HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Húszéves seb ...

Húszéves seb hegedhet be Ferenc pápa látogatásával

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Két évtizeddel II. János Pál pápa romániai látogatása után ismét katolikus egyházfő érkezett keleti szomszédunkhoz. Ezúttal azonban nem marad el a magyar hívekkel való találkozás: Ferenc pápa Csíksomlyón mutat be szentmisét, várhatóan több százezer ember előtt. A szentatya látogatása elégtétel lehet az erdélyi magyarságnak, de sikerként könyvelheti el Klaus Johannis államfő, valamint az ortodox és a görögkatolikus egyház is.

Ahogy a katolikus egyházfők apostoli útjai általában, úgy Ferenc pápa romániai látogatása is jó előre megkapta a történelmi jelzőt. Nem véletlenül: a világjárást az 1978-ban megválasztott, 2004-ben elhunyt Szent II. János Pál emelte be az egyházfők feladatkörébe, a látogatások pedig – legyen szó diktatúrák, banánköztársaságok, harmadik világbeli országok vagy a világ fejlettebb államainak felkereséséről – különleges eseményt jelentenek a hívők, a nem vallásos, de a közügyek iránt érdeklődést mutató helyiek és természetesen a nagypolitika számára is.

Böjte Csaba: Márton Áron csodája, hogy Ferenc pápa Csíksomlyóra látogat | Magyar Hang

A pénteken kezdődött pápai vizit elsősorban a Kárpát-medencében élő magyarok, ezen belül is a Vatikán által eddig mostohagyerekként kezelt erdélyi és csángóföldi katolikusok számára bír történelmi jelentőséggel, hiszen szombaton az összmagyarság zarándokhelyeként ismert csíksomlyói nyeregben találkozhatunk a szentatyával. Történelmi esemény ez azért is, mert – magyar, illetve katolikus szempontból egyaránt – húszéves sebre kerülhet tapasz: 1999-ben, amikor II. János Pál pápa személyében először látogatott katolikus egyházfő ortodox többségű országba az 1054-es keleti egyházszakadás óta, csak bukaresti helyszínek szerepeltek az agendában.

A „bukaresti fogság” a román nemzettudat ápolását is feladatának érző – magyarbarátsággal nem vádolható – ortodox egyház erőteljes lobbijának volt a következménye. Ám fontos látni a jelenlegi és az akkori helyzet közötti különbséget: most deklaráltan apostoli, tehát lelkipásztori látogatásról beszélhetünk, húsz évvel ezelőtt pedig a keleti és nyugati egyházak közeledése tette történelmivé, és az ökumenizmus szempontjából csúcsfontosságúvá a pápai vizitet. Vagyis az ortodoxiával való megbékélés élvezett előnyt a magyar hívekkel szemben.

HIRDETÉS
Ferenc pápa: „Nem merülhetünk el a fogyasztás világának szakadékaiban” | Magyar Hang

A katolikus magyarok csalódottságát akkoriban nem tudta csillapítani II. János Pál pápa Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek írt levele sem: „Romániába látogatásom alkalmával szeretném külön köszönteni Önt és főegyházmegyéje minden hívét. Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy meglátogassam ezt a nagyérdemű főegyházmegyei közösséget, szeretném biztosítani, hogy gondolatban és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott hívek mellett állok, mindenkit megölelek Krisztusban, a mi Urunkban, és remélem, hogy egy más alkalommal elmehetek Erdélybe. Miközben kifejezem nagyrabecsülésemet főegyházmegyéje katolikusai által a kommunista rendszer nehéz évei alatt adott bátor és ragyogó tanúságtétel iránt, amikor hűek maradtak, biztosítok mindenkit arról, hogy imáimban megemlékezem róluk, és mindnyájuknak áldásomat adom.”

A húsz évvel ezelőtti eseményeket a mostani romániai pápalátogatás apropóján Potyó Ferenc pápai prelátus, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke is felidézte a Maszol.ro portálnak adott interjújában még januárban. Azt mesélte, komoly kötélhúzás folyt, mert a magyar diplomácia mindent megtett, hogy a pápa látogassa meg a magyar közösséget, Székelyföldet is. „Nem lehetett, mert a pátriárka kikötötte, hogy csak Bukarestbe jöhet. Szent II. János Pálnak az volt a célja, hogy egy ortodox többségű országba is ellátogasson, ezzel is előmozdítva a keresztények egységét. Ezt tartotta szem előtt, amikor elfogadta ezt az elég bántó feltételt, félretéve a görögkatolikus és a magyar többségű katolikus hívek óhaját is” – mondta a pápai prelátus.

„Három szó, ami fontos: kérem, köszönöm, bocsánat” | Magyar Hang

Ferenc pápa székelyföldi látogatása tehát egy régi adósság törlesztéseként is értelmezhető. A magyarok „kiengesztelődésén” túl azonban egyéb diplomáciai szempontok is fontos szerepet kapnak. A Vatikán tájékoztatása szerint személyesen az egyházfő döntött arról, mely helyszíneket keresi fel Romániában, a beharangozott menetrend szerint pedig ezúttal mindenkit – magyarokat, románokat, cigányokat, ortodoxokat, görögés római katolikusokat, egyházi és világi vezetőket – is megtisztel majd társaságával a szentatya. Programját május 31-én Bukarestben kezdte, ahol Klaus Johannis államfővel és Dániel ortodox pátriárkával, valamint más egyházi elöljáróságokkal találkozott. Szombaton Csíksomlyóra, a magyar hívekhez vezet útja, majd a mise után ellátogat a román katolikusok központjának számító Jászvásárba – az itteni püspökség évtizedek óta süket a csángóföldi székelyek magyar mise iránti igényére –, és végül június 2-án Balázsfalván a görögkatolikus testvéreknél teszi tiszteletét. A programban szerepel romákkal és hajléktalanokkal való találkozó is.

És ha már diplomácia, nem érdemes figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Ferenc pápát Klaus Johannis államfő, valamint a romániai katolikus egyház hívta meg. Johannis először 2015-ben, majd 2017-ben invitálta a pápát. Nyílt titok, hogy a bukaresti diplomácia minden követ megmozgatott azért, hogy a szentatya 2018-ban, az Erdély Romániához csatolásának századik évfordulója alkalmából tartott centenáriumi évben keresse fel az országot. Ez tehát – talán a magyarok érzékenységét tiszteletben tartva – nem jött össze.

Érdemes-e ragaszkodni a kötelező papi nőtlenséghez? | Magyar Hang

Szintén érdemes felidézni, hogy a két évvel ezelőtt megerősített elnöki meghívás apropóján a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség közölte: nincsenek adva a pápalátogatás lehetőségei mindaddig, amíg nincs általános jogorvoslat. Mint ismert, a kommunisták által államosított egyházi vagyon ügyét a rendszerváltás óta egyetlen román vezetés sem akarta rendezni, legfeljebb ígéretek hangzottak el. Kérdés, hogy Ferenc pápa látogatása ezen a téren hoz-e bármi, az ígérgetéseken túlmutató előremozdulást. Emlékezetes ugyanakkor, hogy II. János Pál pápa 1999-es vizitje után is a legtöbben úgy vélték, a román állam nem húzza tovább az időt, és visszaszolgáltatja az ingatlanokat, aztán ez mégsem történt meg.

HIRDETÉS

Vonat a pápához

A hét elején ünnepélyes keretek között, a vasúttörténeti parkban áldotta meg Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek azt a mozdonyt, amelynek fóliázása a jövő évi, budapesti, 52. nemzetközi eucharisztikus kongresszust hirdeti. A jármű első útja Csíksomlyóra, Ferenc pápa látogatására viszi a híveket, ezt követően pedig menetrend szerinti járatokat fog vontatni. Mint Erdő Péter kifejtette, a kongresszus mottója a 87. zsoltár utolsó sora: „Minden forrásom belőled fakad.” – A zsoltár Jeruzsálemről szól, arról, hogy minden nép ott született. Ez tehát azt is jelenti, hogy nekünk a többi néppel tágabb szívű kapcsolatban kell lennünk, mint ahogy megszoktuk – fogalmazott a bíboros. A pápai misére egyébiránt előzetesen több mint 110 ezren jelentkeztek, negyedük Magyarországról, és sokan érkeznek Székelyföldre Kárpátaljáról, a Vajdaságból és a Felvidékről is. Több ezer moldvai csángó zarándok is jelezte részvételét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,732lájkolóTetszik
3,479követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Néha inkább befogtam a számat” – Magyar Hang-ajánló

Trianon 100, interjú Gerendai Károllyal, vendégmunkások Balástyán. Keresse a Magyar Hangot, digitálisan is!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Paraziták és galandférgek – Houellebecq és Lévy könyvéről

Houellebecq és Lévy kitárgyalnak mindent a szüleiktől kezdve az algériai szegénységen és Baudelaire megítélésén át egészen az iszlamizmusig, Nietzschéig és a francia történelemig.