HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Az osztrák sz...

Az osztrák szabadságpárt hívei korábban sem voltak finnyásak

HIRDETÉS

Az osztrák szabadságpárt (FPÖ) volt elnökéről, Heinz-Christian Strachéról készült videófelvétel május 17-ei nyilvánosságra kerülése óta felbolydult nyugati szomszédunk közélete: Strache lemondott alkancellári posztjáról, majd a kormányból előbb távoztak a szabadságpárti miniszterek, majd pedig egy bizalmatlansági indítvány nyomán meg is bukott a Sebastian Kurz vezette kabinet. Mindeközben az FPÖ alig veszített népszerűségéből. Hogyan lehetséges ez?

HIRDETÉS

– Egy Faltert legyen szíves! – mondom az újságárus hölgynek a bécsi Ring közelében. A Falter Ausztria egyik legjobb, erősen szociáldemokrata beállítottságú, a fővárosban szerkesztett hetilapja. Mi mást kérne az ember a „vörös Bécsben”, amely többé-kevésbé még most, a szociáldemokrata párt számára nem túl sikeres európai parlamenti választás után is megőrizte színét?

Nehéz lesz megszabadulni a populistáktól | Magyar Hang

– Nincs – válaszolja a hölgy, majd elmondja, hogy mostanra (délután háromra) szinte az összes napilapot is eladta. – Húsz éve dolgozom itt, de még soha nem vásároltak nálam ennyi újságot, mint a videó nyilvánosságra kerülése óta.

Aztán halkan hozzáteszi: – Elég szomorú ez. Minek belerúgni a földön fekvőbe?

Heinz-Christian Strachéra, az osztrák szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) elnökére céloz, aki a májusban nyilvánosságra hozott, 2017-ben Ibizán készült felvétel óta – amelyen egy orosz oligarcha rokonának hitt szőke szépségnek magyarázott arról, hogyan szerezhetnének Ausztriában építőipari megbízásokat, vízművet, napilapot, miegymást, és milyen ellentételezésre számíthatnának az FPÖ választási győzelme esetén – lemondott alkancellári és pártelnöki pozíciójáról.

HIRDETÉS

– Nos, maga egy szabadságpártival találkozott! – mosolyog fél óra múlva Ingeborg, akivel a főpályaudvartól nem messze, az egykori kaszárnya egyik épületében lévő kisvendéglőben ülünk le beszélgetni. Ő maga ősidők óta szociáldemokrata, pedig, mint elmeséli, tágabb családja nem feltétlenül erre predesztinálta.

– Édesapámék hárman voltak testvérek. A bátyjai közül az egyik az 1930-as években az elsők között lépett be az ausztriai SA-ba, a másik az SS-hez csatlakozott a háború alatt. Apám mindig kilógott a sorból, amiért gyakran megszólták a saját családjában is. Rengeteg zsidó barátja volt, és sokáig katona sem volt. Csak a háború legvégén hívták be, addig egy légelhárító reflektorokat gyártó üzemben dolgozott mérnökként. Ő mindig atipikus volt, így az lettem én is.

„Most a populizmus a feketepiac” | Magyar Hang

Atipikus? Igen: Ausztriában, tudjuk meg Ingeborgtól és hozzánk csatlakozó férjétől, Hanstól, a háború után sem tűnt el a náci Németország iránti szimpátia. (Aki nekik esetleg nem, de egy neves szerzőnek hisz, annak ajánljuk figyelmébe az osztrák író, Thomas Bernhard munkásságának idevágó részeit.) Ennek megfelelően neki, a II. világháború után felnövő lánynak ugyanúgy meg kellett vívnia közéleti-politikai csatáit unokatestvéreivel és más rokonaival.

Vagyis: az FPÖ sikere nyugati szomszédunknál korántsem előzmény nélküli. A szélsőjobboldali eszmerendszer mindig jelen volt az országban, csak néha inkább, néha pedig kevésbé maradt rejtve. A migránsválság kitörése óta inkább kevésbé.

„Melyek az FPÖ jobboldali populizmusának jellegzetességei? Mi választási sikereik titka? Kik szavaznak rájuk?” – teszi fel a kérdéseket Jobboldali populizmus Ausztriában: az FPÖ fejlődéstörténete című, 2018 augusztusában megjelent, remek tanulmányában három osztrák kutató, Franz Fallend, Fabian Habersack és Reinhard Heinisch.

Az írás mindenekelőtt röviden felvázolja a szabadságpárt történelmét: a párt 1956-ban alakult egykori nácik gyűjtőhelyeként, éppen ezért sokáig a politika páriájának számított. Vezetői egy idő után próbáltak középre húzni, végül először 1983-ban kerültek kormányra a szociáldemokraták koalíciós partnereként. Jörg Haider színre lépésével a szabadságpártiak végképp kiléptek az árnyékból; a tehetséges pártelnök fokozatosan háttérbe szorította a németpárti, nacionalista szárnyat, és az FPÖ-ből korszerű jobboldali populista pártot csinált, amely a néptől elidegenedett, korrupt elittel szemben pozicionálta magát. Jelszavai, témái között megjelent a bevándorlás, a bűnüldözés hiányosságainak szapulása, az EU-ellenes hozzáállás. Később felvették szótárukba a Nyugat védelmét, az „agresszív kapitalizmus” negatívumait, a kereszténység megóvását a radikális iszlámmal szemben. A dolog kiválóan működött: 1983 és 1999 között a párt 5,3 százalékról 26,9-re növelte támogatottságát.

HIRDETÉS
Orbán Viktor, a precedens | Magyar Hang

Az addig az FPÖ bécsi elnökeként dolgozó Heinz-Christian Strache 2005-ben lett a párt első embere, és az épp válságban lévő alakulat választási eredményét a 2006-os 11-ről 2017-re 26 százalékra tornázta fel. Mindeközben a szabadságpárti választók társadalmi profilja alig-alig változott: a tipikus FPÖ-szavazó férfi, fiatal, munkás, illetve alacsony képzettségű.

Ezt a szavazótábort nehéz eltántorítani, mondja megkeresésünkre a tanulmány egyik szerzője, Franz Fallend. A salzburgi egyetem munkatársa úgy véli, az FPÖ nagyon ügyesen reagált az Ibiza-videók közzétételére. Azzal igyekezett kisebbíteni az ennek nyomán vele szemben megfogalmazott vádakat, amelyek szerint korrupcióra hajlamos, és ha tehetné, visszaélne politikai hatalmával, hogy a felvételt külföldi titkosszolgálatok vagy baloldali médiumok készítették a párt lejáratására.

– Ez az összeesküvés-elmélet sokaknál termékeny talajra hullott – magyarázza a szakértő. – Az EP-választásokon láttuk, hogy a párt 17,2 százalékot szerzett, csupán 2,5 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az FPÖ-nek ma rengeteg törzsszavazója van, akik elsősorban a párt bevándorlásellenes politikáját értékelik, és annál inkább készek védelmükbe venni politikusait, minél több oldalról, minél hevesebben támadják azokat.

Hasonlóan nyilatkozott az APA osztrák hírügynökségnek a Berkeley Egyetemen dolgozó német nyelvész, Elisabeth Wehling is. Mint mondta, a szabadságpártiaknak egyetlen hét alatt sikerült úgy értelmezniük a történetet, hogy az nem más, mint Ausztria elleni támadás. „Ehhez az első lépés az volt – magyarázta Wehling –, hogy Strachét áldozatként tüntették fel, mostanra pedig ott tart az FPÖ kommunikációja, hogy az osztrákok szabadságát bizonyos sötét háttérhatalmak, például Soros György vagy valamelyik titkosszolgálat veszélyezteti.”

A nép nevében, de a nép felett kormányoznak | Magyar Hang

Az FPÖ-hívek korábban sem voltak finnyásak; alig érintették meg őket az olyan ügyek, mint például Udo Landbaueré: a párt alsó-ausztriai erős emberéről 2018-ban derült ki, hogy a Germania nevű legényegylet tagja. Ez a Burschenschaft (a Burschenschaftokat, ezeket a középiskolai és egyetemi diákegyesületeket a vehemensebb baloldaliak egyszerűen a náci eszmerendszer továbbéltetőinek tartják) antiszemita daloskönyveiről híresült el. Landbauer egy időre háttérbe vonult, ma azonban magas tisztségeket tölt be pártjában.

Most nagyon úgy fest, hogy Strache is ép bőrrel megússza: még az is felvetődött, hogy Brüsszelbe költözik. A párt tagságának legalábbis ez volt a határozott óhaja: a volt elnök az FPÖ-sök körében végzett belső szavazáson a szükséges 33 ezer voksnál is többet gyűjtött, így elvileg beülhetett volna az Európai Parlamentbe. Végül nem élt a lehetőséggel.

Következmények nélküli ország? Ebben a tekintetben mindenképpen. A cikkünk elején említett Falter írt arról a botrány kirobbanása után, hogy a videóban szereplő másik FPÖ-politikus, Johann Gudenus egyértelműen a párt nácibarát szárnyához tartozik. Ő is, Strache is a Vandalia nevű legényegylet tagja volt egykor, mozgalmi nevük „Wotan” (Richard Wagner Nibelung-ciklusában ez a germán isten, Odin neve) és Heinrich (előbbi Gudenust, utóbbi Strachét jelöli). A cikk felidézi, hogy Gudenus a Haider-időszakban szélsőjobboldali szimpátiái miatt még a párt ifjúsági szervezete által is elutasított Strache pártfogoltja volt; édesapja, a korai FPÖ tagja, az azóta elhunyt John Gudenus arról volt ismert, hogy elítélték holokauszttagadásért. Tíz évvel később kiderült, hogy fia Facebook-jelszava egy időben ez volt: „heilheil”.

HIRDETÉS

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,014lájkolóTetszik
2,837követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek