Tizenöt évre emelték a Gulágot kutató orosz történész, Jurij Dmitrijev börtönbüntetését, derült ki a brit The Guardian cikkéből. Az orosz vezetés kritikusai szerint az ítélet azért sújtja őt, mert feltárta a Sztálin alatti bűnöket, miközben az országban egyre inkább relativizálják a kommunista időket. Dmitrijev emellett a Memorial nevű jogvédő csoport helyi vezetője is volt, emiatt szintén szembekerült a hatalommal. A szervezetet ezen a héten oszlathatják fel.
Tavaly már kiszabtak Dmitrijevre tizenhárom év börtönbüntetést, mindezt a hivatalos indoklás szerint kiskorúval szembeni szexuális bántalmazás miatt. Az ügy megítélése viszont ellentmondásos. A fogadott lányával szembeni szexuális bűncselekményekkel is vádolták, ő viszont tagadta az ellene felhozott vádakat. Decemberben az ügyészség azt kérte, két évvel toldják meg a büntetést, hétfőn pedig a petrozavodszki bíróság ennek megfelelően tizenöt évre emelte Dmitrijev büntetését.
Eredetileg 2016-ban tartóztatták le, megvádolva kiskorúról készült explicit fotók birtoklásával, ő viszont azt állította, csak a nevelt lánya fejlődését igyekezett nyomon követni a képekkel, mindezt a szociális munkások kérésére. A bíróság 2018-ban fel is mentette őt, ám később ezt az ítéletet felülvizsgálták, a vádak között pedig az erőszakos szexuális aktust is feltüntették már. Tavaly júliusban három és fél évet kapott, aminek a nagy részét már előzetesben letöltötte, de az ügyészség fellebbezett, így a karéliai legfelsőbb bíróság szeptemberben új ítéletet hirdetett.
A Memorial jogvédő csoport szerint viszont Dmitrijev valójában politikai fogoly, bebörtönzésének igazi oka pedig az, hogy a szovjet elnyomás emlékezetével foglalkozik, az egykori politikai foglyok eseteit kutatja. Karéliában végzett feltárásokat, részt vett például a szandarmoki tömegsírok felkutatásában is. A Szabad Európa orosz csapata nemrég interjúzott vele, ezt közölte a magyarországi kiadás is. „Korai nemzetközi projektjeink közül megemlíteném Padozero településen a német foglyok temetőjében emlékmű felállítását. Fokozatosan tapasztalatot szereztem a dokumentumokkal és az emberi maradványokkal való munkában. Folytattuk az elnyomás áldozatainak nyújtott anyagi segítséget – élelmiszert, pénzt és egyebeket adtunk. Lobbiztunk a helyi törvények módosításáért Karéliában, hogy segítsük az elnyomás áldozatait. Senkiről sem feledkeztünk meg. A kilencvenes évek a szovjet időszakhoz képest a szabadság időszaka volt, amikor megnyíltak a levéltárak és végre meg lehetett tudni az igazságot őseinkről” - mondta a lapnak Dmitrijev.
