A koszovói miniszterelnök megoldást javasolt a szerbekkel fennálló feszültség enyhítésére

A koszovói miniszterelnök megoldást javasolt a szerbekkel fennálló feszültség enyhítésére

A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó haderő, a KFOR katonái összecsapnak a helyi szerbekkel a polgármesteri hivatal épülete előtt az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ötpontos megoldási javaslattal, egyebek mellett az önkormányzati választások megismétlésének lehetőségével oldaná a Belgrád és Pristina közötti feszültséget Albin Kurti koszovói miniszterelnök – jelentette kedden a Koha Ditore című pristinai napilap honlapja. Az elképzelés ismertetésével egy időben azonban a pristinai hatóságok őrizetbe vettek szerbeket, így a feszültség mégsem csökkent Észak-Koszovóban – írja az MTI.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR) – amelyben magyar egység is szolgál, amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

Mivel az elégedetlenséghez a helyi önkormányzati választás vezetett, Albin Kurti kedden felvetette annak a lehetőségét, hogy megismételjék a voksolást, ezúttal a szerbek bojkottja nélkül. A német, az olasz, a francia, az amerikai és a brit nagykövettel folytatott tárgyalást követően a koszovói kormányfő arról is beszélt, hogy mindenkinek felelnie kell az igazságügyi szervek előtt, aki rátámadt a KFOR katonáira (számos magyar honvédnak is sebesülést okozva), „az erőszakos szerb csoportoknak ki kell vonulniuk Koszovóból”, a KFOR-nak, a koszovói rendőrségnek és az EU igazságügyi missziójának biztonsági elemzést kell végeznie, végül pedig Belgrádnak és Pristinának vissza kell térnie a brüsszeli párbeszédhez.

Kurti vádja szerint az erőszakos cselekményeket elkövető szerbek, vagy legalább egy részük, szerbiai, és nem koszovói lakos. A kormányfő sajtótájékoztatóját követően azonban a koszovói rendőrség elfogott egy szerb férfit, aki a gyanú szerint a KFOR elleni támadások egyik szervezője volt. Belgrád azonnal reagált a vádra, és közölte: a férfi ártatlan. A koszovói szerbek tiltakozásképpen ismét az utcára vonultak.

Aleksandar Vucic szerb elnök szerdán találkozik a brit, az amerikai, a francia, a német, az olasz és az uniós nagykövettel, hogy a helyzet megoldásáról egyeztessen.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét egyoldalúan Szerbiától, amit Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.

Észak-Koszovóban négy, többségében szerbek lakta település Belgrádra tekint fővárosként, és szembeszegül a pristinai kormányzattal. Tavaly év végén az észak-koszovói szerb kisebbség tagjai úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. A szerb kisebbség nagyobb autonómiát követel magának, de Albin Kurti koszovói kormányfő attól tart, ez oda vezethetne, hogy a szerbek egy népszavazáson úgy döntenek: nem maradnak Koszovóban, hanem inkább Szerbiához csatlakoznak.

Ha érdekli a téma, olvassák el riportunkat Észak-Koszovóból.