A külföldön regisztrált török állampolgárok számára csütörtökön megkezdődött a 2023-as köztársaságielnök- és parlamenti választás, amelyet Törökországban május 14-én tartanak – jelentette az MTI beszámolója szerint Anadolu török állami hírügynökség. A beszámoló szerint 73 országban 3 millió 416 ezren jogosultak voksolásra. Az érintettek a külképviseleteken, valamint Törökországban a határátkelőhelynek minősülő helyszíneken élhetnek szavazati jogukkal. A szavazólapok kitöltése külföldön május 9-ig lesz lehetséges, míg a török határátkelőhelyeken még május 14-én is lehet voksolni.
A köztársaságielnök-választáson Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő legfőbb kihívója a második legnagyobb parlamenti tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, Kemal Kilicdaroglu, aki ezúttal egy hatpárti ellenzéki pártszövetség jelöltje. Az Erdogan által vezetett kormánypárt, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) immár két évtizede áll az ország élén.
Erdogan újraválasztása nincs kőbe vésve. Néhány héttel ezelőtt a Reptér című külpolitikai podcastunkban is foglalkoztunk a témával Egeresi Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökországgal foglalkozó, ott gyakran megforduló tudományos munkatársával. Arról beszélt, hogy a gazdasági helyzet alakulása lehet az, amely talán a leginkább kihathat a május 14-én esedékes parlamenti- és elnökválasztásra is. A hivatalos adatok szerint az általános infláció éves szinten 58 százalék volt, az élelmiszerek ennél is jobban drágultak, és ha megkérdeznek egy átlag törököt, az azt mondja, „200 százalékos volt” a pénzromlás. Mindez kihat a kormánypártok népszerűségére, amely a február eleji, Törökországot és Szíriát megrázó földrengések előtt is markánsan erodálódott szoros választási eredményt sejtetve.
