„A csalódott fideszes ha létezik is, nem fog olyanokra szavazni, akik egyfelől nem képesek értelmes alternatívát kínálni, másrészről nemzeti konszenzuskeresés helyett rendszerváltást tűznek zászlajukra.” Varga Etele rádiós műsorvezető gondolatai ezek, amiket a Magyar Péter felé áramló reménycunami kapcsán fogalmazott meg a Facebookon. A nemzeti konszenzuskereséssel maximálisan egyetértek, viszont azt látom, hogy ha valaki azzal az ígérettel lép ki a kormánypártok kötelékéből, hogy a „csalódott fideszesek” számára „értelmes alternatívát” próbáljon kínálni, akkor olyan gyorsan fog eljutni a nemzeti együttműködés rendszerének leváltásához, hogy azzal még magát is meglepi. A kilépők számára ugyanis sokszor ilyenkor válik világossá, hogy a rendszer egyrészt gyenge, a magyar állam teljesítménye szinte minden területen katasztrofális, másrészt legyen szó bármiről, mindenhol a nagypolitika kontraszelektált és szervilis komisszárjaiba fogunk ütközni.
Hogy a ki tudja, lassan hány párti ellenzék ezzel a helyzettel nem tud és/vagy nem akar mit kezdeni, az megképezte azt az axiómává csontosodott kocsmai igazságot, hogy a NER csak belülről és/vagy jobbról lesz leváltható. Így aztán előáll az a fura helyzet, hogy míg az önmagát demokratikusnak kinevező ellenzék és a belőlük élő értelmiség egyre nagyobb gyanakvással figyeli Magyar Péter törekvéseit, addig a rendszerrel elégedetlen szavazók (akik között simán lehetnek olyanok, akik még 2022-ben is a kormánypártokra voksoltak) nagy örömmel, de legalábbis szűnni nem akaró kíváncsisággal fogadják a Fideszből kicsekkolni látszó aktuális renegátot. Hogy ő, meg az atombombája majd elhozza a nagy magyar feltámadást.
Számukra van egy rossz hírem. Csupán Magyar Péterben és a még meg sem nevezett, zászlóbontó, rendszerváltó akármijében bízni egyszerűen kevés. Eleve, aki csak vár rá, vagy bárki másra, annak kevés lesz az atombomba, és a legjobb az egészben az, hogy erről maga Magyar Péter is beszél, még ha homályosan fogalmazva is. Amúgy tényleg: ha ugyanannak az országnak a gazdasága egyszerre tudja előállítani Tiborcz „saját láb” István vagyonosodását és az európai rekordinflációt, akkor oda mekkora és hány atombomba kell még?
Elég lenne, ha a becsapódásra várakozók csak tennének valamit, akár az oktatás, akár más ügyében. Elvégre a ner e téren számukra is hagy számos cselekvési formát. Kezdőszettnek itt van mindjárt a Kádár-korra rímelő, modern kori három T: tüntetés, támogatás, tájékozódás. Ha valakinek nem tetszik, hogy vagyoni helyzetet tekintve lassan Dél-Amerikát, a politikai megosztottság kérdésében pedig már az Egyesült Államokat idézi a hazánk, az nem várhat, annak cselekednie kell a köz érdekében. Ami ebben az apátiában előbb vezet nemzeti konszenzushoz, de még rendszerváltáshoz is, mint holmi atombomba.
Iratkozzon fel reggeli hírlevelünkre, melyben az elmúlt 24 óra és az előttünk álló nap legfontosabb híreit gyűjtjük csokorba, ráadásképp elolvashatja napindító közéleti jegyzetünket, a koffeint. Pár perc az egész, és tájékozottan, felvértezve kezdheti napját!
