Egyiptom egyre mélyülő gazdasági válsággal néz szembe, amely olyannyira súlyos, hogy az emberek már a családjuk élelmezéséért küzdenek – írja riportjában a BBC. A brit közszolgálati adó beszámolója szerint sok ország küzd a szárnyaló inflációval, de a márciusban 30 százalék feletti inflációval küzdő Egyiptom a leginkább szenvedő országok közé tartozik. Az élelmiszerek drágulása pedig januárban összességében 48 százalékos volt az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Sok ember számára a korábban alapvető alapélelmiszernek számító cikkek, mint például az étolaj és a sajt, megfizethetetlen luxuscikké váltak – írja a BBC, hozzátéve, hogy egyes termékek ára hónapokon belül megduplázódott vagy megháromszorozódott. Közben problémát jelent az is, hogy a Nílus-menti ország részben azért is küszködik így, mert a több mint 100 millió fős hatalmas népesség élelmezése érdekében nagymértékben támaszkodik az importált élelmiszerekre, nem pedig a hazai mezőgazdaságra.
Tavaly 12 hónap alatt az egyiptomi font értéke felére csökkent az amerikai dollárral szemben. Most egy dollár 30,48 egyiptomi fontot ér, míg tavaly 15,7 volt a váltószám. Januárban, amikor a kormány ismét leértékelte a valutát, ez ismét jelentősen megemelte az olyan importtermékek árát, mint a gabona. A BBC több embert is megszólaltatott. Egy 60-as éveiben járó háromgyermekes nő arról beszélt, középosztálybeliként míg tavaly kényelmesen kijött a havi 5000 fontos fizetéséből, most azért küzdenek, hogy húst tudjanak enni. Az egész csirke ára Egyiptomban jelenleg 160 és 200 font között mozog, így a riport szerint bőven akad, aki hetente csak egyszer tud már csak húst enni.
Komoly felzúdulást és dühöt váltott ki a kormányzat legutóbbi táplálkozási tanácsa, amelyben azt javasolták a lakosságnak, hogy főzzenek csirkelábat – a madár fehérjében gazdag részét, amelyet Egyiptomban is általában a kutyák és macskák számára tartanak fenn.
A gazdasági bajokért a katonai hírszerzés egykori igazgatójából 2014-ben elnökké lett Abd el-Fattáh esz-Szíszit teszik felelőssé. A 2011-es arab tavaszt követően – többek között amerikai „segédlettel” – megbuktatták a moderált iszlamista vezetést, és a 12 éve megbuktatott egykori elnök, a 2020-ban elhunyt Hoszni Mubarak után újra a haderő felől érkező „erős kezű vezető” került Egyiptom élére.
Timothy Kaldas politikai közgazdász szerint a hadsereg, a biztonsági és hírszerző ügynökségek hatalma és befolyása nőtt mióta Szíszi elnök van hatalmon. Az elemző szerint a magánszektor részvétele ennek következtében drámaian csökkent – a rezsimhez nem kötődő vállalatok nem tudnak versenyezni, sok külföldi befektető elhagyta Egyiptomot.
A koronavírus és az orosz-ukrán háború is rossz hatással van az ország egyik húzóágazatára, a GDP 5 százalékát adó turizmusra; a háború miatt ugyanis elmaradnak az orosz és ukrán turisták, akik korábban szép számmal látogattak Egyiptomba.
Egyiptom az elmúlt hat év során négyszer fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), hogy mentőcsomagot kérjen. Az állam bevételeinek csaknem felét az adósságok visszafizetésére fordítják, amelyek a GDP 90 százalékát teszik ki.
