú szabályozást szorgalmaznak, ha mégis megvalósulna a beruházás.
Lukács László kezdetben arról beszélt, hogy a kormány céljai ütköznek a helyiekével. „Itt mindenkinek az a célja, hogy ez a gyár ne épüljön meg Sóskúton, a kormánynak pedig az a célja, hogy megépüljön” – szavait nagy taps fogadta. De ennyivel le is tudta a tiltakozós részt, hogy aztán arról kezdjen beszélni, hogy hasonló üzemek Európa szerte nagy biztonságosan működnek. „Tehát van jó szabályozás. A legfontosabb, hogy itt is legyen egy nagyon szigorú szabályozás, hogy ne járjunk úgy, mint Göd, ahol ez elmaradt és 88 tonna káros anyag már kiment a levegőbe” – mondta Lukács László. Az aggályok között említette, hogy a térségben nincs elegendő víz és panaszkodott a meglévő infrastruktúra állapotára is. Majd – először a fórumon – elhangzott, hogy nemcsak egy 2,2 hektáros ipari parkot kellene ellátni vízzel, hanem egy 36 hektárosat. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ehhez egy kétszer 6 milliárdos beruházásra lenne szükség, ezt már kérték is a kormányzattól. Majd a vízhálózat fejlesztésére utalva azzal zárta szavait: „Tárnok már beadott egy dokumentumot a kormánynak, de a legfontosabb a helyiek véleménye.”
Spéth Géza – akinek neve legutóbb tavaly szeptemberben szerepelt az országos sajtóban, amikor híre ment, hogy a település kormánypárti többségű képviselő-testülete neki ítélte a díszpolgári címet – arról beszélt, hogy ő is csak a sajtóból értesült a feldolgozó üzem környékbe telepítésének tervéről, majd szintén a vízhálózat pocsék állapotáról kezdett beszélni, megjegyezve: nem a víz mennyiségével van baj, hanem azzal, hogy azt nem tudják eljuttatni a lakosokhoz, részben a hálózat rossz állapota miatt, részben pedig azért, mert nem volt kapacitásbővítés. Ezt követően, utalva a néhány héttel ezelőtt botrányba fulladt sóskúti fórumra, amelyről König Ferenc polgármestert rendőrök mentették ki, arról kezdett beszélni, hogy már történt egy karaktergyilkosság, majd lényegében azzal zárta mondandóját, mint amit Tárnok polgármestere is megfogalmazott: „Ha mégse annyira fekete az ördög, mint amennyire festik, akkor meg kell követelni azt, hogy a lakosság, a gyerekeink ne egy környezetkárósító településen lakjanak – fogalmazott.
Ezt követően Csőzik László felhívta a figyelmet néhány fundamentális problémára. – Az a legrosszabb, hogy még azt sem tudjuk, kivel és miről kellene egyeztetnünk. Csak annyit tudunk, hogy Alsózsolcáról elküldték az Andradát, de nem tudjuk, miért esett a választás Sóskútra. A sóskútiak helyi népszavazásra készülnek, ami ha létrejön, véleménynyilvánító lesz. Orbán Viktor pedig azt mondta, a helyiek szava a döntő – fogalmazott, amire a hallgatóság felröhögött. Azt viszont nagy taps fogadta, amikor Érd polgármestere azt mondta, „adjunk egy erős jelzést arról, nem szeretné a térség lakossága, hogy ide jöjjön ez a hulladékfeldolgozó”. A városvezető az aggályokat sorolva kiemelte, Komáromban és Gödön 40-45 százaléknyi selejtes akkumulátort állítanak elő, amelyet vélhetően Sóskúton dolgoznának fel. Rengeteg kérdést fogalmaztak meg az alsózsolcaiak, ezek nagy része zavarba ejtő, válaszok pedig nincsenek. Miért nem szóltak nekünk erről? Miért nem tartottak lakossági fórumokat a tervezett beruházásokról? Bizalmatlanságban fogant az egész terv, az elején mindenki szépet és jót ígér, aztán valahogy mindig az történik, mint Gödön (88 tonnányi méreg), Bátonyterenyén (rosszul lesznek az ellenőrök). Több száz milliárdos cégeket is csak pár milliós bírságokat kapnak – hangsúlyozta Csőzik László, az elhangzottakkal kapcsolatban pedig a közönség hangos egyetértését fejezte ki.
Nincs tökéletesen zárt rendszer
A városvezetők után civil aktivistáké volt a szó. Gariscsák Erzsébet vegyészmérnök kiemelte, nem meglepő, hogy az Andrada nem jött el az eseményre, hiszen olyan technológiát akarnak ide hozni, ami még nincs kipróbálva. – Talán nem nekünk kellene a kísérleti nyulaknak lenni – mondta, amivel a közönség egyetértését fejezte ki hangos taps formájában. A szakértő az akkumulátor-hulladék feldolgozásának különböző, már ismert technológiáit ismertette, amelyek közös vonása, hogy nagyon súlyos veszélyt jelentenek a természetre és a lakókörnyezetre egyaránt: a lebontandó akkumulátorok valamekkora töltéssel rendelkeznek, ami már eleve robbanásveszélyt jelent, az eljárás során jelenlévő folyékony elektrolit pedig súlyosan szennyezheti a talajt és a természetes vizeket, a szállító járműveken keresztül pedig a távolabbi környezetet. – Ahhoz épp eleget tudunk, hogy azt mondjuk, hogy ez a technológia nem való lakóterület közelébe – húzta alá.
Varga Nóra fóti önkormányzati képviselő és környezetvédelmi tanácsnok arra hívta fel a figyelmet, hogy egy üzem nem csak az adott település gondja, hiszen a gödi Samsung-gyár is egész Észak-Pest megyét szennyezi, amit az üzem a levegőbe enged, jelentős részt az ő települését teríti be, de hasonló a helyzet a talajba engedett anyagokkal is. Hangsúlyozta, a helyiek annyit tehetnek, hogy civil egyesületeket hoznak létre, amelyek minden törvényes eszközt bevetnek a beruházás ellenőrzésére és amint bármilyen aggály merül fel, pert indítanak. Ezen az úton el lehet érni, hogy a pert indítók jogvédelmet kapjanak és ne tudjon elindulni egy-egy beruházás. Kitért arra, hogy is, hogy a feldolgozás végterméke az NMC nevű fekete por, amellyel kapcsolatban az Európai Unió vonatkozó dokumentumai már rögzítették, hogy akkut toxikus és rákkeltő. – Lehetséges, hogy nem olyan sötét az ördög, de míg autófényező műhely, vagy egy áruházi raktár kockázatait ismerjük és tudjuk kezelni, addig egy akkumulátor-feldolgozó esetében nem ez a helyzet. Ami Iváncsán, Komáromban és Gödön van, nem ismerjük. Nem csak mi nem, hanem senki, sem a tűzoltóság, sem a katasztrófavédelem, sem az Országos Mentőszolgálat. Senki nem tudja mi a vége, ha egy ilyen üzemet rosszul kezeltek, de tapasztalataink már vannak – utalt a felsorolt üzemek üzemzavaraira és károsanyag-kibocsátására a szakértő. Hangsúlyozta azt is, hogy teljesen zárt rendszer – amelyről az Andrada is beszél – nem létezik.
Kozma Éva, környezetvédelmi vegyész technikus a Mikepércsi Anyák képviseletében szintén az ismert technológiák veszélyeire figyelmeztetve elmondta, az akkumulátorok feldolgozásához vagy rengeteg víz kell, vagy darálnak és égetnek, ami mindenképp súlyos levegőszennyezéssel jár. – Ma a hatalom környezetvédelmi kérdésből politikát csinál. Pedig sem Érden, sem Sóskúton, sem Mikepércsen nem az a lényeg, hogy a jobb- vagy baloldali járdán közlekedik valaki, hanem az, hogy megpurcan a gyárak mérgétől. A civil szervezetek a megosztottságon tudnak túllépni, mivel a jövő, gyermekeink jövője, egészsége közös ügyünk – fogalmazott Kozma Éva, hangsúlyozva: Kínában már szigorúbb szabályozás van, mint nálunk, hiszen ott a gyárak 3,5 kilométeres körzetében csak erdőt telepíthetnek, míg Sóskút lakott területétől 1, Érdtől pedig 3 kilométerre lenne a hulladékfeldolgozó. – Nincs az a szél, ami a gyárak kerítésén belül tartaná a szennyező anyagokat. Valójában nem az a kérdés, hogy miért az én hátsókertemben építik fel ezeket a gyárakat, hanem az, hogy miért Magyarország hátsókertjében történik ez – mondta, aki azzal bíztatta a helyieket, hogy ha Alsózsolcáról sikerült elzavarni az Andradát, akkor máshonnan is el fog tudni menni.
Aradszki András és a klímavédelem
Nem sokkal később Aradszki András kormánypárti országgyűlési képviselő ragadott mikrofont, aki a közönség bekiabálásai közepette hosszas fejtegetésbe kezdett a technológia fejlődéséről, az ENSZ klímavédelmi egyezményéről és az EU-s célkitűzésekről. Ezekből levezette, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésének kulcsa az elektomobilitás, aminek velejárója, hogy a keletkező hulladékot valahogy le kell bontani. Ezért Európa szerte biztonságosan működnek hasonló üzemek.
Elismerte ugyanakkor, hogy az Andrada által alkalmazni kívánt technológiát ő sem ismeri, de a cég védelmében elmondta: ők akartak tájékoztatót tartani. – Egyetértek az aggodalmakkal, én magam is többet szeretnék tudni – fogalmazott, majd régi politikus-trükköt bedobva olyan dologra hivatkozott, ami el sem hangzott: támogatja azt a „felvetést”, hogy – idézzük – „az üzem technológiájának ismeretében és az engedélyek birtokában” monitoring rendszert kell felépíteni. Hozzátette, jelenleg az Andradának semmilyen engedélye nincsen, az engedélyezési eljárás még nem indult el, a hatóság még nincs abban a helyzetben, hogy bármit elbíráljon. Bár a kormány már döntött a beruházás kiemelté nyilvánításáról, szerinte még nem lehet tudni, hogy akár környezetvédelmi, akár jogi, akár praktikus alapon lehet-e gyárat létesíteni. – Közös felelősségünk, hogy Európa és benne Magyarország klímasemleges legyen. Békésen, türelmesen kell döntést hozni, ezért türelmüket kérem, nem javaslom, hogy indulatok vezéreljenek – zárta gondolatait Aradszki András, akinek bekiabálások formájában többen szóvá tették, hogy mit beszél nyugodt döntésről, mikor a helyi lakosságot megfosztja a kormány a döntés lehetőségétől.
Tetlák Örs, Érd alpolgármestere ezt követően kifejtette: vérlázító, hogy egy közel 40 hektáros beruházásról akar döntést hozni a kormány úgy, hogy a lakosság semmiről nem tud. – Önök már ezt egyszer eljátszották – fordult Aradszkihoz, majd megjegyezte. Elmulasztották, hogy felnőttnek nézzék a lakosságot, nem kérdezték meg őket. Az Andradát a politika hozta ide és a politika tudja elvinni. A közönség erre hangos egyetértését fejezte ki. Az alpolgármester kitért rá, hogy Sóskút példát mutat, hiszen már több aláírást gyűjtöttek össze a beruházás ellen, mint ahányan megszavazták König Ferencet polgármesternek, a képviselő-testület pedig a lakosság mellé állt. – Orbán Viktor azt mondta a parlamentben, hogy a helyiek beleegyezése nélkül nem történhet semmilyen beruházás. Ha ez így van, akkor vagy lesz egy ügydöntő népszavazás, vagy Orbán a pofájába hazudott a helyi lakosságnak. Ön kiemelt beruházást szeretne, vagy népszavazást? – szegezte a kérdést Tetlák a Fidesz-KDNP-s képviselőnek. Erre Aradszki András röviden reagált: „kiemelt beruházás nincs és nem is tudom, hogy van-e ilyen szándék” – fejtett ki, amelyre a közönség kifütyülte. Majd azt mondta, nem tudott arról a rendelet-tervezetről, amely szerint 36 hektárra nőne a sóskúti ipari park területe. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e népszavazást, kitérő választ adott: „népszavazás is lesz, ha ennek a jogi feltételei előállnak” – mondta.
Sok kérdés, nulla válasz és a sietősen távozó kormánypárti képviselő
A forró hangulatú fórumon ezt követően jöttek a lakossági hozzászólások. Többen a környezeti kockázatok miatti aggodalmunkat fejezték ki, jelezve, hogy a levegőminőség romlásának és a talajszennyezés kockázata túl nagy ahhoz, hogy elfogadhatónak tartsák a hulladékfeldolgozó térségbe telepítését. Az egyik hozzászóló azt feszegette, hogyan lehetséges, hogy az állam több milliárdos támogatást ad egy olyan beruházásra, amelyről nem tudjuk, milyen hatással van a környezetre és a lakosságra. – Mi alapján döntött a kormány? – hangzott el a kérdés. Egy másik hozzászóló azt vetette fel, hogy a magyar jogszabályi környezet nem kedvez annak, hogy „mi itt biztonságban érezzük magunkat”. – Amikor kiderültek a súlyos balesetek Szigetszentmiklóson, Gödön, Bátonyterenyén, mi volt rá a kormány válasza? Mindössze annyi, hogy az előírásokat mindenkinek be kell tartani – hangzott el. Egy sóskúti hozzászóló pedig a hatóságok tétlenségére hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, az ipari parkban már most is van olyan épület, amiről a helyi civilek kiderítették, nem is lehetne ott, mégis veszélyes hulladékot tárolnak benne. Szólt arról is, hogy a szakhatóság ellen szintén nekik, a helyi civileknek kellett pert indítaniuk, hogy végre meghatározzák a kibocsátási határértékeket.
Volt olyan hozzászóló is, aki a helyi termálvíz-kincs védelmében fogalmazta meg aggályait. Európai Uniós tanulmányokra hivatkozva jelezte, hogy a termálvízből is kinyerhető az akkugyártáshoz szükséges lítiumion, az Andrada pedig egy lítiumbányászattal foglalkozó cég, amelynek Dél-Afrikában is vannak bányái. – Készült-e olyan tanulmány, ami a termálvíz ilyen célú kiaknázását vizsgálja? Veszélyben van-e a termálvíz-kincsünk? – hangzottak el a kérdések a kormánypárti képviselő felé. Aki ekkor jelezte, hogy távoznia kell, majd az egybegyűltek pfújolása, fütyülése mellett sietősen elhagyta a termet. Közben többen kérdőre vonták, hogy „Kit képviselsz?” és „Nem szégyelled magad?”
Ezt követően szót kapott még a közönség soraiban ülő momentumos képviselő, Gelencsér Ferenc, aki jelezte, addig tiltakoznak, amíg a beruházás meg nem hiúsul. Más hozzászólók pedig a korábban elhangzó aggályokat hozták fel. Kiderült az is, hogy a beruházás elleni tiltakozók egy Facebook-csoportot hoznak létre, ahol a témával kapcsolatos információkat folyamatosan közzéteszik és a tiltakozás további módjairól is egyeztetnek majd. A fórum végén Csőzik László polgármester megszavaztatta az egybegyűlteket a beruházásról. „Ki az, aki azt akarja, hogy ne valósuljon meg az akkufeldolgozó?" – kérdezte, amire a jelenlévők közül mindenki felemelte a kezét. A polgármester a biztonság kedvéért megkérdezte azt is, van-e olyan, aki szeretné a beruházást, amire senki nem jelentkezett. „Már távozott” – jegyezte meg Aradszkira utalva.
