Kezdőlap Külföld Mindenki gyan...

Mindenki gyanúba keveredett már Kennedy elnök megölése miatt

Az összeesküvés-elméletek száma végtelen. Nincs még egy merénylet, amiről ennyi dezinformáció, elhallgatás és vita lett volna, mint amit ötvenöt éve ma John F. Kennedy ellen elkövettek. Vajon tényleg egy lövész volt 1963. november 22-én Dallasban?

HIRDETÉS

A CIA, az FBI, a maffia, a Castro-ellenes kubaiak, Castróék, Lyndon B. Johnson, a szabadkőművesek – azaz a Yale Egyetem George W. Bush elnököt is állítólag tagjai között tudó titkos társasága, a Skull and Bones (Halálfejesek), a háború párti washingtoni fegyverlobbi, netán a protestáns északír sofőr, William Greer, ó, és persze Lee Harvey Oswald – a teljesség igénye nélkül csak néhány személy és szervezet, amelyet így, vagy úgy, de kapcsolatba hoztak John F. Kennedy amerikai elnök 1963. november 22-i dallasi merényletével.

Mégis, mindmáig az a hivatalos verzió, hogy az Egyesült Államok JFK-ként is emlegetett 35. elnökével egy magányos merénylő, az előbbi felsorolásunk végén szereplő Oswald végzett. De vajon tényleg egyedül tette? Tényleg egy zavarodott, tengerészből „moszkovita”, majd visszatelepített, a helyét nem lelő fiatalember lőtte le milliók bálványát? Vajon képes volt-e egy borzasztóan pocsék lövész, egy lassan kanyarodó, de mozgásban lévő limuzinra rekordgyorsasággal leadni három lövést, hogy hátulról kivégezze Kennedyt?

Zapruder Film JFK Assassination Best Quality HD 1080p

Uploaded by windvale on 2018-04-11.

– Értelmünk egyszerűen nem képes megemészteni, hogy egy magányos kisember elejtsen egy óriást, akit limuzinok, tömérdek ember, rajongók serege és biztonsági őrök vesznek körül. Ha egy ilyen kis senki elpusztíthatja a Föld leghatalmasabb nemzetének vezetőjét, akkor abszurd világban élünk, és elnyel minket az aránytalanság – fogalmazta meg az Oswald „mizéria” aggályait Norman Mailer. Az író, újságíró, filmes, publicista rövid eszemfuttatása kifejezi azt az 55 éve gyakorlatilag folyamatosan elhangzó értetlenkedést, hogy „az nem lehet, hogy csak Oswald tette egyedül!”

És való igaz, nem kell ahhoz minden bokorban konspirációt vizionáló gyíkemberhívőnek lenni, hogy az eseményről máig megmaradt bizonyítékok alapján legalább egyszer ne gondoljunk abba bele, hogy nincs az az Isten, hogy Kennedyvel egy magányos gyilkos, egy 24 éves „marxista” fiatalember végzett. Főleg, hogy őt két nappal később, fényes nappal, egy rendőrségi parkolóban lőtte le a dallasi alvilágban jól ismert nightclub tulajdonos, Jack Ruby.

Elég elolvasni a merényletkor a közeli New Orleans-i államügyész, a Kennedy-gyilkosság ügyét hivatalos oldalról tán legjobban felgöngyölítő Jim Garrison JFK – Gyilkosok nyomában (On the Trail of the Assassins) címmel a nyomozásáról és szélmalomharcáról 1988-ban megjelentetett könyvét. Az Oliver Stone által három évvel később meg is filmesített elbeszélésből – mégha nem akarunk hinni Garrisonnak, akkor is – érződik, hogy túl sok volt a véletlen Dallasban. S mind közül talán a „mágikus golyó” teória a leghajmeresztőbb, amely szerint egyetlen lövedék okozta az elnök és a limuzinban előtte utazó texasi kormányzó, John Connally összes sérülését – összesen hét alkalommal fúródva, vagy épp kilépve testükből.

A „mágikus golyó” állítólagos útvonalának Kennedyn és Connallyn átvezető egyik feltételezett rekonstrukciója

A Kennedy gyilkosságot vizsgáló, a prominens tagjai ellenére gyakran a „gittegylet” jeleit mutató Warren bizottság eme teóriáját már Garrison is ízekre szedte, ám ennek ellenére sincs sok bizonyíték arra nézve, vajon volt-e legalább még egy (netán még több) lövész a Dealey Plaza környékén, s ha igen, azok pontosan hol helyezkedtek el. Ezt a kérdést tűnik picit tisztázni egy tavaly előkerült skicc, amely egyrészt több golyó létét igazolja, másrészt pedig a bemeneti nyílásokat nem Kennedy hátán, hanem szemből regisztrálta.

A kérdéses dokumentumot a Kennedy boncolásán résztvevő egyik sebész, Robert McClelland készítette. Ugyan 1963-ban, a helyszínen ő mindkét golyó bemeneti nyílását elől vélte felfedezni az elnökön, ám később, a tragikus eseménysort az első sorból megörökítő Zapruder-filmet megnézve a sebészprofesszor ma úgy véli, a Kennedyt érő két golyó közül az első a hátába csapódott, míg a másik előről érte a fejét. (McClelland skicce egyébként tavaly nyáron kalapács alá került, és 2500 dollárért kelt el a Nate D Sanders aukciós ház egyik árverésén.)

Does this doctor’s sketch prove that JFK was killed by TWO assassins?

Ugyancsak több tettest feltételez az Amazon Dark Legacy (Sötét örökség) című dokumentumfilmje, amely szerint egy elveszett rendőrségi jelentés igazolja, hogy nemcsak a tankönyvraktár épületében, hanem a híres füves dombon, azaz Kennedyékkel szemben is volt lövész. Ezt rendőrségi rádiókkal felvett hanganyagok elemzése alapján már a Kennedy-gyilkosság újravizsgálására felállított 1979-es vegyes házbizottsági csoport is megállapította – írta az évfodulóra időzített cikkében a brit Express napilap.

A felvétel egy perccel a merénylet előtt indul, és azon négy lövést hallani, amelyek közül az első szakértői vélemény szerint az első, a második és a negyedik golyó a tankönyvraktár felől érkezik, míg a harmadik ötven százalék eséllyel a füves domb mögül. A New York-i Queens College két hangelemző kutatója, Mark Weiss és Ernest Aschkenasy, pedig vizsgálataik során arra jutottak, hogy 95 százaléknál nagyobb a valószínűsége annak, hogy Kennedyékre szemből is adtak le lövést.

A hanganyagot egyébként az FBI technikai részlege is tüzetes elemzés alá vette, ám (minő meglepő) ott úgy találták, a felvétel nem bizonyítja egy második fegyveres létét. A szövetségi nyomozók azt is állították, hogy a hangokat nem is a Dealey Plazánál, hanem onnan ezer mérfölddel odébb, az észak-karolinai Greensboróban rögzítették diktafonnal, ráadásul 1979-ben. Ezután nem volt csoda, hogy ez a bizonyíték is a süllyesztőben végezte.

57 köbméter, 5 millió oldal

Közben ember legyen a talpán, aki képes feldolgozni azt a hihetetlen mennyiségű dokumentum halmot, amely a Kennedy-merénylet óta az ügyben termelődött, állítólag mintegy 57 köbméternyi papírról van szó. Az amerikai Nemzeti Archívum egyébként külön szekcióban foglalkozik a titkosítás alól feloldott anyagokkal, amelyek 1992 óta gyűlnek, idén is gyarapodtak, és immár eléri az ötmillió oldal terjedelmet. (Aki szeretne böngészni a dokumentumok, például a Warren bizottság jegyzőkönyvei között, ITT megteheti.)

Garrison könyve mellett, aki kedvet kapott, az elmúlt időszakban a témát talán Stephen King író dolgozta fel a legfrappánsabban. 11.22.63 című 2011-es regényében – amelyből két éve, James Franco főszereplésével egy tévésorozat is készült – az író azt járja körbe, vajon ha lehetőség lenne visszacsöppenni a mából 1963-ba, meg lehetne-e akadályozni a merényletet, megmentve ezzel az elnököt, vagy eleve elrendeltetett minden? Ha pedig mégis valami csoda folytán sikerül ezen változtatni, akkor annak milyen következményei lehetnek? Csupa-csupa izgalmas kérdés, amit King a maga módján próbál megfejteni.

Ám legyen nyilvános bármennyi irat, dokumentum, egyre inkább úgy tűnik, több lövész ide, összeesküvés-elméletek oda, minden bizonnyal sose sikerül teljesen rekonstruálni, mi, hogyan, miért történt úgy, ahogy, 1963. november 22-én a dallasi Dealey Plazánál. Így csak az biztos, hogy Kennedy, aki elnöksége alatt amúgy fokozta a védelmi költségeket, nem tölthette ki első ciklusát sem, mert – ahogy a tévés veterán, Walter Cronkite mára történlemi élő adásban lesújtva bejelentette: „Most jött a minden bizonnyal hivatalos gyorshír a texasi Dallasból, amerikai középidő szerint délután 1 órakor Kennedy elnök meghalt, keleti parti idő szerint délután két órakor. Lyndon Johnson alelnök elhagyta a kórházat…”

CBS News announces president’s death

Nov. 22, 1963: In an emotional moment, Walter Cronkite tells the world that President John F. Kennedy has died, half an hour after being shot in Dallas, Texas.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,594lájkolóTetszik
804követőKövetés
9,543feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Valami Amerika

„Ájem szo szo szed” – mondta az amerikai nagykövet. Azt nyilván nem mondhatta, hogy „Ájem szo szo efisnt”, mert nem az.