Fokozódik az orosz erőszak a német kancellár szerint, így ezzel szerinte összhangban áll a herszoni gát lerombolása. Olaf Scholz a Reuters beszámolója szerint mindenesetre úgy látja, új dimenziót nyitnak meg a háborúban a történtek. A WDR műsorszolgáltatónak adott interjúban azt mondta, a Nova Kahovka-gát elpusztítása még fontosabbá teszi, hogy Németország támogassa Ukrajnát, ameddig csak szükséges.
Scholznak egyébként belföldön is konfliktusokat kell vállalnia az Ukrajna melletti kiállással. Nemrég tüntetők háborúpártinak kiáltották ki egy beszéde alatt, mire ő dühösen reagált, szenvedélyes szónoklatot tartva arról, hogy a valódi háborúpárti politikus Vlagyimir Putyin. A szociáldemokrata párt nagygyűlésén Scholz kifejtette, az orosz elnök volt az, aki kétszázezer katonával bevonult Ukrajnába, majd még ennél is több embert mozgósított. Putyin az, aki saját honfitársai életét kockáztatja, és rendkívüli mennyiségű tankot, rakétát visz Ukrajnába. Városokat, falvakat, utakat és vasútvonalakat pusztít el, gyerekeket és időseket egyaránt lemészároltat – fogalmazott.
A kancellár most azt mondta, Németország aggodalommal követi a zaporizzsjai atomerőművet vízzel ellátó gát megsemmisülése körüli helyzetet. Az ukrán és az orosz erők egymást hibáztatják a történtekért, miután több millió liter víz szabadult fel, a környező falvak elöntésével fenyegetve, továbbá elzárva a vízellátást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség azt közölte, szorosan figyelemmel követi a helyzetet, úgy látja viszont, hogy nem áll fenn közvetlen nukleáris kockázat az erőműnél.
Kinek állhatott érdekében?
Sokakat evakuálni kell a környékről a gát átszakadása miatt, amely Rácz András szerint elsősorban az oroszok érdeke volt. Tavaly októberben is felmerült már, hogy a gát célponttá válhat. Az oroszok így kívánhatták gátolni az előrehaladó, a várost tavaly év végén visszafoglaló ukránok mozgását. Az oroszok eközben arról kezdtek beszélni, hogy szerintük az ukránok célja valójában a gát megsemmisítése. A megszállás alatt tartott Nova Kahovka orosz polgármestere, Vlagyimir Leontyev tagadta, hogy nekik állt volna érdekükben a dolog. A tározó vízszintje egyébként tavaly év végén rendkívül alacsonyan állt, majd májusra viszont egyenesen tizenhét méterre emelkedett. Az ukrán vízerőmű-vállalat szerint az oroszok szándékosan emeltek a vízszinten, majd árasztották el a településeket. Az orosz fél egyébként kezdetben azt is tagadta, hogy bármi történt volna a gáttal. Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta, hogy ha Oroszország felrobbantja a gátat, azzal hadat üzen az egész világnak.
Az ukrán hadsereg déli katonai parancsnoksága keddi bejelentése szerint a gátat egyértelműen az oroszok robbantották fel. Az említett, oroszok által beiktatott polgármester ugyanakkor szintén terrorcselekménynek nevezte a gát megsemmisítését. A Herszontól harminc kilométerrel keletre, a Dnyiprón elhelyezkedő gát harminc méter magas, több száz méter széles, és 1956-ban épült a kahovkai vízerőmű részeként. A víztározó becslések alapján nagyjából tizennyolc köbkilométernyi vizet tartalmaz, a mérete nagyjából megegyezik az Utah állambeli Nagy-sóstóval. Ez a víztározó látja el délről a Krím-félszigetet is.
A herszoni régió kormányzója, Olekszandr Prokudin a gát felrobbantásának hírére felszólította a lakosságot, hogy hagyja el a területet, mert szerinte a víz öt órán belül eléri a kritikus szintet. Zelenszkij korábban azt mondta, a gát felrobbantása esetén a víz eláraszthatja Dél-Ukrajna nagy területét, ez pedig tömegpusztító fegyverek bevetésével lenne egyenértékű. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden kijelentette, a gát felrobbantása évtizedek óta az egyik legsúlyosabb technológiai katasztrófának nevezhető Európában, és egy borzalmas háborús bűnnek számít. Az Ukrajnában tartózkodó brit külügyminiszter, James Cleverly szerint az orosz invázió felelős a pusztításért.
Belülről robbantották fel
Az Ukrahydroenergo kedden bejelentette, a gátat belülről robbantották fel, a kár pedig helyrehozhatatlan. A környéken élő embereket jelenleg Herszon városától feljebb lévő területekre evakuálják, előbb busszal juttatva el őket a városba, majd vonattal Mikolajivba, illetve Hmelnickijbe, Odesszába vagy Kijevbe, de már Herszonba is betört a víz. Az árvíz leginkább a Dnyipro folyásirányát, illetve az orosz kézben lévő bal part nagy részét fenyegeti. Az egyelőre nem világos, hány ember veszítheti el otthonát, de Herszon egyik orosz tisztviselője, Andrej Alekszejenko szerint 22 ezer ember tartózkodik az orosz ellenőrzés alatt tartott területek árterén.
Az észt miniszterelnök, Kaja Kallas is háborús bűnnek nevezte Twitter-oldalán a gát felrobbantását. A politikus hozzátette, Oroszország most a vizet változtatta fegyverré, ökológiai katasztrófával, tömegpusztítással fenyegetve. A Kreml viszont azt állítja, valójában Ukrajna szabotálta a gátat, hogy elvonja a figyelmet az orosz erőkkel szembeni ellentámadásról. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint egyértelműen az ukrán erők szabotázsáról van szó. Úgy látja, a cél az volt, hogy megfosszák az orosz ellenőrzés alatt álló Krímet a tiszta víztől. Peszkov határozottan visszautasította, hogy az oroszok rombolták volna le a gátat. Oroszország eközben bűnügyi nyomozást is indított a történtek feltárása érdekében.
Az ukrán külügyminisztérium az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte, hogy ott megvitassák a gáttal történteket. A hivatal újabb oroszellenes szankciókra kéri a G7-eket és az Európai Uniót. Szerinte ezeket az orosz rakéta- és nukleáris iparra kell kivetni. Ukrajna a polgári védelmi mechanizmus életbe léptetését is kérte az EU-tól, hogy így tudjanak segíteni a várható katasztrófa áldozatainak.
Vlagyimir Leontyjev kora délután már arról beszélt, hogy elérte az ár Nova Kahovka települést, ahol rendkívüli állapotot vezettek be. A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta, ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.
Megvan, ki robbanthatott
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója délután egy tévéműsorban már azt mondta, hogy előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdandárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyipro folyóba és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget – jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján. Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz.
