Nincs egyetértés a magyar jogállamiság vizsgálatára kijelölt „három bölcs” között, ezért nem nyújtották még be a vizsgálatukról szóló jelentést a párt elnökségének. Így pedig várhatóan nem is lesz döntés a Fidesz néppárti tagságáról a február eleji kongresszuson – vett észre a Bloomberg értesüléseit a Portfólió.hu.
A hírügynökség szerint már január elejéig be kellett volna nyújtani a vizsgálati jelentést, de nincs konszenzus a három néppárti bölcs között a magyar jogállamiság megítéléséről. Ez pedig jól mutatja azt, hogy az Európai Néppárton belül is megosztó kérdés. Néppárti vezetők közben tartanak attól is, hogy egy elítélő vizsgálatra és a kizárási javaslatra vajon mi lenne Orbán Viktor válaszlépése.
Orbán Viktor legutóbb múlt pénteki rádióinterjújában beszélt a pártcsaláddal való viszonyáról. Akkor azt mondta, hogy annak többsége elárulta a Fideszt, ezért egy centiméterre voltak attól, hogy kilépjenek, csak azért nem tették meg, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”. A kormányfő hozzátette ugyanakkor, hogy a helyzet így nem maradhat, ha a Néppárt nem áll ki Magyarország mellett, akkor „nekünk egy új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”, és „lesznek hozzá szövetségeseink”.
A horvátok nem büntetnének
Közben kiderült az is, hogy a hazánkkal szemben jelenleg is zajló hetes cikkely szerinti eljárásban az uniós soros horvát elnöksége nem szeretne büntetni. – A mi álláspontunk az, hogy az eljárás lényege nem a szankciók kivetése azoknál az országoknál, ahol hiányosságok vannak – közölte az Euronews megkeresésére a horvát elnökség szóvivője. Bruno Lopandic azt tette még hozzá, hogy szeretnék, ha a hiányosságok megszűnnének és ha tiszteleten és párbeszéden alapuló, kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnának.
Hetes cikkelyes eljárás: A magyar kormány meghallgatását kezdeményezik | Magyar Hang
Szükségesnek tartja Németország és Franciaország is, hogy a tagállamok Európa-ügyi minisztereiből álló tanács meghallgassa a magyar kormányt a hazánkkal szemben már megszavazott, úgynevezett 7-es cikkelyes eljárás kapcsán. A Népszava számolt be arról, hogy a franciák és németek képviselői kezdeményeztek ezt, miután lezajlott egy vita a miniszterek tanácsában.
A szóvivő közölte, hogy jelenleg folynak a megbeszélések a partnerekkel az Európai Tanácsban és az Európai Bizottsággal is, a fejlemények ismeretében döntenek majd arról, milyen lépések történjenek. Ezekről természetesen pedig tájékoztatják majd az Európai Parlamentet.
Mi is ez a hetes cikkely?
Mint ismert, a hetes cikkely szerinti eljárást 2018 szeptemberében indította el az Európai Parlament Magyarország ellen, az első meghallgatásra egy évet kellett várni. Összesen két meghallgatás történt, ezeken a magyar kormányt képviselő Varga Judit igazságügyi miniszter tagadta, hogy bármilyen rendszerszintű hiányosság lenne a magyar jogállamiságban vagy a demokráciában.
Az Európai Parlament nagy többsége múlt csütörtökön mondta ki, hogy rossz állapotban van a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban.
