Demokrácia még az EP szerint Magyarország? – Napokon belül kiderül

Demokrácia még az EP szerint Magyarország? – Napokon belül kiderül

Orbán Viktor Strasbourgban még 2015-ben (Forrás: Orbán Viktor/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mozgalmas lesz az Európai Parlament (EP) nyári szünet utáni első plenáris hete. A bizottsági elnök megtartja évértékelő beszédét, a plenáris ülésen pedig ismét szavaznak egy Magyarországot elítélő határozatról.

Egy újabb jogállamisági vitától lesz hangos az EP strasbourgi ülésterme szerdán délután. Rui Tavares 2013-as és Judith Sargentini 2018-as jelentése után egy harmadik EP-képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus is megvizsgálta a magyar jogállamiság helyzetét és jelentést készített róla az EP számára.

Ez nem része a Magyarországgal szemben megindított úgynevezett 7-es cikkelyes eljárásnak, ugyanakkor a folyamat megkezdése óta itthon zajlott eseményeket vizsgálja. Az állásfoglalás-tervezet bemutatja, hogy „a magyar kormány [...] szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A jelentés szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, és Magyarország többé nem tekinthető teljes demokráciának. A képviselő többek között az alkotmányos és a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az oktatás szabadságának mértékét, a vallási szabadság és a kiszolgáltatott csoportok jogainak helyzetét kifogásolja.

A szöveg szerint a helyzetet csak súlyosbítja az Európai Unió tétlensége, hiszen lassan halad a 7-es cikkelyes eljárás. Az állásfoglalásról csütörtökön már szavaznak is a képviselők, amennyiben elfogadják, azzal azt is kijelentik, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás további késleltetése egyenértékű azzal, hogy az Európai Tanács megsérti a jogállamiságot. Várhatóan arra is felszólítják az Európai Bizottságot, hogy ne fizesse ki a helyreállítási alapból származó forrásokat addig, amíg Magyarország végre nem hajtja a bizottsági ajánlásokat és az Európai Bíróság ítéleteit.

Lapunk szerette volna megtudni, hogy ki képviseli a vitán a magyar kormányt, ezért megkérdeztük ezt a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkártól, Havasi Bertalantól, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz.

Ugyancsak szerdán, de néhány órával korábban egy másik fontos esemény is zajlik majd: délelőtt tartja ugyanis évértékelő beszédét az „Unió helyzete” címmel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. (Az első évértékelőt egyébként 2010. szeptember 7-én José Manuel Barroso bizottsági elnök tartotta Strasbourgban.)

A bizottsági elnök várhatóan beszámol az Ukrajnával vállalt szolidaritással, az Oroszországgal szembeni szankciókkal, az uniós energiaellátás biztosításával, a Moszkvától való energiafüggés felszámolásával és a jelenlegi magas energiaárakkal kapcsolatos bizottsági intézkedésekről. Előreláthatóan szó lesz az európai zöld megállapodásról és a zöld átmenetről, a digitalizációról, a Covid19-járványra adott uniós válaszról, a jövőbeli járványokra való felkészülésről, és a NextGenerationEU helyreállítási tervről is. Úgy értesültünk, a koronavírus-járvány kapcsán azt járja majd körül von der Leyen beszéde, hogyan lehet uniós szinten jobban felkészülni a hasonló pandémiákra.