Az Európai Bizottság megindította a jogállamisági eljárást Lengyelország és Magyarország ellen, mégpedig egy levél elküldésével, amelyet valamikor ma, pénteken fognak kézbesíteni – így értesült a brüsszeli Politico című lap. Ez azonban még mindig csak az eljárásnak az úgynevezett előszobája, tulajdonképpen egy olyan lépés, amely megelőzi a „rendes” eljárást, viszont semmi különös következmény nem fűződik hozzá. Arra természetesen alkalmas, hogy üzenetet közvetítsen Budapest és Varsó felé, hogy ez a két ország van a célkeresztben.
A jogállamiság eljárásnak az a lényege, hogy az EU visszavonhatja, vagy felfüggesztheti az egy adott országnak járó pénzügyi támogatást, ha ebben a tagállamban a jogállamisági elvek megsértésével veszélyeztetik az unió pénzügyi érdekeit.
A Politico úgy tudja, hogy a levélben a két országgal kapcsolatos, a jogállamisággal összefüggő kifogásokat fogalmazták meg és két hónapot adtak arra, hogy választ küldjenek a kormányok. Vagyis a lengyel igazságszolgáltatási reform, a bíróságok függetlenségének csorbítása, illetve a magyar korrupciós kockázat, a közbeszerzések átláthatatlansága áll a kifogások központjában.
A jogállamisági mechanizmusról tavaly év végén döntöttek a tagállamok, miután a magyar és a lengyel kormány vétófenyegetésével kis híján bedöntötte a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot és a több mint 1000 milliárd eurós hétéves költségvetést. Végül az az alku született, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elállnak a vétótól és az Európai Bíróságon támadják meg a jogszabályt. Ez meg is történt, a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet, jövő év elején hozhatnak ítéletet. Ugyanakkor irányadó lesz a végső döntés kimenetelére, hogy december 2-án a hozzák nyilvánosságra a bíróság főtanácsnokának jogi álláspontját.
Az Európai Bizottságnak ez a lépése akkor válik értelmezhetővé, ha tudjuk, hogy a tagállamok arra szólították fel a brüsszeli testületet, hogy a konkrét eljárással mindenképpen várják meg a bírósági döntést. Másik oldalról viszont az Európai Parlament folyamatos nyomán alatt tartja a bizottságot, sőt, be is perelte őket, mert nem teljesítik a kötelezettségüket és nem indítanak eljárásokat.
Az Európai Bizottság péntek déli sajtótájékoztatóján a levélre vonatkozó kérdésre kikerülő, mégis árulkodó választ adott Eric Mamer szóvivő. Azt mondta ugyanis, hogy nem kommentálnak olyan sajtóhíreket, amelyek még el nem küldött, vagy meg nem kapott levelekre vonatkoznak. Mindenesetre Brüsszelben tényként kezelik, hogy a bizottság lépett, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyhamar eredménye is lenne ennek a fejleménynek.
Még egy szempontból lényeges ez a mostani levél: erre hivatkozással tovább lehet odázni a magyar és a lengyel helyreállítási tervek elfogadását. Ez azt jelenti, hogy a magyar választásokig ebből a forrásból szinte biztos, hogy nem érkezik uniós pénz. Az előleget - amely Magyarország esetében 326 milliárd forint - ugyanis csak akar folyósítják, ha ebben az évben elfogadják a tervet a tagállamok. Ellenkező esetben csak utólagos elszámolással lehet pénzhez jutni.
