Továbbra is elsősorban a jegybanki eszközöktől reméli a kormány, hogy gátolni fogják az euróárfolyam romlását. Ez derült ki legalábbis a csütörtöki kormányinfón, amelyen Gulyás Gergely az infláció és általában is a gazdasági válság kapcsán leginkább a háborút, illetve a szankciókat emlegette. Viszont kiemelt több más tényezőt is, amelyek szerinte hozzájárulnak ahhoz, hogy régiós szinten jobban megszenvedjük az árfolyamromlást, de szerinte kevésbé az inflációt. Utóbbit elsősorban az árstopok számlájára írja, míg az árfolyam tekintetében súlyosbító tényezőnek tartja a másokhoz képest magas államadósságot, illetve az energiakitettséget. Előbbit több elemző is említette az utóbbi időkben, elismerése kevésbé meglepő a kormánytól, mint utóbbi kiemelése. Legalábbis a kormány kommunikációjában talán kevésbé volt eddig jelen, hogy az energiakitettségünknek súlyos kockázatai lehetnek, és mindenképpen javítani kell ezen. Gulyás viszont most bejelentette, hogy az Európai Bizottság kérésére jelentős uniós összegeket fognak fordítani a probléma kezelésére, sőt, a helyreállítási alap egy részét is erre költenék.
A kormánykritikus elemzők közül többen is politikai okokra vezetik vissza az árfolyam romlását, az ellenzéki pártok pedig egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját hibáztatják érte. Voltak, akik egyenesen odáig mentek, mint a DK-s Barkóczki Balázs, hogy kijelentették: az inflációnak (tehát nem az árfolyamromlásnak) több oka van, de egyik sem a háború. Ezzel feltehetőleg egyébként egyetértene a kormány, hiszen Gulyás is úgy fogalmazott, hogy elsősorban nem is a háború, hanem az arra reakcióként érkező szankciók hatására tetőzik az infláció és romlik az árfolyamunk. Persze, a szankciókat a kormány is elfogadta, és Gulyás sem kérdőjelezte meg ezt a döntést, viszont ahogy máskor, most is sietett hangsúlyozni a (nyilván valóban meglévő) negatív gazdasági hatásokat. Emellett viszont az sem állítható, hogy önmagában a háború ne rontana sokat a helyzeten. Vegyük csak azt, hogy Ukrajna számított mindeddig az egyik legfontosabb búza- és napraforgóolaj-exportőrnek, a háború hatására viszont a termelés és a szállítás is rendkívül nehéz helyzetbe került. Van olyan csokoládémárkánk is, amelyet eddig Ukrajnában gyártottak, a háború miatt viszont eltűnt a polcokról a termék. Ezek mellett is önmagában a háborúnak olyan súlyos gazdasági következményei vannak, hogy még ha az európai országok egyetlen szankciót sem fogadtak volna el, akkor sem lehetett volna azokat megúszni. A menekültek támogatására akkor is jelentős összeget kellene költenie Magyarországnak, ahogy Ukrajna támogatására szintén.
A forint valóban többet romlott, mint több régiós társa, emögött nemzeti valutánk sérülékenységét, gazdasági szerkezetünk problémáit is látni kell. Emellett, bár mostanában kevésbé emlegetik, de a korlátozások, korábbi bezárások máig éreztetik hatásukat, a gazdaságok nyilvánvalóan azóta sem álltak talpra, és hiába voltak eltérő mértékű lezárások, a gazdaságok erősen össze vannak kapcsolva. A háború és szankciók okozta válság csak újabb mélyütést jelentettek.
A politikai okok között emlegetik a Brüsszellel késlekedő megállapodást, a helyreállítási alap forrásai körüli vitát is. Ez ügyben Gulyás arról beszélt, négy esetben is elfogadják az Európai Bizottság javaslatait, de egyezség legkorábban ősszel lehet. Persze, a piacokra már az is hatással lehet, ha azt kommunikálják, hogy közel a megállapodás. Az érintett témák közt a közbeszerzések és a korrupciós ügyek kezelését találjuk, a családvédelminek nevezett törvényt nem, és nincs is egyetértés arról, mennyire tekinti ezt kardinális kérdésnek Brüsszel. Mindenesetre Gulyás csütörtökön azt mondta, kötelezettségszegési eljárás indult az ügyben, ami szerinte jól jelzi a Bizottság álláspontját.
A kormány mindenesetre elsősorban a jegybank kamatemeléseitől várja, hogy kicsit helyrerázza az euróárfolyamot, a Magyar Nemzeti Bank pedig szereti is kiemelni, amikor épp javul az euró árfolyama. Így tett csütörtök délután is, közölve, hogy jelentősen erősödött a forint a bejelentést követően, hogy soron kívül, jövő heti monetáris tanácsi ülésen megemelik az alapkamatot is az egyhetes betét csütörtöki, 200 bázispontos kamatemelése után. A forint az euróval szemben a 404 forintos szintig erősödött a közlés szerint. A dollár árfolyama 398,62 forintra, a svájci franké 409,58 forintra csökkent. Korábban a héten az euró már tartott 416 forintnál is, az eddigi mélypontnak ez tekinthető. Virág Barnabás, az MNB alelnöke az MTI kérdésére szerdán késő délután előre jelezte, hogy a jegybank csütörtökön az egyhetes betét kamatának megemelésével határozottan reagál az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzetre, amely növeli az inflációs kockázatokat és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást, miután újabb mélypontokra gyengült az árfolyam a főbb devizákkal szemben. Az euró legmagasabb jegyzése 416,95 forint, a dolláré 409,82 forint, a svájci franké 421,17 forint lett. Az MTI szerint a jegybanki alelnök intervencióját követően csütörtök reggel az eurót 408,44 forinton jegyezték, a dollár jegyzése 399,96 forintra, a svájci franké pedig 412,90 forintra csökkent.
