Nyílt levelet tett közzé az Amerikai Külügyi Bizottság négy, legmagasabb pozícióban lévő szenátora, azaz a Bizottság republikánus elnöke, Jim Risch, a demokraták bizottságbeli vezetőjével, Bob Menendezzel, illetve a két párt rangidős tagjaival, Marco Rubioval és Jeanne Shaheennel közösen, Orbán Viktor közelgő Fehér Ház-beli látogatása előtt. A kétpárti bizottság tagjai aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy erodálódik Magyarországon a demokrácia, és hogy mindezek az Egyesület Államok térségbeli érdekeivel ellentétesek.
A szenátorok a levél elején független, liberális illetve konzervatív beállítottságú civil szervezeteket sorolnak fel, mondván, hogy az értékelésük egybehangzó: Magyarország kevéssé szabad, mint volt, sem a tulajdonviszonyok, sem a sajtószabadság helyzete nem érdemli ki a szabad jelzőt. A levél szerint: „Magyarországon a demokrácia helyzete szignifikánsan romlott… Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a választások kevésbé szabadok, és a bíróságokon is növekszik az államtól érkező nyomás. A sajtószabadság egyértelműen romlott, mivel a hirdetők számára erősen ellenjavallt független termékekben hirdetni, és a sajtópiac nagy része egy olyan alapítvány kezében összpontosul, amelyik mentesült a versenyhivatali vizsgálat alól. … Magyarország nem vált energetikailag függetlenné Moszkvától. Magyarország megengedte Oroszország számára, hogy állampolgárai arany vízumokat vegyenek igénybe (ezek a letepeledési kötvények lesznek – a szerk.), ezzel kijásztva az Oroszországot sújtó szankciókat. A Nemzetközi Beruházási Bank Moszkáról Budapestre telepítése nem más, mint Oroszország erőfitogtatása.”
A levél megidézi 1956-ot és 1989-et is, és a levél írói az utolsó bekezdésben kifejezik reményüket, hogy Magyarország visszatalál a helyes útra. (Igaz, tévesen azt állítják, hogy az 1956-os forradalmat büszkén támogatta Amerika is.)
A levél címzettje, Donald Trump, feltehetően nem fogja a levelet elolvasni, de hiába a címzés, a nyílt levél valójában nem is neki szól. Az elnöki hivatal, mint a végrehajtó hatalom birtokosa, független a törvényhozó hatalomtól, a Kongresszustól, az amerikai elnöknek pedig szabad keze van a külpolitikai irány megválasztásában. A kétoldalas levél mindössze emlékezteti a magyar kormányt arra, hogy az USA külüggyel foglalkozó politikusai és hivatalnokai, diplomatái és hírszerzői tökéletesen tisztában vannak a magyar viszonyokkal, és ezt a nyilvánosság számára is egyértelművé teszik. A levél másfelől szól az amerikai befektetőknek is: a levélben leírtak alapján Magyarország kezd Oroszország „félgyarmata” lenni, így tulajdonképpen azt mondják ki, hogy nem tanácsos ma Magyarországon befektetni.
