HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Szaúd-Arábia:...

Szaúd-Arábia: nyitva vagyunk

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Nem félsz itt nálunk? – kérdezi a még hagyományos hidzsábot viselő, de az arcát eltakaró nikáb kendőt már elhagyó büféslány, miközben átnyújtja nekem életem első teve-burgerét Rijádban. Szaúd-Arábia fővárosában ottjártamkor éppen az ország történelmének egyik első kulturális és gasztronómiai fesztiválját tartják. A Saudi Seasons elnevezésű programsorozat célja a turizmus fellendítése, összhangban az arab ország 2030-ig tartó ambiciózus reformprogramjával.

Habár a világ egyik legelzártabb országában járunk (legalábbis nemrég még az volt), a fesztivál szinte semmiben sem különbözik nyugati társaitól: a könnyű- és komolyzenei programoknak helyt adó színpadok között boltok és éttermek sorakoznak, sőt a nemzetközi trendeknek megfelelően food-truck fesztivált is rendeznek. A büfékocsik végeláthatatlan tengerében mi a Camelio teve-burgerét választjuk. A furgont négy, harmincas éveik elején járó nő üzemelteti. Ők az országban elsők között éltek azzal a lehetőséggel, hogy nőként saját vállalkozásba fogjanak. Más szempontból is úttörők: habár a tevehús fogyasztása az arab kultúra része, hamburgert csak kevesen készítenek a sivatag hajójából.

Izgatottan lépek a büfé előtt ülő pénztároshoz, hogy megrendeljem életem első tevéjét. A furgonban lévő lányok gyorsan otthagyják a grillt és az ablakhoz sereglenek – ahogy nekem a teve-burger, nekik a nyugati turisták látványa az újdonság. Távolságtartásnak, félelemnek, ultrakonzervatív dogmáknak semmi jele: a tökéletes sminket viselő és kiváló angolsággal beszélő lányok egymás szavába vágva kérdezgetnek arról, hogy honnan és miért jöttünk, ettünk-e már tevehúst, mit tudunk az országukról, és hogy félünk-e itt. 

– Miért félnénk? – kérdezek vissza.
– Tudjuk, hogy milyen hírek terjednek rólunk a nyugati világban, de az elmúlt években sok minden megváltozott nálunk – foglalják össze tömören Szaúd-Arábia jelenlegi helyzetét, miközben mosolyogva magukra mutatnak.

Szaúd-Arábia megítélése valóban rendkívül negatív volt a nyugati világban az elmúlt két évtizedben: kezdve a 2001-es világkereskedelmi központok elleni merénylettel összefüggésbe hozott szaúdiakkal, a különböző fegyveres konfliktusokban való részvételen, valamint Dzsamál Hasogdzsi újságíró tavalyi meggyilkolásával bezárólag. Ezzel párhuzamosan azonban számos pozitív fejleménnyel is az újságok címoldalára került a 34 milliós arab ország: 2013-ban női képviselőket választottak az országgyűlésbe; 2017-től együtt sportolhatnak a fiúk és lányok az iskolákban, és együtt szurkolhatnak a nők és a férfiak a stadionokban; tavaly júniustól a nők is vezethetnek az országban; mostantól pedig gyakorlatilag megnyitották kapuikat a nyugati látogatók előtt. 

Ezt a változást szeretné bemutatni a világnak Szaúd-Arábia Turisztikai Minisztériuma is, amely több ezer nyugati turistát lát vendégül ezekben a hónapokban. Én első magyarként érkeztem az országba a program keretében, amelynek alapja, hogy 2019. szeptember 27-től már interneten keresztül vagy épp az országba való belépéskor is lehet turistavízumot igényelni. A programban részt vevő 49 ország állampolgárai – így a magyarok is – legfeljebb fél évet tölthetnek látogatóként az Arab-félsziget legnagyobb államában. A szabályozás annyira új, hogy még a rijádi repülőtér alkalmazottainak egy része sem tud a létezéséről. Így érdemes már az utazás előtt az interneten elintézni a vízumot, hogy gyorsabb legyen az útlevél-ellenőrzés a megérkezéskor. 

Az új szabályok rendkívüliek az ország történelmében, a vallási turizmus azonban már évszázadok óta része az iszlám vallás központjának tekintett államban. A szaúdi statisztikai hivatal adatai szerint Mekkába hétmillió muzulmán zarándok érkezik évente külföldről, hogy a kába-kőhöz járulhasson. Őket figyelemre méltó infrastruktúra várja: a legközelebbi repülőtereken külön terminálokat alakítottak ki számukra, ahonnan több mint 250 utazási iroda kínál buszjáratokat a muszlim világ legszentebb városába. Habár Mekkába továbbra is csak a muszlim hitűek léphetnek be, szeptember végén az ország többi része megnyílt a nyugati látogatók előtt.

A turisztikai minisztérium adatai szerint eddig – nem meglepő módon – az ország fővárosába, Rijádba és a vörös-tengeri kikötővárosba, Dzsiddába érkezett a legtöbb nyugati turista. Mi is ezt a két várost választottuk úticélnak az egyhetes látogatáskor.

Business class a metrón – van, ahol még az állomásokat is klimatizálják | Magyar Hang

Az ország közepén található, hétmilliós Rijádot sokan Dubaj kevésbé csillogó, de történelmi értékekben sokkal gazdagabb testvéreként írják le. A belváros néhány emeletes lakó- és irodaházai közül csak két jelentősebb felhőkarcoló emelkedik ki: a Al Faisaliyah gömb alakú étterméből és a Kingdom Center kilátóhídjáról valóban királyi látvány tárul a szélsebesen növekvő és fejlődő városra. A tornyokból kitekintve a város nyugati horizontján azonban már látható, hogy Rijád hamarosan Dubaj babérjaira tör: épül az Abdullah királyról elnevezett pénzügyi negyed. Az új központban ötvenkilenc toronyházat építenek fel, amelyekben 3 millió négyzetméternyi irodát és lakóingatlant alakítanak ki. A projekt nagyságát jelzi, hogy az új üzleti negyedben 65 ezer parkolóhely lesz és 12 ezer ember lakik majd itt. A negyeden több metróvonal is áthalad majd a hálózat 2021-es megnyitása után.

HIRDETÉS

Addig azonban csak a folytonos dugók és az építkezésekkel járó por jut a helyieknek és a turistáknak egyaránt – annak ellenére, hogy tizenkét sávos autópályák szelik keresztül-kasul a várost, Rijádban rendszeresek a torlódások. Helyi vendéglátónk szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a reformoknak köszönhetően egyre több nő ül a volán mögé, amivel tovább nő a forgalom. A női vezetők látványa még most, egy év elteltével is az újdonság erejével hat a helyiekre. Vendéglátónk rendszeresen beletapos a fékbe, ha női sofőrt lát a volánnál, hogy mi is megbizonyosodhassunk róla: a szaúdi reformok működnek. 

Rijádból szerencsére nem autóval, hanem repülővel jutunk el a tengerparti Dzsiddába. Az egyórás utat a szaúdi nemzeti légitársaság – máshol a világban hosszútávú járatokra használt – szélestörzsű gépekkel szolgálja ki, nem véletlenül. Annak ellenére, hogy félóránként indulnak járatok az ország második legnagyobb városába, tele van a 465 ülőhelyes Boeing. A fedélzeten kiderül, hogy a vallási előírások és szokások még mindig élénken élnek: a személyzet lázasan dolgozik azon, hogy minden kérésnek és dogmának megfelelve ültesse át az embereket, hogy a nőknek például ne kelljen idegen férfi mellett utazniuk. Sok zarándokkal is találkozunk a fedélzeten: a hívők ugyanis évszázadok óta Dzsiddán át jutnak el Mekkába. 

Légkondicionált tehénfarm a sivatagban – így élnek a Katarba reptetett magyar tehenek | Magyar Hang

A Vörös-tenger partján fekvő város igazi kozmopolita közösség: kikötőként évszázadok óta a legkülönfélébb népek találkozópontja, amely nemcsak építészetében, de kultúrájában is mind a mai napig megmutatkozik. A helyiek progresszívebbnek tartják magukat az ország többi részénél. És valóban: a dzsiddai Ezüstpart strandja szinte csak a pálmafák számában különbözik a balatoni párjától. Bármerre is nézek mindenhol a bikinis nők és a fürdőnadrágos férfiak együtt élvezik a pénteki napsütést, miközben Dj Hugo Trix játssza a legújabb nyugati slágereket. Mindez elképzelhetetlen lett volna néhány évvel ezelőtt. Nemcsak az öltözködés változott meg, egészen 2017-ig zenét sem lehetett játszani nyilvános helyeken.

A tengerparton napjaink egyik legnagyobb nyugati slágerét, a Dance Monkey-t hallgató szaúdiak jól mutatják, mennyire szélsebesen változik az az ország, amelyet eddig a világ egyik legzárkózottabb társadalmának gondoltunk. A külső és belső nyomás által formált reformokat azonban patikamérlegen méri a vezetés és egy jól átgondolt stratégia mentén valósítják meg a változást. Nem ez az első alkalom, hogy Szaúd-Arábia évszázados történelme során nyit a nyugati világ fele, viszont ez az első lehetőség, hogy egyszerű turistaként is részese legyünk a változásnak. 

A nyitás és a túlélés víziója

Az Arab-félsziget többi vezető államához hasonlóan 2016-ban Szaúd-Arábia is bemutatta azt a nagyívű stratégiáját, amelynek célja az ország hosszú távú fejlesztése jelentős társadalmi és gazdasági reformokon keresztül. A gazdasági átalakítás legfőbb célja a kőolaj dominanciájának csökkentése, a szociális reformok pedig a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését és az életminőség javítását célozzák.

A Saudi Vision 2030 stratégia céljai között szerepel, hogy 50 százalékra növeljék a nem kőolajhoz köthető termékek és szolgáltatások exportját a jelenlegi 16 százalékról. Jelentősen (5,7 százalékra) növelnék a külföldi befektetések arányát az országba, emellett erősítenék a kis- és középvállalkozásokat, hogy azok elérjék a 30 százalékos részesedést a GDP-ben. Ezzel párhuzamosan növelnék a nők gazdasági részesedését. Nagy szerepet szánnának a nem-kormányzati szervezeteknek is: a cél, hogy az ország GDP-jének 5 százalékát a non-profit szektor adja. A stratégia kiemelten kezeli az e-kormányzati programokat. Azon dolgoznak, hogy a világ öt legfejlettebb e-közigazgatási rendszere közé tartozzon a szaúdi. 

Erősítenék mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmust. Ennek érdekében – a már meghozott vízumliberalizációs lépéseken kívül – egyebek mellett megkétszereznék a világörökségi helyszínek számát az országban. Nagy hangsúlyt fektetnének a vallási turizmusra is: évi 30 millióra növelnék a zarándokok számát.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,985lájkolóTetszik
3,811követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nyíljon ki végre az emberek szeme!” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Herczeg Zoltánnal! Mészáros Lőrincet sejtik a milliárdos őrizetbe vétele mögött. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Flaszter 99. – Épp szembeköpi magát a NER

Dévényi István ezúttal Lánczi Richárddal, az N1TV főszerkesztőjével és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével beszélget.