Bíróságoz fordult a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert a főváros elállt a korábbi szerződéstől. Az építkezés veszélyeztetheti a gyógyfürdőket tápláló forrásokat, a környezeti hatástanulmány mégsem jelzett kockázatot.
Megkezdődött a Gellért-hegyi sikló pere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A jogi eljárást a beruházó Gellérthegyi Sikló Kft. indította azért, hogy a bíróság mondja ki, a Fővárosi Önkormányzat idén februárban jogellenesen állt el az építést célzó 2009-es szerződéstől. Az első tárgyalást október 4-én tartották, de eljárásjogi kérdések miatt azonnal el is halasztották december 6-ára. Az ügy azért különösen kényes, mert a Gellért-hegy Tabán felőli lábától a Citadella alatti területig közlekedő felvonó ötletét eleinte sem a főváros, sem az I. kerület nem utasította el, a tervezett megvalósítással ugyanakkor több problémája is akadt az önkormányzatoknak, mára pedig megtorpant a lendületesen indult fejlesztés. Tovább húzódik tehát az immár több mint 120 éves késében lévő sikló ügye.
„Novák Ferenc tíz esztendeje szalad a minisztertől a fővároshoz és vissza, hogy a Gellért-hegyre siklót építhessen. A város is akarja, a kormány is, de azért még sem tudnak megegyezni. Novák pedig nem tudja a vasutját megépíteni” – írta a Budapesti Hírlap 1900. november 22-én. A vasút sem akkor, sem azóta nem készült el. Bár a beruházó idén év elején arról tájékoztatott, hogy a 2022. február 1-jéig érvényes mellé új építési engedélyt szereztek, így a munkálatok előkészítését nem kell felfüggeszteni, ám a főváros hamar nyilvánvalóvá tette, hogy mégsem szeretné, ha magánberuházásként valósulna meg a terv.
Erre utalt korábban a Budai Hangnak V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester is: „a Gellért-hegyi sikló kizárólag akkor hasznos, ha nem turista attrakcióként, hanem közlekedési eszközként valósul meg, amely teljes egészében kiváltja a Citadellára menő forgalmat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az eredeti tervek több alkalommal is módosultak, ám erről a hatóságok nem adtak hivatalos tájékoztatást. Ez a helyzet azóta sem változott, hiába haladna át a sikló az I. kerület tulajdonában lévő telken is, a Pest Megyei Kormányhivatal nem tekinti ügyfélnek az önkormányzatot.
Ha sokáig halogatja a hivatal a tájékoztatást, talán már nem is lesz miről értesíteni az ügy szereplőit, hiszen a kormányzati megszorítások miatt sorra állítják le a nagyobb építkezéseket. És bár a felvonó magánberuházásként valósulna meg, egy tavalyi kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a siklót, 1,5 milliárd forintot rendelt a munkák előkészítésére, és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Az országgyűlési választások után azonban az állami forrásból megvalósuló fővárosi projekteket a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz rendelték, a BFK-t pedig felszámolták, ami tovább bonyolítja az ügyet.
Október eleji közleményében a Gellérthegyi Sikló Kft. ennek ellenére hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben látványosan felgyorsult a beruházás előkészítése, és a projekttársaság a fejlesztés megvalósításához szükséges finanszírozási hátteret is megteremtette. Akad azonban a gazdasági válságon túli probléma is a beruházással, az építkezés ugyanis könnyed veszélybe sodorhatja a Gellért-hegy lábánál fakadó gyógyhatású forrásokat, amelyek a Rác, a Rudas és a Gellért fürdőt is táplálják.
– A beruházást vizsgáló környezeti hatástanulmány alapvető kérdésekre nem adott választ, így alig derült ki belőle, hogy az építkezés miként érintené a felszín alatti vizeket – mondta a Budai Hangnak Szűcs Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója. – A források pontos útvonala nem ismert, így a hegyoldal megfúrásával bárhol megbolygathatják a vízhálózatot, visszafordíthatatlan károkat okozva. Erre kellett volna fókuszálni, a hatástanulmány azonban elsősorban azzal foglalkozott, hogy a források és a talajvíz milyen hatással lehetnek az építkezésre.
Szűcs Ildikó szerint további probléma, hogy a munkálatok során eltávolíthatják a hegyoldalról azt a márgás réteget, amely eddig megakadályozta a források elszennyeződését. – Így szinte elkerülhetetlen, hogy az építkezésről különféle szennyeződések jussanak a felszín alatti vizekbe. Ha ez megtörténik, nehezen lehetne visszaállítani a források tisztaságát. És még ha sikerül is, ez több milliárd forintot felemésztő munka lenne – hangsúlyozta a BGYH vezérigazgatója. – Nem vagyunk a sikló ellen, csak azt szeretnénk elérni, hogy a megfelelő adatok birtokában vizsgálják felül az építkezés kritikus pontjait. A Gellért-hegy forrásai a nemzeti kincseink, nem lenne szabad veszélybe sodorni azokat.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/43. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg október 21-én.
