Ha az Egyesült Államok szerint Ukrajna készen áll a rendezési tárgyalásra, akkor törölni kell Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletét, amelyben ezt megtiltotta magának – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon. „Ami a tárgyalási folyamatot illeti, ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, akkor vonja vissza Ukrajna elnökének rendeletét, amely megtiltja a tárgyalások folytatását” – mondta.
Putyin Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, és el is kezdi őket, ha majd Putyin kész lesz erre, de egyelőre nincs jele annak, hogy ő „bármilyen érdeklődést mutatna a konstruktív diplomácia iránt”. Zelenszkij október elején – válaszul négy ukrajnai régió elcsatolására – hagyta jóvá az ukrán nemzetbiztonsági tanács határozatát, amely szerint Ukrajna mindaddig elutasítja az Oroszországgal való tárgyalást, amíg annak Putyin az elnöke.
Az orosz elnök Vlagyivosztokban megismételte, hogy Oroszország nem hagyhatja abba a harcot, amíg Ukrajna folytatja ellentámadását. Azt mondta, hogy ahogy az ukrán hadsereg kazettás lövedékekkel való ellátása nem változtatott a harctéri helyzeten, ugyanúgy nem fog az F–16-os harci gépek szállítása sem. Putyin úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztásig a washingtoni vezetésnek valamilyen eredményt fel kell mutatnia az ukrajnai háborúban, és nem számol az ukrán emberveszteségekkel. Hozzátette, hogy a jelenlegi ukrán vezetés sem sajnálja polgárait.
Az orosz elnök megítélése szerint Washington oroszellenes politikájának vektorán nem fog változtatni az elnökválasztás, bárki legyen is a nyertes. Putyin szerint mindazokat, akik jó baráti és üzleti kapcsolatokat akarnak kiépíteni Oroszországgal, vagy osztják az orosz álláspontot, mindenekelőtt a hagyományos értékek megőrzése tekintetében, elnyomják Amerikában. „A jelenlegi hatóságok az amerikai társadalmat oroszellenes hangnemre és szellemre hangolták. Ez a lényeg. Megtették ezt, és most már nagyon nehéz lesz nekik ezt az egész hajót valahogy más irányba fordítani – ez az első. Másodszor: Oroszországra állandó ellenfélként, sőt ellenségként tekintenek, ezt beleverik az egyszerű amerikaiak fejébe, és ez rossz, mert ez áthangolja a társadalmat” – mondta.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az, ami az újraválasztására törekvő Donald Trump volt elnökkel történik, „egy politikai rivális üldözése politikai indítékokból”. Azt mutatja, hogy az amerikai rendszer „rothadt”, és a politikai verseny tisztességtelen. Ennek az Egyesült Államok és a világ előtti lelepleződése Putyin szerint hasznos Oroszország számára, mert megmutatja, hogy ki az, aki ellene harcol. Egy újabb mozgósítás lehetőségével kapcsolatban azt, mondta, hogy az elmúlt hat-hét hónap során 270 ezer ember szerződött önként a fegyveres erőkhöz, ami napi 1000-1500 olyan jelentkezőt jelent, aki tudatában van annak, hogy a frontra kerül, és életét veszítheti. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi részleges mozgósítás alkalmából 300 ezer embert hívtak be.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szeptemben 3-án 280 ezer idén leszerződött katonáról tett bejelentést. Más témákról szólva Putyin a fórumon egyebek között kijelentette, hogy Oroszország és Kína nem katonai szövetséget, hanem barátságot köt népei érdekében. A Moszkva és Jereván között kiéleződött ellentéteket érintve rámutatott, hogy az örmény kormány lényegében elismerte Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett. Leszögezte, hogy Oroszországnak nincsenek problémái Örményországgal, és valószínűtlennek nevezte, hogy fordulat következett volna be Örményország és az Egyesült Államok kapcsolataiban.
Az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországból eltávozott emberekkel kapcsolatban jó tendenciának nevezte a visszatérésüket. Putyin becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a kultúra 160-170 olyan ismert művelője hagyta el az országot, aki nem ért egyet a hivatalos irányvonallal. Úgy vélekedett, hogy jobb viszont, ha ők inkább külföldön dolgoznak, minthogy Oroszországban „csöpögtessenek az agyakba” és népszerűsítsenek a hagyományostól eltérő értékeket.
Putyin azt mondta, nem világos számára, hogy Anatolij Csubajsz, a Rosznano volt vezetője miért bujkál Izraelben, utalt rá ugyanakkor, hogy a cégnél nagy pénzügyi hiányra bukkantak. Arkagyij Volozsról, a Yandex orosz multinacionális informatikai vállalat társalapítójáról azt mondta, a nyilatkozatai arra utalnak, hogy külföldön akarja tartani az üzletét és a vagyonát. Putyin megjegyezte: lehet, hogy Volozs jól él Izraelben, de az embereknek általában hálásnak kellene lenniük az országuknak, ahol sikeressé váltak.
Vlagyimir Putyin egyébként szerdán fogadja Kim Dzsongun észak-koreai diktátort, a sztálinista ország mindenható vezetője kedden vonattal lépte át Oroszország határát.
Olaf Scholz német kancellár közben kedden Berlinben arról beszélt: az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásól szóló béketárgyalásokhoz. Scholz leszögezte, nem szabad elhinni a „meséket”, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését. „Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen” – fejtette ki a német kancellár.
