A választások második fordulójában a Nép Szövetsége jelöltjét, tisztelt Recep Tayyip Erdogant fogom támogatni – e szavakkal jelentette be döntését hétfőn Sinan Ogan, a május 14-i török elnökválasztás harmadik helyezettje, aki azonnal elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint politikai pozíciókról szóló alkudozás befolyásolta volna a választását a két esélyes jelölt támogatásában. A politikus ehelyett azzal indokolta a regnáló török elnök támogatását, hogy a Kemal Kilicdaroglu mögötti hat ellenzéki pártból álló Nemzet Szövetsége nem tudott elegendő sikert felmutatni az Erdogan-féle Nép Szövetsége ellenében, valamint meggyőző perspektívát nyújtani a jövőt illetően. Szerinte az ország stabilitása most különösen fontos, Törökország végrehajtó elnöki rendszerében ugyanakkor a stabilitás fontos alapja, hogy a parlament és a köztársasági elnökség ugyanazon szövetség irányítása alatt álljon. És bár a nagy bejelentés után még mindig kérdés, hogy Ogan szavazói végül engedelmeskednek-e a politikusnak, mostanra egyre bizonyosabb, hogy a Erdogannak már nem lesz nehéz dolga a második elnökválasztási fordulóban.
Kilicdaroglu esélyeit ugyanis az is csökkenti, hogy most egyszerre kell megnyerni az Oganra szavazó nacionalista szavazókat és a kurdokat. Ami az utóbbiakat illeti, az ellenzéki jelölt ugyan az első forduló előtt nem vitte túlzásba a kurdoknak tett ígéreteit, mégis el sikerült érnie, hogy a kurd többségű régiókban ő legyen a befutó. Ez azzal vált lehetővé, hogy a Népek Demokratikus Pártja (HDP) nevű kurd formáció nem indított saját elnökjelöltet a választáson, hogy ezzel is növelje Erdogan fő kihívójának esélyét. Mivel Kilicdaroglu a nacionalista szavazóknak így csak a migránskérdésben tud ígéreteket tenni, meglehetősen korlátosak a szavazatszerzési lehetőségei ebben a körben. Erdogan ráadásul az elmúlt hónapokban rengeteg ígéretet tett, hogy hazaküldik az országban lévő 3,5 millió szíriai menekültet, akiket sokan minden bajok forrásának tartanak a gazdasági válság által sújtott országban. Ezért aztán Kilicdaroglu is előállt azzal a tervvel, hogy ha hatalomra kerülne, hazaküldi a szíriaiakat a hazájukba. A nacionalista szavazóknak azonban ez valószínűleg kevés lesz, hogy Kilicdaroglura adják a voksukat vasárnap a szavazófülkékben.
Ráadásul most a parlamenti választási eredmények is Erdogant erősítik. Emlékezetes: a május 14-i egyfordulós parlamenti választáson a Nép Szövetsége kormányoldali pártszövetség győzött. Az elért 49,47 százalék 268 képviselői mandátumhoz juttatta az Erdogan-vezette kormánypártot, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) a 600 fős törvényhozásban. A Nemzet Szövetsége nevű ellenzéki pártszövetség a voksok 35,02 százalékát gyűjtötte be, ami a legnagyobb ellenzéki pártnak, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) 169 parlamenti helyet biztosított. Vagyis még ha Kilicdaroglu valamilyen csoda folytán mégis megnyerné az elnökválasztást, akkor sem tudná teljesíteni azokat az ígéreteit, amelyeket a kampánya során tett. Ezek között az elnöki rendszer lecserélése is szerepelt parlamentáris rendszerre, amihez nélkülözhetetlen lenne a többség a török törvényhozásban. Így viszont Kilicdaroglu ígéreteinek legfontosabbika már most, a második elnökválasztási forduló előtt értelmét vesztette.
Erdogannak így minden oka megvan most arra, hogy optimistán tekintsen a jövőbe. Amennyiben a török elnök most vasárnap újrázni fog, az ellenzéki erőknek valószínűleg az marad az egyedüli reményük, hogy a korábban módosított török alkotmány csak két elnöki ciklust tesz lehetővé. A következő elnökválasztáson így Erdogan már nem indulhatna, amivel véget érhet a több évtizedes országlása. Addig viszont még rengeteg idő telhet el, ami alatt senki sem lehet biztos abban, hogy az illiberális török elnök nem talál ki újabb jogi megoldást arra, hogy hatalmon maradjon.
