Az Európai Unió második legnagyobb természetes uránszállítója az a Niger, ahol puccisták a napokban átvették a hatalmat. Tizenhárom uniós tagállam mintegy százhárom reaktorjának működéséhez járulnak hozzá, ezek fele Franciaországban található.
Diverzifikálniuk kell az uránbeszerzésüket – ezt a tanulságot vonja le egyre több francia a nigeri puccsot látva. Ez pedig jelentős változást hozhat, hiszen Franciaország több mint ötven éve importál természetes uránt Nigerből. Az energiaügyi átállás minisztere mindenesetre kedden arról beszélt, hogy a nigeri helyzet nem jelent semmiféle kockázatot a természetes uránellátást illetően. Emmanuel Macron számára ettől még mindenképpen fontos kérdés marad, hogy Franciaország szuverenitása miként biztosítható energiaügyben, főleg annak fényében, hogy tavaly óta az orosz ellátás is kérdésessé vált. Macron időközben be is jelentette hat új, nyomottvizes (EPR2) atomreaktor építését, a harmadik generációs, nyomás alatti vizes erőműveket elsőként francia és német cégek fejlesztették.
Ha bezárnak egy uránbányát, annak nincs azonnali hatása az erőművekre – magyarázta a 20 Minutesnek Teva Meyer geopolitikai szakértő. A reaktorok ugyanis három évig használják a nyersanyagokat. Továbbá időbe telik az is, hogy a földből kivont urán eljusson az atomerőműben való felhasználásig. Jelenleg Franciaország kétévnyi uránnal és annak átalakított termékeivel, tehát dúsított, átalakított és összegyűjtött uránnal rendelkezik. A Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének (Iris) munkatársa, Jean-Marc Gravellini hozzáfűzte ehhez: Franciaország aggódhatna, ha Niger lenne az egyetlen urántermelője, viszont a hetvenes években diverzifikálta forrásait. A nigeri urán így a francia import 15-17 százalékát tette ki az elmúlt tíz évben – jelentette ki.
Franciaország a héten repülőt is küldött evakuálni az állampolgárait, az elsők szerdán földet értek Párizsban. Az országban 1500 katona, illetve körülbelül hatszáz további francia lakos él, továbbá jelen van több mint fél évszázada egy urán kitermelésére szakosodott francia multinacionális vállalat, az Orano. Nagyjából 900 embert foglalkoztatnak, többségük azonban nigeri. Két évvel ezelőtt például 1996 tonna fémuránt bányásztak Aïr sivatagi régióban, ami az éves globális termelésnek körülbelül harminc százalékát jelenti.
Patrick Saint-Paul, a Le Figaro nemzetközi kiadásának főszerkesztője úgy fogalmazott, hogy a katonai eszkalációtól tartó Párizsnak most nincs más választása, mint kivonnia állampolgárait Nigerből. A végeredményt már most borítékolhatónak tartja: akárcsak a Közép-Afrikai Köztársaságból, Burkina Fasóból vagy Maliból, innen is távozni fognak végül a francia csapatok. Mindez szerinte annak az Emmanuel Macronnak a kudarca, aki azt állította, hogy újra feltalálta a szoros partneri kapcsolatot Afrikával.
Niger a világ ötödik legnagyobb természetes urántermelője, tavaly az afrikai ország volt az EU második legnagyobb természetes uránszállítója, 25,38 százalékos részesedéssel: tizenhárom uniós tagállam mintegy százhárom reaktorjának működéséhez járult hozzá. Ezek fele Franciaországban található. Az uniós uránkészlet 74,19 százalékát egyébként Kazahsztán, Niger és Kanada adta 2022-ben – közölte az Euratom hétfőn az AFP-vel. Az Európai Bizottság részéről egy keddi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nincs kínálati kockázat az EU-val kapcsolatban.
