Nobel-díjas tudós figyelmeztet: a tudományba vetett bizalom nélkül elbukik a világ

Nobel-díjas tudós figyelmeztet: a tudományba vetett bizalom nélkül elbukik a világ

Giorgio Parisi: A seregélyek röpte (Fotó: Molnár Csaba/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Amikor egy Nobel-díjas tudós könyvet ír, az emberben felemás várakozások kavarognak. Egyrészt persze biztos okos ember, hiszen a világ legfontosabb díjával tüntették ki, másrészt azonban az emberben ott bujkál a kisördög, hogy vajon az illető gondolkodása a laboron kívül is elég komplex-e (és az íráskészséges is megvan-e) ahhoz, hogy képes legyen egy halandók számára is érdekes könyvet írni. Én már találkoztam Nobel-díjas és leendő Nobel-díjas emberekkel, akikről kiderült, hogy a világ dolgait illetően annyira nem mondhatók bölcsnek.

Szerencsére Giorgio Parisire ez nem vonatkozik, hiszen a 2021-es fizikai Nobel-díj nyertese kétségtelenül széles körben művelt és tájékozott ember, akinek nem csak a komplex rendszerek fizikájáról vannak gondolatai (ezért kapott Nobel-díjat). Parisi több mint ötven éve kutatja a rendezetlenség és a fluktuációk közötti kölcsönhatásokat a természeti világ szinte minden zugában, az atomi rendszerektől a bolygókig.

A seregélyek röpte című könyvében egymással lazán összefüggő esszéit gyűjtötte össze, amelyek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódnak a kutatásaihoz (és így a rendezetlenséghez), de mindegyiket tágabb kontextusba helyezi, és így arra világít rá, hogy a látszólag végletesen absztrakt fizikai felfedezések hogyan segíthetnek megértenünk a való világ jelenségeit. Az egyik fejezetben az olaszországi tudománytámogatás állapotáról szólva fejti ki a tudomány társadalmi szerepéről vallott nézeteit, és ezek igazsága globális érvényű (és sajnos Magyarországra is könnyen alkalmazható).

Parisi szerint, ha az emberek és a politikusok többé már nem bíznak a tudományban (és itt természetesen a klímaváltozásra, illetve a covidra utal), akkor a világ menthetetlenül rossz irányba fog haladni, és a megannyi globális csapás következtében el fog bukni. Sok pályatársához hasonlóan a fizikus is felveti, hogy az emberek tudománytól való elfordulásában maguk a tudósok is bűnösek, akik „arrogánsan” megtartják maguknak a felfedezéseiket, pedig sokkal intenzívebben és közérthetőbben kellene beszélniük róla a laikusoknak is.

Ez az elefántcsonttornyot felhánytorgató vélekedés nagyon népszerű manapság, pedig a valóságban sajnos egyértelműen a befogadó fél érdektelensége és nem megfelelő alapismeretei a hibásak a kommunikáció ellehetetlenüléséért. A közoktatás leépítésével olyan nemzedék jön létre, amely még a leghétköznapibb koncepciókat sem lesz képes felfogni, és akkor lehet bármilyen zseniális a Nobel-díjas fizikus, a komplex rendszerek sok szinttel az átlagember kapacitása fölé fognak kerülni. Ez kimondhatatlan katasztrófa (de ettől még lehet célszerű).

Reméljük azonban, hogy a korábban született olvasókra ez még nem igaz. A könyv fizikához közelebb álló fejezeteit is könnyen megértheti bárki, aki emlékszik még a gimnáziumi tananyagra, Parisi gyakorlott ismeretterjesztő, határozottan képes a halandók számára is befogadható metaforák segítségével megfogalmazni a legbonyolultabb fizikai jelenségeket is. Ráadásul kifejezetten rövid könyvről van szó.

Giorgio Parisi: A seregélyek röpte. Ford.: Balázs István. Park Kiadó, 2023. 3999 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/32. számában jelent meg augusztus 11-én.