HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld ­Európaiság u...

­Európaiság ukrán módra

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

Ukrajnában azt engedélyeznék egy tinédzsernek, hogy megváltoztathassa a nemét, az oktatásának a nyelvéről azonban továbbra sem dönthetne.

Bejegyeztek egy törvénytervezetet Ukrajnában, amelynek értelmében engedélyeznék a tinédzsereknek, hogy nemet váltsanak. A 2684-es számú törvénytervezet lényege, hogy bővítené a kiskorúak egészségügyi jogait. Ennek keretében konkrétan azt akarja engedélyezni, hogy a 14 évesek szüleik hozzájárulása nélkül nemet válthassanak. A dokumentum szerint ezen kívül a 14 éves fiatalok, nem lennének kötelesek kezeltetni magukat az alkoholizmustól, a kábítószer függőségtől, a toxikomániától, és más veszélyes függőségektől. A tervezetet a kormányzó Nép Szolgájának egyik képviselője, Lada Bulah jegyezte be.

HIRDETÉS

De hogy mennyire nem csak egyedi ötletről van szó, azt mutatja az oktatási miniszter egyik legutóbbi nyilatkozata is. Hanna Novoszad az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek arról beszélt, hogy az iskolát gendersemleges helyként képzeli el. A tárcavezető nem viccel, hiszen miniszteri tevékenységét a család alapjai tantárgy elleni fellépéssel kezdte. Mert – mint fogalmazott – nem nézi jó szemmel, hogy a gyermekekre ósdi dogmákat kényszerítenek. Novoszad emellett arra panaszkodott, hogy e terveket egyelőre még nem lehet megvalósítani, mert ehhez nem eléggé fejlett az ukrán társadalom.

Mindezek fényében aztán végképp nem érthető, hogy ez a liberalizmus miért nem terjed ki a kisebbségek nyelvhasználatára. Pontosabban nagyon is érthető, hiszen ez politikai kérdés, és csak az ukrán-orosz feszültség kontextusában értelmezhető. No, meg azt is látni kell, hogy az ukrán politikai elit egyszerre rettenetesen liberális valamint „európai”, és játszik rá a társadalom mélyrétegeiben évszázadok óta megbújó, időről-időre előtörő szélsőséges nacionalizmusra. Legalábbis az Euromajdant követő öt évben így volt. Most pedig láthatóan nem egyszerű visszatuszkolni a kiszabadított szellemet a palackba.

Ezért aztán rövidtávon a magyar-ukrán viszonyban is csak apró előrelépésre számíthatunk. Főleg úgy, ha Kijev még az olyan, a kárpátaljai magyarságot érintő jogfosztó helyzetet a jelenlegi, többszörösen diszkriminatív oktatási törvényen belül orvosló, így arcvesztés nélkül megvalósítható ötleteket is lesöpri az asztalról, mint amelyeket legutóbb ukrajnai látogatásán Szijjártó Péter elővezetett. A magyar külügyminiszter egyik javaslata az volt, hogy sorolják be a magyarokat az őshonos nemzetiségek  csoportjába, míg a másik értelmében nem az egyes tantárgyak oktatásában térnének át fokozatosan az ukrán nyelvre, hanem az ukrán nyelv oktatásának óraszámát növelnék.

HIRDETÉS

Kijevben azonban sorba minden miniszter lesöpörte ezt a javaslatot az asztalról. Elsőként az oktatási miniszter, a már említett Hanna Novoszad. Legutóbb pedig a kulturális, ifjúsági és sport tárca vezetője jelentette ki, hogy nem fogja kezdeményezni a szintén az európai normákkal szembemenő nyelvtörvény felülbírálását és módosítását. Volodimir Borogyanszkij egy interjúban fejtette ki álláspontját, amely szerint semmi sem indokolja a jogszabály módosítását. Állítása szerint a legfrissebb felmérések eredménye szerint Ukrajna lakosságának 48,3 százaléka kizárólag vagy többnyire ukránul beszél. A családok 28 százalékában az orosz a mérvadó, további 23,7 százalékukban pedig egyaránt használják az orosz és az ukrán nyelvet.

Ezek után ugyancsak meglepő az előző kormány nyelv- és oktatási törvény kérdésében az elutasító irányvonalat kiszolgáló külügyminiszterének a figyelmeztető megszólalása. Pavlo Klimkin Szijjártó Péter legutóbbi ukrajnai látogatása kapcsán meglehetősen konstruktív hangnemben kijelentette, most mindenki csak arról beszél, hogyan kell megtanítani a kárpátaljai magyarokat ukránul, azonban ezen kívül más fontos tényezőket is számba kellene venni. „Mindannyiuknak teljes értékű ukrán állampolgárrá kell lenniük. Természetesen, saját identitásuk elvesztése nélkül. Ehhez az ukrán nyelv mellett szükségük lenne alaptudásra Ukrajna történelméből, földrajzból, állam- és jogtudományból” – közölte Klimkin. Véleménye szerint ezeket a tudományágakat akár egy tantárgyba is be lehetne sűríteni. „Többször megfordultam Kárpátalján, s azt vettem észre, hogy a magyarság nem érzi magát otthon Ukrajnában. Segítenünk kell nekik, ellenben Kárpátalja egy rész magyar enklávévá változik” – mondta el.

S ha Ukrajna kapcsán elmondható, hogy az „európai” retorika ellenére a politika a kisebbségi jogok tekintetében egyáltalán nem európai, akkor ez kijelenthető a Nyugat álláspontjáról is. Mert miközben az értékekről beszélnek, az érdekek – adott esetben Oroszország nyomás alatt tartása – felülír mindent. Tucatnyi NATO-ország nagykövete a közelmúltban ennek szellemében petíciózott Budapesten a külügyminisztériumban, de ezt szem előtt tartva nyilatkozott a szervezet legutóbbi miniszteri ülése előtt az Egyesült Államok NATO-hoz akkreditált nagykövete is. Mint Kay Bailey Hutchison fogalmazott, a NATO nem a kétoldalú konfliktusok megoldásának a helye, és ezek a problémák nem akadályozhatják a szervezetet kulcsfontosságú céljai elérésében. Különösen akkor, amikor Ukrajna annyira rászorul az északatlanti szövetség támogatására. „A célunk, hogy Ukrajna partneri státust kapjon, és reméljük, hogy Magyarország ebben együttműködik velünk” – mondta a diplomata, aki mellesleg megjegyezte, igyekeznek meggyőzni Magyarországot arról, hogy Ukrajna tiszteletben tartja a kisebbségek jogait.

Ezek után Budapest aligha tehet mást, mint egyedüli nyomásgyakorló eszközként fenntartja Ukrajna atlanti integrációjának blokkolását, közben pedig reménykedve várja az orosz-ukrán viszony enyhülését. Mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mozgásterét ez szélesíthetné, és oroszajkúként tehetne engedményeket a kisebbségek nyelvhasználatának kérdésében.  

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

35,826lájkolóTetszik
3,177követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nagyon súlyos és hosszú válság jön” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Róna Péterrel, Döbrentey Ildikóval és Levente Péterrel. Együtt kell élnünk a fenyegetéssel? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek