Betette a lábát a műhús a gyorséttermekbe. Ez a megállapítás csak látszólag képzavar, mert miközben a Burger King (BK) egy hete kapható, Rebel Whopper nevű (képünkön), műhússal készült hamburgerét eszem, a szomszéd asztalnál ülő házaspárral diskurálok. Nem ez a képzavar, hanem az, hogy a kicsit lenőtt hajú (festés? nem, műhaj!) asszony azt mondja, na ne vicceljek, mihez képest műhús ez, hiszen a – és itt egy másik gyorsétteremláncot nevez meg –, szóval, hogy az a cég négylábú csirkékből csinálja a szendvicseit, látta a neten, nincsen kétség, ergo az igazinak nevezett hús is mű, miről beszélünk. A férje bólogat, kérdezem, megkóstolták-e már a Rebelt. – Isten őrizz – válaszolja – nem szokott zokniban lábat mosni, és koffeinmentes kávét sem fogyaszt.
Kipcsak–kun szakos olvasóink kedvéért említem meg, hogy az angol rebel szó lázadót jelent, lásd még rebellió, rebellis, belügyminisztériumi értelemben: felkelő. Kérdés persze, mi ellen lázad egy hamburgerpogácsa, de félő, hogy erre a kérdésre nem kapunk választ.
A Rebel pogácsa „teljesen növényi alapú, fenntartható gazdálkodásból származó szójából és búzából készült” – olvasható a BK honlapján. Ehhez jönnek a Whopperből ismert, „jól megszokott alapanyagok: lédús paradicsom, friss hagyma, roppanós jégsaláta, uborka, krémes majonéz és ketchup”.
Háború dúl a hústermelők és a műhúsgyártók között | Magyar Hang
Bár Magyarországon még kevés szó esik a műhúsról, az Egyesült Államokban már per is indult a hústermelők érdekeit védő egyik törvény miatt. A július elsején Mississippi állam területén életbe lépett szabály szerint tilos a „hús" szót használni azon termékek megjelölésében, amelyeket nem állatok levágásával állítanak elő.
Gazda Albert a Magyar Hangban Szója, ha mondom című írásában többek közt arról elmélkedik, hogy hát fölöttébb érdekes ez a műkorszak, amely kibontakozik itt nekünk. Műanyag zacskókról, műmellekről, műszájakról ír, utóbbiakat szenvedélyesen gyűlöli privátim, ami mellett teljes mellszélességgel kiállok, viszont tudok egy kivételt: a vészt. Gondoljunk a mohácsi vészre, esetleg a dögvészre vagy a vészkijáratra. A vész szó eredete ködbe vész ugyan, de ha arra gondolunk – és ez lenne a kivétel –, hogy művész, máris megmelegszik a szívünk. És akkor a műlovarnőről nem is beszéltünk. Mindebből az fakad, hogy a műhúsos hamburger bonyolult ügy.
Műhús, ha nem is régóta, de azért létezik már a magyar piacon, tavaly novemberben az „Adventi ünnep a Bazilikánál” nevű rendezvényen a Vegan Love étterem standjánál például már lehetett kapni egy Santa burger nevű burgert (2500 forintért), amely egy piros, szezámos buciban lévő „fenntartható vegán húspogácsa” volt röszti burgonyával, vegán gravy mártással, rukolával, szójából készült „veganézzel”. A vállalkozás a Beyond Meat nevű cég műhúsával készíti a saját húsmentes húspogácsáját (!), ami persze növényi alapú, de a recept nem egyszerű, 22 összetevőből áll, köztük van: bambuszcellulóz, metilcellulóz, egy közepesen édes poliszacharid: maltodextrin, élesztőkivonat, meg még gumiarábikum is, NER-es körökben népszerűbb nevén: arabmézga.
Ha valaki éppen ciberelevest kanalaz és közben a bonyhádi kiszománcosban grenadírmarsot melegít, kicsit odakapatva, mert úgy finom, jó úton jár, a többi kedves olvasó viszont valószínűleg velem együtt őrül majd meg hamarosan, mert miközben mi csak ízlelgetjük, a húsmentes húspogácsa elnevezés Amerikában már kiverte a biztosítékot: vegán szervezetek nyáron beperelték Mississippi államot, mert annak elöljárói törvénybe iktatták, hogy a növényi és rovaralapú élelmiszereket nem lehet húsként vagy hústermékként felcímkézni. A vegánok szerint azonban ez diszkrimináció.
A július 1-jétől hatályos törvény szövege szerint – írja a Qubit – nemcsak a növényi és rovaralapú élelmiszerek címkéjén nem szerepelhet semmilyen formában a hús szó, hanem azokén sem, „amelyek állati szervezeteken kívüli sejtkultúrákban tenyésztett állati sejteket és szöveteket tartalmaznak”.
Itt van az újabb botrányos ügy - A hátsó ajtón csempésznék be az új GMO-kat | Magyar Hang
Mégis bejuthatnak a génpiszkált élelmiszerek Európába? Megdöbbentő módon nyitna kiskaput számukra egy lapunk birtokába jutott európai bizottsági tervezet. „A tanyától a tányérig" élelmiszerbiztonsági stratégia előzetes javaslatai közé csempészték be brüsszeli bürokraták azt a mondatot, hogy „a célnak megfelelő szabályozást kell kidolgozni az új génmódosítási technológiák számára".
Mert hogy a műhúsok non plus ultrája a húsból növesztett műhús. Arról van szó, hogy mindenféle fehér köpenyes illetők állatokból nyernek ki laboratóriumokban újraképződésre képes sejteket, amelyeket tápoldatokban nevelnek fel, mint a hobbidísznövényesek a virágaikat: cukrot, ásványokat, vitaminokat, oxigént adnak nekik. Ezek az alkimista konyhák már tudnak mindent: kacsahúst, csirkét, marhát, de akár menyétet is.
Műhúsra azért van szükség, mert nincsen elegendő állat, illetve, ha tovább növeljük a meglévő állományokat, azzal végképp tönkretesszük a bolygót. Világviszonylatban az szóba sem jöhet, hogy kevesebb húst együnk, ezért a jelek – és a befektetők – szerint tehát az emberiséget nem a mértékletesség, hanem a műhús mentheti meg. A tudósok egy része szerint azonban ez illúzió. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak, és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés – írja például a távirati iroda a Frontiers in Sustainable Food Systems című szakfolyóirata hivatkozva. Bár mindez nem vonatkozik a növényi alapú műhúsra.
Így vagy úgy, de a jövő már itt van, hiszen a növényi alapú műhús már a magyarországi gyorséttermekben is megjelent. Azt, hogy az 1140 forintba kerülő Rebel Whopper milyen ízű, objektív mércék szerint nehéz megmondani. Az egyik mérce maga a Burger King, aki odajár, nem feltétlenül megy Michelin-csillagos éttermekbe. Vagy ha mégis, akkor helyén kezeli a gyorséttermeket, és ilyen helyeken nem vár el fi ne dining élményt. Ami a lényeg: a műhúspogácsa szerintem jól kelti a hús illúzióját. Azt is el tudom képzelni, hogy ha nem a széles tömegek ízlésének megfelelő recept alapján készítenek belőle ételt, akkor felfér a kifinomultabb vendéglátóhelyek asztalaira is.
„Ez hús, nem autóalkatrész" | Magyar Hang
Amint a háromórás autózás végén befordulunk a juhhodályhoz vezető útra, a hegyoldalból éppen a vályúhoz rohannak a vezérürüt követve a keleméri birkák. A kocsiajtót kinyitva halljuk, bégetésükkel minket is üdvözölnek. Bár hatalmas a birtok, a hegy átellenében egyelőre senkit sem látunk, csak néhány üresen álló karámot a szelíden emelkedő domboldalban, s arrébb néhány kutyát.
A Rebel pogácsát a The Vegetarian Butcher márkanév alatt az Unilever forgalmazza. A holland Jaap Korteweg kilencedik generációs farmer, aki a sertésinfluenza kitörésekor döntött úgy, hogy húsimádó létére vegetáriánus lesz. A The Vegetarian Butchert azért alapította, hogy saját növényi alapanyagokból készült „húst” állítson elő. A cég növényi alapú fehérjéket gyárt, amelyek – a Burger King lapunkhoz eljuttatott tájékoztatója szerint– íz, textúra és tápérték szempontból is felveszik a versenyt a hústermékekkel, és kivívták az ipar elismerését, beleértve ebbe egy hentesekből álló zsűrit, a szaksajtót és Michelin-szakértőket. Az értékesítési tapasztalatokról még korai beszámolni – írták –, de elmondhatjuk, vendégeink érdeklődők, és örülnek az új terméknek.
Bár Jaap Korteweg vegetáriá nus, a húspogácsa pedig szójából, növényi olajból és fűszerekből áll, a Rebel Whopper nem vegán, sőt: nem is vegetáriánus. A Whopperekbe kerülő húsok tűzön grillezve készülnek, így a Rebel pogácsa is ugyanott, a csirke- és marhahúspogácsák után. Emellett a szendvics tartalmaz majonézt is, amelyben tojás van. A jelek szerint tehát a műhúsos szendvics nem a növényevőknek, hanem a húsimádóknak készült, amit csak azért nem ért az ember, mert nekik ott az igazi hús. A Burger King egy korábbi közleménye szerint azoknak készül ez a burger, akik nem szeretnének lemondani az autentikus Whopper-ízről, mégis rugalmasan tudnak és akarnak választani a húsos és húsmentes étkezések között.
Régi vita, hogy a vegák, vegánok akarjanak-e húshoz hasonlító dolgokat enni, ha egyszer lemondtak a húsról. Ennek eldöntését rájuk bíznám, az azonban biztos, hogy ha lenne egy hamburgerezőm, akkor most elvonulnék a konyhába, és a grillrácsot, valamint a majonézt rugalmasan kihagyva csinálnék egy olyan műhúsos szendvicset, amit ők is megehetnek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg, 2019. november 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!
