Közel másfél évig tartó huzavona után március 7-én Svédország hivatalosan is a NATO tagja lett, miután az erről szóló ratifikációs okiratot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eljuttatta Washingtonba.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint az elfogadott ratifikációs okmányt a köztársasági elnöknek kell aláírnia, ami kedden megtörtént, ezt követte a külügyminiszteri ellenjegyzés, majd a NATO szabályai szerint az okiratot fizikai valójában el kell juttatni az amerikai külügyminisztérium megfelelő részlegéhez. „Ez a mai nap reggelén, hely idő szerint 8 órakor, azaz otthon délután 2-kor megtörtént. Utasításomra hazánk washingtoni nagykövete, Takács Szabolcs bement az amerikai külügyminisztériumba, bevitte a ratifikációs dokumentumot, és ezáltal Magyarország részéről minden munkát elvégeztünk annak érdekében, hogy Svédország a NATO tagja lehessen” – közölte Szijjártó Péter.
Svédország még 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz invázió után nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, de ezt Törökország és Magyarország jó ideig nem akarta jóváhagyni. A törökök végül megelőztek bennünket, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök január végén aláírta Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációs okmányát. Magyarország változatos kifogásokat hozott fel a bővítés blokkolására, többek között arra hivatkozott, hogy Svédország nem mutat kellő tiszteletet, márpedig egy olyan szövetségesi viszonyban, amelyet a NATO-tagság jelent, elengedhetetlen a bizalom az országok között. Végül a fideszesek idén februárban utolsóként szánták rá magukat a svéd NATO-tagság elfogadására.
