Bergendy Péter Post Mortem című filmje képviseli Magyarországot a 94. Oscar-versenyben a nemzetközi film kategóriában – közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Filmintézet (NFI). Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 94. alkalommal átadandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2021. január 1. és 2021. december 31. között mutatnak be az adott országban.
A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a NFI Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba, Kálmán András és Pesti Ákos, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi igazgatója, Deák Kristóf filmrendező és Novák Emil operatőr vett részt. A héttagú bizottság mintegy 20 idei magyar mozifilm közül választotta ki a Post Mortemet.
A Bergendy Péter rendezésében készült horrorfilm világpremierje tavaly ősszel volt a varsói nemzetközi filmfesztiválon, azóta 26 fesztiválra hívták meg, köztük a világ legnagyobb presztízsű horrorfilm-seregszemléire, a spanyolországi Sitgesbe és a londoni FrightFestre.
A Nemzeti Filmintézet a Post Mortem külföldi forgalmazási jogait francia, olasz, német, lengyel, osztrák, svájci, szlovák forgalmazóknak értékesítette Európában. Dél-Koreára, Délkelet-Ázsiára – köztük Vietnámra, Indonéziára, Hongkongra, Malajziára –, Indiára, a latin-amerikai országokra, az Egyesült Államokra és Kanadára is megvásárolták helyi forgalmazók, ennek köszönhetően világszerte látható lesz a magyar horrorfilm.
Az első világháború és a spanyolnáthajárvány pusztítása után, 1918 fagyos telén Tomás, a fiatal vándorfotós abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves kislány hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfeletti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, és ő elhatározza, hogy kideríti, mi a céljuk – áll a közleményben.
A magyar filmekben ritka digitális látványelemeket is felhasználó Post Mortem 524 snittjében van számítógépes trükk, melyek Benyó Zoltán VFX supervisor vezetésével 10 hónapig készültek. A maszkmester Hámori Dániel volt, a kaszkadőröket Kósa László kaszkadőrszakértő irányította. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült mozifilm főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina, mellettük Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor látható.
Az operatőri munkáért Nagy András, a vágásért Király István, a hangért Balázs Gábor felelt, a díszleteket Hujber Balázs, a jelmezeket Breckl János tervezte, a zenét Pacsay Attila szerezte. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergendy Péter rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája. Nyáron, az első Magyar Mozgókép Díjak zsűrije a legtöbb kategóriájában – operatőr, vágó, látvány, maszk – a Post Mortem alkotóit díjazta.
A hazai moziközönség az InterCom forgalmazásában országszerte október 28-tól láthatja a Post Mortemet, amely a Szupermodern Stúdió gyártásában készült, producere Lajos Tamás és Köves Ábel.
A filmvilág legnagyobb presztízsű megmérettetésén az országok hivatalos Oscar-nevezései közül az Amerikai Filmakadémia tagjai választják ki majd az öt jelölt játékfilmet, amelyek végül a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. A jelöltek listáját 2022. február 8-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 27-én kerül sor Los Angeles-ben.
A Természetes fény esélyesebb lett volna?
Különös választásnak tűnik a Post Mortem annak tükrében, hogy az országos bemutatója még előttünk áll, így egyelőre azt sem tudni, pozitív lesz-e a magyar nézők körében a fogadtatása. Kérdéses, milyen lesz a kritikai visszhang, ahogy az is, a nézők mennyire lesznek kíváncsiak rá. Jósolni egyelőre nehéz, hiszen nem igazán készült eddig magyar horrorfilm, így meglehet, a különlegesség miatt bevonzza majd a nézőket, de az is elképzelhető, hogy nem tudnak majd mit kezdeni vele. Megvan persze rá az esély, hogy a film sikeres lesz a nézők és a kritikusok körében is. Az viszont erősen kérdéses, hogy egy horrorfilmnk mennyi esélye van a nemzetközi filmek versenyében. Az Oscar inkább szereti ebben a kategóriában a bátor művészfilmeket, nem volt véletlen a Saul fia Oscar-díja sem.
Ha a nézőszámokat nézzük, a legjobb választás a Toxikoma lett volna, ami az ősz legnézettebb magyar filmje a hazai mozikban, ráadásul pozitív volt a kritikai visszhangja is. Herendi Gábor filmjére a múlt hétvégéig összesen 73 960 néző volt kíváncsi. A kritikai fogadtatása is összességében pozitív, mi itt írtunk részletesebben róla. Tény persze, hogy a hazai sztárokra építő életrajzi közönségfilm nem feltétlenül olyasmi, ami nemzetközi forgalmazásban értelmezhető lenne.
Ha csak az elmúlt év kritikailag elismert, illetve fesztiválokon is jól szereplő filmjeit nézzük, akkor a Természetes fény lett volna a legjobb választás. Tény, a film nem egyértelműen hősként ábrázolta a magyar katonákat, a film jóval összetettebb volt annál, mint amit sokan várnak, főleg a jobboldali térfélről, ha hasonló témát dolgoznak fel. Itt olvashatják korábbi interjúnkat Nagy Dénes rendezővel.
A VOX Mozimagazin írta Facebook-oldalán: „Tessék nagyon erősen kapaszkodni! Magyarország a Post Mortemet nevezi Oscarra. Egy olyan évben, amikor egy filmünk (Természetes fény) fontos díjat nyert Berlinben, egy másik (A feleségem története) pedig Cannes-ban volt versenyfilm, és ott van még a szívhez szóló Külön falka is, ami Karlovy Varyban mutatkozott be szép visszhanggal.”
A Természetes fény berlini Ezüst Medvéje valóban sokat számított volna. Igaz, a hazai mozikban sajnos nem tarolt a film, bár ez egy nyomasztó háborús mű esetében kevéssé is meglepő. A Filmforgalmazók Egyesületének múlt heti listáján a Természetes fény a 21. helyet foglalta el, addig összesen 4072-en nézték meg, ezen belül a múlt héten 813-an. Mi itt írtunk bővebben a filmről.
A feleségem története cannes-i bemutatója is fontos lehetett volna a nevezés szempontjából. Igaz, a film nem volt egyértelmű kritikai siker, az amerikai ítészek többnyire értetlenkedtek, és a magyar fogadtatás is felemás eddig. Az újságírók leginkább a film kosztümös jellegét emelik ki, képeskönyvbe illően szép látványvilágról szólnak, ugyanakkor úgy látják, a filmnek kevésbé tett jót a konvencionális megvalósítás. Részletesebb kritikánkat itt közöltük a filmről. A feleségem története múlt hétvégén a kilencedik legnézettebb mozifilm volt, 3060-an mentek el rá, október 3-áig összesen 14 238-an.
Kis Hajni filmje, a kortárs magyar valóságot megmutató, a kritikusok által szívmelengetőnek nevezett Külön falka is jó választás lett volna. A film méltó lett a rendező korábbi kisfilmjeihez, amik szintén szép fogadtatásban részesültek. A Külön falkát szeptember 30-án mutatták be, a múlt hétvégén pedig 2179-en nézték meg.
Bergendy Péter filmjét nagyon szerették az idei veszprémi Magyar Mozgókép Fesztivál döntéshozói is. A misztikus horror itt négy díjat is kapott a Magyar Filmakadémia tagjainak titkos szavazása alapján. A legjobb operatőr, a legjobb vágó, a legjobb látványtervező és a legjobb maszk elismerése is a filmé lett. A játékfilmek közül Krasznahorkai Balázs filmje, a Hasadék kapta itt a fődíjat.
