Küszöbön a kemény brexit

Küszöbön a kemény brexit

Brit zászlók a brexit napján, 2020. január 31-én (Fotó: REUTERS/Henry Nicholls/File Photo)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Fogy az idő” – ezt a nevet viseli az a kampány, amelyet hétfő hajnalban indított el a brit kormány annak érdekében, hogy felkészítsék a szigetország vállalkozásait arra az esetre, ha mégsem születne meg az unióval kötendő kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény. Mostanra ugyanis egyre valószínűbb, hogy a január 31-én az unióból távozó Egyesült Királyságnak nem lesz elég a 11 hónapos átmeneti időszak arra, hogy megállapodjon Brüsszellel a majdani kétoldalú kapcsolatok feltételeiről. Ezt támasztotta alá a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozó is, amelyen a tagállamok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint a továbbiakban Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges lépéseket. Mindez egyértelmű reakció volt arra, hogy a tárgyalássorozat első kilenc fordulójában nem sikerült eredményre jutni, így az unióban ma már egyre többen vélekednek úgy, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök és csapata valójában nem is akar megegyezést.

Pedig a „kemény” brexit hamarosan rendkívül kellemetlen helyzetbe sodorhatja a szigetország vállalkozásait. A brit kormány által csak ausztráliai típusú kapcsolatrendszerként emlegetett végkimenetel esetén az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ami egyértelműen azzal járna, hogy növekednének a vámterhek. Ezzel ellentétben a „lágy brexit” értelmében megmaradhatna az EU közös piacában való tagság az áruk és szolgáltatások tekintetében, valamint a személyek szabad mozgásának legalább bizonyos foka, az Európai Gazdasági Térség szabályai szerint. Kemény brexit esetén ráadásul a vámok miatt növekvő adminisztratív terhek fennakadásokat is okozhatnak a szállításokban, nem is beszélve arról, hogy ennek áremelő hatása is lehet. Ahhoz ugyanis semmi kétség nem fér, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor januártól a brit termékekre ellenőrzés vár a határon, és újra előkerülnek a sokáig nem látott vámáru-nyilatkozatok és állategészségügyi igazolások.

Ezért sokan már most arra számítanak, hogy januártól hatalmas torlódások várhatók az unióba irányuló teherautó-forgalomban. A University College London hatásvizsgálati jelentése például arra a következtetésre jutott, hogy még ha járművenként mindössze 70 másodperces is az átlagos vámvizsgálati idő, nagyjából 1200 és 2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain. Ez viszont egyben azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot (!) kellene várnia az átkelésre ezen az útvonalon, vagyis ha a kamionos hétfőn beáll a sorba, szombat délután jutna át a kontinensre.

De az országba újonnan érkezőknek sem lesz innentől könnyű dolguk, ha munkát vállalnának Angliában. Azok a cégek ugyanis, amelyek január 1-je után újonnan akarnak külföldieket, köztük EU-állampolgárokat munkaviszonyban alkalmazni, ezt már csak az új bevándorlási szabályok alapján tehetik meg, amihez a brit belügyminisztérium által engedélyezett munkaadói jogosultsági státust is be kell szerezniük. Így sokan azt valószínűsítik, hogy innentől jóval nehezebb lesz munkát vállalni azokban a munkakörökben, amelyekben eddig elsősorban a kelet-közép-európai bevándorlók dolgoztak.

Úgy tűnik egyébként, mintha a brit kormány azon dolgozna, hogy megállapodás nélkül távozzanak az unióból. Miután a párizsi csúcson megszületett az uniós vezetők állásfoglalása, a brit kormányszóvivő jelezte: London értelmezése szerint az EU gyakorlatilag véget vetett a kereskedelmi tárgyalásoknak azzal, hogy kizárólag a brit féltől várja a további lépéseket. Így nincs értelme a tárgyalások e hétre tervezett folytatásának, ha csak az unió nem változtat ezen az álláspontján. A kemény brexit valószínűségét növeli az is, hogy nemrég Johnson maga is nyilvánvalóvá tette, ideje felkészülni a megállapodás elmaradására. Így mostanra a legtöbb brit cégnél már kész tényként kezelik, hogy hamarosan jelentős problémákkal kell szembenézniük még akkor is, ha a kormány szerint ez egyben új lehetőségeket is tartogat számukra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/43. számában jelent meg október 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/43. számban? Itt megnézheti!