Kezdőlap Gazdaság Egyre keveseb...

Egyre kevesebb adóst ment meg az eszközkezelő

Bár a kormányzat egyik legnépszerűbb és legmeghatározóbb népességmegtartó intézkedéseként mutatja be a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), az eddigi adatok korántsem igazolják, hogy a konstrukció átütő eredményt hozott volna. A csok elsősorban a három gyermeket vállaló, új lakást vásárló fiatalokat jutalmazza. Ehhez képest a kedvezményt a legtöbben használt ingatlanra, és jóval szerényebb összegben, főként egy, illetve két gyermekre veszik fel. Az adatokból az is kiderül, hogy bár újra egyre több magyar adósodik el lakásvásárlás miatt, azt a legtöbben nem államilag támogatott (például a 10 milliós csokkedvezményhez kapcsolódó, 10 millió forintos állami kamattámogatású hitelből,) hanem piaci alapú kölcsönből teszik, és jóval kisebb összeget vesznek fel. Vagyis úgy tűnik, a többség elővigyázatos, inkább megelégszik egy régi panellakással, nem veri magát nagy adósságba, és – a kormány szándéka ellenére – előzetesen sem ígér be három gyereket.

HIRDETÉS

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb számai egyértelműen ezt igazolják: a lakáspiaci jelentésben 2018 első fél évében 7,1 százalékkal több lakóingatlant adtak el az előző év azonos időszakhoz képest – ám ez teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott. Ebben az időintervallumban csak 2,9 százaléknyi volt új lakás, ráadásul a megépült 3432 ingatlannak csak alig a felét adták el. Az árak tovább emelkedtek: 2018 második negyedévében a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a használt lakások 10,6, az újak 10,4 százalékkal lettek drágábbak.

Csok: a jómódúak járnak jól – Magyar Hang

A bővítés nem kárpótolja a lakáskasszák veszteseinek tömegét.

A csok számai is hasonló tendenciáról árulkodnak: a KSH egy másik jelentése szerint 2018 első hat hónapjában összesen több mint 14 ezer igénylőnek folyósították a kedvezményt, csaknem 29,8 milliárd forint értékben. Ez az igénylők számában 14 százalékos, az összeget tekintve azonban csupán 8,1 százalékos növekedést jelent. A támogatásokat ugyanis elsősorban használt, és csak másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 60, illetve 38 százalékában). Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4, új lakás építésekor 2, új lakás vásárlásakor pedig 5,6 millió forint volt, vagyis a nagy többség nem vett vagy épített új lakást, házat és aki igen, még azok közül is csak kevesen ígértek három gyereket.

A KSH ugyanakkor megjegyzi, hogy a nagyvárosi lakáspiacokon az épülő új lakások felé fordult a vásárlók érdeklődése, ezért a használtlakás-piac forgalmában nőtt a kisebb települések súlya. Az említett időszakban Budapesten minden ötödik, a megyeszékhelyeken minden harmadik értékesített lakás panel volt. Budapesten a használt lakások átlagosan 26,6 millió forintba kerültek, 2,2 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,3 millió forinttal, 14,3 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A lakások négyzetméterára Budapesten átlagosan 477, a megyeszékhelyeken 233 ezer forint volt, ez 14, illetve 13 százalékkal haladta meg a 2017. évi átlagot. Ezzel szemben a községekben csökkent az egy négyzetméterre jutó ár: az ilyen települések 77 ezer forintot kitevő átlagos négyzetméterára az országos átlag egyharmada, az agglomerációkon kívül eső községekben pedig csak a negyede volt (58 ezer forint).

Másfél millió magyar él olyan lakásban, ahol súlyos gondok vannak – Magyar Hang

Továbbra sem látható szándék egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika megalkotására – állapítja meg a Habitat for Humanity.

A kisebb települések árszínvonala folyamatosan távolodik az országos átlagtól, ami gyakorlatilag a falvak elnéptelenedéséhez vezet. Míg a megyeszékhelyek árszintje összességében végig az átlag körül maradt, a fővárosban 2008–2015 között általában 60 százalékkal haladta meg az átlagárat, majd az azóta eltelt években egyre távolodott az ország egészére jellemző árszinttől, és 2018 első felében már több mint kétszeresen meghaladta.

És akkor nézzük, mi a helyzet a lakáshitelekkel. Az említett időszakban mintegy 53 ezer lakáshitelt engedélyeztek: a kölcsönök száma 2017 első fél évéhez képest 18, összege 39 százalékkal nőtt. A kormány szándéka ellenére azonban jelentős emelkedés az állami támogatás nélküli hitelek esetében figyelhető meg: az engedélyezett lakáscélú hitelek alig 10 százaléka volt államilag támogatott, miközben az előző évben még 14 százalékuk. A hiteleket elsősorban használt lakások vásárlására fordították, de az építéshez és az újlakás-vásárláshoz folyósított hitelek piacán is bővülés figyelhető meg. 2018 közepén az átlaghitel összege 7,6 millió forint volt.

A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták – Magyar Hang

A mintegy 200 ezer felsőoktatásban tanulóra mindössze 45 ezer állami fenntartású kollégiumi hely jut.

És a végére egy igazán lehangoló adat: az állam 2011-ben hozta létre a Nemzeti Eszközkezelőt. Az úgynevezett Otthonvédelmi akcióterven belül felállított szervezet feladata egy olyan program működtetése, amely a súlyosan eladósodott családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes. Az eszközkezelő az állam javára megvásárolja az adósok ingatlanát, egyben biztosítja nekik, hogy utána kedvező áron tőle béreljék. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2013 és 2018 június 30-a között a Nemzeti Eszközkezelő 32 878 lakóingatlant vásárolt meg. Ám 2014-ben januártól júniusig még mintegy 4500, 2017 ugyanezen időszakában már háromezernél kevesebbet, idén az év első felében pedig alig 732 (!) ingatlant vásároltak meg – miközben a kilakoltatások újra mindennapossá váltak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 26. számában jelent meg, 2018. november 9-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 26. számban? Itt megnézheti!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

20,964lájkolóTetszik
755követőKövetés
8,954feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gömböc mindent felfal – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 30. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Szíjjártó Péter karácsonyfát szeretne, nem gúlaszerű dobozokat

A külügyminiszter szerint Európában nincs menekültkérdés, csak migrációs kérdés és az illegális bevándorlókra Magyarország nem hajlandó menekültként tekinteni.