Az európai gáztartalékok november közepe óta folyamatosan csökkentek, azonban hétfőig sorozatban ötödik napja megint nőttek a készletek, mivel folyamatosan több gáz került a tárolókba, mint amennyit kivettek belőlük. Az európai gáztárolók töltöttsége ezzel 83,5 százalékra nőtt – írja a G7.
A gazdasági portál cikke szerint a gázfelhasználás szempontjából az évet két részre szokták bontani: a betárolási időszakban több kitermelt és importált gáz kerül a tárolókba, mint amennyit fogyasztunk, az év hidegebb időszakában viszont nagyobb a fogyasztás, mint a termelés és az import, a hiányzó mennyiséget a tárolókból pótolják.
2020-ban volt példa arra, hogy ennél is több tartalékkal vágott neki Európa a januárnak, ám akkor a 2019-es betárolás kezdetén is jobban állt készletekkel az EU, tavasszal már 40 százalékos volt a tárolók telítettsége. Most a háború miatt a szokottnál sokkal korábban, már március közepén megindult a tárolók feltöltése, amelyek akkor nagyjából negyedig voltak.
A háború kirobbanását követően, tavasszal a kitűzött cél 80 százalék volt, amit már augusztus végén sikerült elérni. A létesítmények összesített telítettsége november közepén volt a csúcson, amikor a töltöttség csaknem 95,7 százalékra nőtt, tehát a töltés sebessége 2019-hez képest is jóval látványosabb volt.
A magyar készletek ugyanakkor a lap szerint továbbra is csökkenést mutatnak, ráadásul a tárolók töltöttsége nemcsak 2020, hanem 2021 elején is magasabb volt, mint idén januárban. Fontos szempont viszont, hogy a magyar gáztárolókban nemcsak hazai felhasználású földgázt tárolnak, hanem olyan kereskedőkét is, akik bérlik azokat. Az export pedig csökkenti a Magyarországon kimutatott mennyiséget.
A G7 szerint a kiemelkedően magas európai töltöttség mögött alapvetően három fontosabb tényező áll. Az első, hogy az enyhébb tél és a hónapokkal ezelőtt elfogadott takarékossági intézkedések miatt kisebb a lakossági kereslet a földgázra, és az állami intézmények is kevesebbet fogyasztanak. A második, hogy számos európai országban csúszik recesszióba a gazdaság, és ez a lassulás – főleg az ipari kereslet csökkenésén keresztül – hozzájárul a kisebb összfogyasztáshoz. A harmadik ok az orosz import alternatíváinak sikeres felpörgetése.
