Régészek szerint egy szíriai halomsír lehet a világ legrégebbi ismert háborús emlékműve

Régészek szerint egy szíriai halomsír lehet a világ legrégebbi ismert háborús emlékműve

A bronzkori háborús emlékműként azonosított Tel Banat halomsírja előtérben a modern település (Fotó: Edgar Peltenburg)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A szíriai Tel Banat települése mellett található, nagy fehér halomsír néven ismert tömegsír lehet a világ ma ismert legrégebbi háborús emlékműve – állítják a területet kutató régészek. Az Antiquity szakfolyóiratban megjelent cikkük szerint a leletkörülmények arra utalnak, az Eufrátesz bal partján fekvő mesterséges dombra eltemetett halottak egy Kr. e. III. évezredben történt háború emlékét őrzik.

– A halottak tervszerű elhelyezése arra utal, hogy a halom valószínűleg egy állami hadsereg emlékműve volt, amelynek katonái szekereket használtak a harcban – idézi a kutatókat a brit The Guardian. A vizsgálatok annak lehetőségét sem zárják ki, hogy az eltemettek között ellenséges halottak is lehetnek.

Szíria északi részén számos hasonló lelőhely ismert, és egyesekről azt gondolják, hogy a bronzkori hódítások emlékművei lehettek. Ugyanakkor a legyőzött seregeket véletlenszerűen temették el tömegsírokban. Sokban mezopotámiai feliratokkal tisztelegnek a győzelem előtt. A Tel Banat melletti domb azonban ezektől különbözik mind a testek elrendezésében, mind a halom összetételében. A szakemberek szerint a halomsír gondos tervezése azt sugallja, hogy inkább háborúban elesettek előtti tisztelgésként emelték.

– Nem tudjuk, hogy győztesek, vagy vesztesek számára készítették. Ahogy azt sem tudjuk, hogy a testeket máshonnan és akár jóval az esemény után helyezték örök nyugalomra, és emeltek számukra egy messzi kilométerekről jól látható dombot. Az viszont jól látszik, hogy az ókori emberek ugyanúgy tisztelegtek a csatában elesettek előtt, ahogy mi tesszük – mondta a Torontói Egyetem professzora, Anne Porter.

Ha a lelőhely valóban háborús emlékműként funkcionált, úgy ez a világ legrégebbi ilyen ismert létesítménye. A régészek szerint e mostani kutatás lehetőséget ad arra is, hogy a térség más, hasonló halomsírjait is újravizsgálják, és behatóbban megismerhessék, hogy miért, mi célból emelhették azokat.

Érdekli a történelem? Lapunkban minden hónap első péntekén olvashatja Időgép mellékletünket! Ha pedig online is olvasná, az Időgép további cikkeiért kattintson ide! Ha a tudományos cikkek érdeklik, akkor a Tudomány rovatunkat érdemes figyelnie!