Néhány héttel ezelőtt mutattuk be Benjamín Labatut előző kötetét, a Neumann Jánosról szóló Maniacot. Megállapítottuk, hogy a Chilében élő, holland származású szerző képes személyes közelségbe hozni a fizikatörténet legnagyobb tudósait: Labatut félfikciós művet ír, amelyben a tudománytörténet valós pillanatai közötti fehér foltokat tölti ki prózai szövegekkel. Az így előálló valós események alapján íródó történetből kiderül, hogy a XX. század meghatározó fizikusai és matematikusai milyen emberek voltak, milyen vívódások és traumák határozták meg elméjük szárnyalását.
Labatut most megjelent, Amikor nem értjük többé a világot című könyve valójában a Maniac előtt született, talán emez magyar vonatkozása indokolta, hogy előbb adták ki. A „nem fikciós regény” a múlt század Neumannhoz hasonló jelentőségű tudósaival foglalkozik: azokkal az elméleti és atomfizikusokkal, matematikusokkal, akik munkássága egyszerre vitt közelebb minket a világ megértéséhez, és egyúttal el is távolította az emberiség 99 százalékát ettől. Ez talán ellentmondásnak hangzik, de korántsem az. Az 1920-as évektől kezdve az emberiség maroknyi legokosabb képviselője számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az univerzum működése annyira bonyolult matematikai törvényszerűségeken (és valószínűségeken) alapul, amit ők maguk sem igazán képesek felfogni, a többi embernek pedig valójában sosem lesz rá esélye.
És bár nem a matematikusok és fizikusok teremtették ilyenre az univerzumot, az emberek a rossz hír hozóját hibáztatják. Labatut a könyv vége felé írja: „A matematika – nem pedig az atombomba, a számítógépek, a biológiai hadviselés vagy a klímakatasztrófa – változtatja meg a világot, olyannyira, hogy legföljebb néhány évtized múlva képtelenek leszünk megérteni, mit jelent embernek lenni.”
A könyv szerkezetileg többé-kevésbé különálló, de egyöntetűen depresszív, tudósok valós életéről szóló novellákból áll, amelyek között az teremt kapcsolatot, hogy mindegyikben összekapcsolódik a tudás és a felfedezés a pusztulással és az őrültséggel. Megjelenik benne kvantummechanika és a nukleáris fegyverkezés kapcsolata, vagy a német kémikusok által kifejlesztett festékek, a harci gázok és a koncentrációs táborokban használt Zyklon–B gáz közötti összefüggés. Labatut hősei a tudósok, akik azonban szinte mindig tragikus hősök, hiszen felfedezéseik teljes életük feláldozását követelik tőlük, és sokszor tömegek halálához vezetnek.
Benjamín Labatut: Amikor nem értjük többé a világot. Ford.: Kutasy Mercédesz. Open Books, 2024. 4999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/10. számában jelent meg március 8-án.
