Julian Assange vallomása szerint az amerikai elnök ilyen ajánlott tett neki, ha bizonyítja, nem az oroszok álltak kihívója, a demokrata elnökjelölt Hillary Clinton levelezésének kiszivárogtatása mögött.
Meglepő vallomást tett Julian Assange a westminsteri bíróság előtt: a The Guardian napilap beszámolója szerint ugyanis azt mondta, az amerikai elnök, Donald Trump kegyelmet ajánlott neki, ha bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a legutóbbi, 2016-os elnökválasztási kampányban nem orosz hackerek révén szivárogtatta ki a WikiLeaks demokrata kihívója, Hillary Clinton volt külügyminiszter levelezését.
A WikiLeaks alapító Assange jelenleg is az Egyesült Államoknak történő kiadatása ellen küzd a brit törvényszéken, miután 2012 júniusától egészen tavaly szeptemberig Ecuador londoni nagykövetségén élt, ahová azért ment, mert ugyanettől tartott.
A brit lap információi szerint Dana Rohrabacher republikánus kongresszusi képviselő nagykövetségi száműzetése során, 2017 augusztusában, a diplomáciai kirendeltségen találkozott Assange-zsal, és tette neki ezt az elnöki ajánlatot.
A WikiLeaks több hullámban érzékeny amerikai diplomáciai iratok százezreit szivárogtatta ki, és publikálta, amelyek többek között komoly árnyat vetettek az Egyesült Államok afganisztáni, iraki háborúira és diplomáciai kapcsolataira.
Assange ellen egyébként 2010 novemberében adott ki elfogatóparancsot a stockholmi ügyészség két rendbeli nemi erőszak vádja miatt, amelyek közül az egyik nő azért jelentette fel az ausztrált, mert az azután sem volt hajlandó óvszert húzni aktus közben, hogy ő arra felszólította, ami Svédországban nemi erőszaknak minősül. Assange már akkor arról beszélt, a svéd vádak mindössze azt szolgálják, hogy Stockholm érintésével az Egyesült Államokban bíróság elé állíthassák, ahol sokak szemében – bár ugyan asuztrál, de – hazaárulónak minősül tényfeltáró tevékenységéért.
Miután Nagy-Britanniában minden jogi lehetőséget elbukott a kiadatásával szemben, akkor sétált be az ecuadori nagykövetségre, és kapott az akkori ecuadori államfőtől, Rafael Correától politikai menedékjogot. Hét évig élt a diplomáciai kirendeltségen, így a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején is. A WikiLeaks ekkor kínos részleteket hozott nyilvánosságra Hillary Clinton akkori elnökjelölt levelezéséről, többek között azt, hogy külügyminiszterként egy privát emailfiókból intézte hivatalos levelezését. A demokraták szerint az ügy nagyban befolyásolta, hogy Clinton később elvesztette a választást Trumppal szemben.
Assange ellen közben ejtették a vádakat Svédországban, ám Correa 2017-es távozásakor elfogyott az ecuadori támogatása. Tavaly szeptemberben aztán letartóztatták, és a háziőrizet megszegése miatt 50 hét börtönre ítélték a brit hatóságok. Közben az Egyesült Államok azonnal bejelentkezett a kiadatásáért. Azt ezt eldönteni hivatott eljárás indult el most a bizonyítékok bekérésével, majd hétfőn kezdődnek az előzetes meghallgatások, amelyeket követően a tárgyalás várhatóan május 18-án kezdődik el és egy hónapig tart.
Julian Assange-t 18 rendbeli bűncselekménnyel vádolják az Egyesült Államokban, így többek között szigorúan bizalmas diplomáciai iratok kiszivárogtatásával, illetve azzal, hogy együttműködött a nemváltoztatáson átesett amerikai katonai elemzővel, a szigorúan bizalmas iratok kiszivárogtatása miatt egészen Barack Obama elnökségének végéig börtönben ülő Chelsea Manninggel.
Ugyan korábban maga Assange is jelezte, ha elítélik, halálbüntetés is várhat rá, mostani információk szerint, amennyiben bűnösnek találják az Egyesült Államokban, úgy akár 175 évnyi börtönbüntetést is kaphat.
