Nincs könnyű helyzetben az október elején alakult Szövetség, amely három szlovákiai magyar pártból, a Magyar Közösség Pártjából, a Hídból, valamint az Összefogás Mozgalomból jött létre hosszú-hosszú alkudozás után. A közös magyar párt (amelyhez később a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is csatlakozott) a legtöbb közvélemény-kutató szerint be sem jutna a szlovák parlamentbe. Ám a kedvezőtlen népszerűségi adatokon kívül a Szövetségnek újabban még ennél is komolyabb problémákkal kell szembenéznie, amelyek a közös párt létét veszélyeztetik.
Mint korábbi cikkeinkben megírtuk, a közös felvidéki magyar párt ötlete a 2020. februári parlamenti választások után merült fel, amikor – a rendszerváltás után először – az összes magyar párt kiesett a szlovák törvényhozásból, képviselet nélkül hagyva a szlovákiai lakosság 8 százalékát kitevő magyarságot. Az egyesülési tárgyalások azonban egyáltalán nem mentek könnyen. Az meglehetősen gyorsan kiderült, hogy a legfőbb vitatéma a pártok között a pozíciók elosztása. A három párt számára ugyanis egyáltalán nem volt mindegy, hogy ki adja a közös magyar párt elnökét, ahogy az sem volt lényegtelen, hogy az elnökségben és a közgyűlésben milyen arányban kapnak helyet a még létező pártok emberei. Szintén vita tárgyát képezte, hogy mi maradjon meg a működő pártstruktúrákból. Végül arra jutottak a felek, hogy az egyesülés után a résztvevők továbbra is megmaradnának platformokként, és az új párton belül megtarthatják alapszervezeteiket.
Múlt év október 3-án megszületett a várva várt közös párt, amelynek az elnöke Forró Krisztián, az MKP politikusa lett.
Nem kellett azonban sok időnek eltelnie, mire kiütköztek az első ellentétek. A kezdő lökést ehhez Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának elnöke adta, aki a Felvidek.ma portálnak nyíltan beszélt arról, hogy a közös párt helyi, járási és megyei szervezetei megalakításának nehézségei többek között a platformok közti nézetkülönbségeknek köszönhetők. A politikus kijelentette, hogy a pártszervezési kérdésekben a platformérdekek abszolutizálása zajlik, ezért el kell gondolkodni a platform nélküli közös párton. Szerinte ugyanis kivitelezhetetlen, hogy az alkotó pártok egyszerre építsék a platformokat és a Szövetséget. – „Az erős, markáns platformokból összerakott Szövetség úgy fog kinézni, mint amikor egy hajót, mondjuk, autó-, vonat- és repülőalkatrészekből raknak össze. Igaz, hogy menni fog a vízen, de folyamatosan meg fog hibásodni, és csúnya lesz” – fogalmazott Berényi, amire Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke azonnal reagált. – Aki a platformok létjogosultságát ebben a szakaszban megkérdőjelezi, az a Szövetséget kérdőjelezi meg – hangsúlyozta a Híd politikusa, aki kijelentette, hogy továbbra is érzi az elmúlt bő tíz év feszültségét a Szövetségben.
December végén aztán az MKP platformja tiltakozott amiatt, hogy a Híd Jakab Elemért jelölte a Szövetség Országos Tanácsába, a politikust pedig felszólította, hogy vonuljon vissza a politika élvonalából. Mózes Szabolcs, az Összefogás platform elnöke ezután már egyenesen „toxikus” személyekről beszélt, majd a közéletből két éve távozó egykori Híd-elnök, Bugár Béla is megszólalt. A politikus a párt elnökét, Forró Krisztiánt kérte számon, aki szerinte hallgatásával hozzájárul ahhoz, hogy a párton belüli ellentétek még nagyobb feszültségeket okozzanak.
A leginkább aggasztó az, hogy a közös magyar párton belüli feszültségek akkor jelentkeztek, amikor valóban szoros együttműködésre lenne szükség, Szlovákiában ugyanis idén helyhatósági és megyei választásokat tartanak. Ha ez nem sikerül, könnyen előfordulhat, hogy a magyarok részaránya az önkormányzati és megyei testületekben is csökkenni fog, pedig a Szövetség éppen ennek megakadályozására jött létre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/3. számában jelent meg január 14-én.
