Brüsszel 2035-ig megszüntetné a dízel- és benzines autók értékesítését

Brüsszel 2035-ig megszüntetné a dízel- és benzines autók értékesítését

Elektromos autót töltenek Birmingham központjában (Fotó: Andrew Roberts/Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Bizottság javaslatcsomagot mutatott be szerdán az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, a javaslat szerint 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű autók értékesítését, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie – írja tudósításában az MTI. Az uniós bizottsági javaslat szerint a személygépkocsik és a kisteherautók ismertetett, szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normái felgyorsítják az átállást a nulla kibocsátású mobilitásra, megkövetelve, hogy az új autók átlagos kibocsátása 2030-tól 55 százalékkal, 2035-től 100 százalékkal csökkenjen a 2021-es szinthez képest.

Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak biztosítására, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra. Az elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénes feltöltés esetén 150 kilométerenként.

Mivel a légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, a bizotsági javaslat célzott intézkedéseket javasolt a kibocsátáskereskedelem kiegészítésére. A brüsszeli testület szerint a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken.

A ReFuelEU nevű uniós légiközlekedési kezdeményezés pedig arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátást végző vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat, úgynevezett e-üzemanyagokat az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU nevű tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára.

Ursula von der Leyen szerdán arról is tájékoztatott, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a következő évtizedben elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé váljon. A javaslatok a kibocsátáskereskedelem alkalmazására az új szektorokban és a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorítására, a nagyobb energiahatékonyság érdekében a megújuló energia fokozott használatára, az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatására, valamint a szükséges infrastruktúra és a megfelelő üzemanyagok gyorsabb bevezetésére összpontosítanak.

– Összehangolják az adópolitikákat az uniós zöld megállapodás célkitűzéseivel, és azokat a jogalkotási eszközöket összegzi, amelyek az európai éghajlatvédelmi törvényekben elfogadott célok teljesítését segítik, és alapvetően alakítják át az európai gazdaságot és társadalmat egy méltányos, zöld és virágzó jövő érdekében – mondta a bizottság elnöke.

Noha az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátás, az uniós bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését, illetve a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését javasolta. A brüsszeli testület új kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg a tagállamok számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra. – Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak – tették hozzá.

– Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek – írták.

Az Európai Bizottság előírná azt is, hogy 2030-ra az energia 40 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani, illetve kötelező éves célt határozott meg a teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentésére, valamint az energiaszegénység kezelésére. „Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával védeniük és javítaniuk kell az egységes piacot, valamint támogatniuk a zöld átállást” - közölte javaslatában a testület.

– Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt– tette hozzá tájékoztatóján az Európai Bizottság elnöke.