Madarassy Jenő 30 éves tisztviselő 1929-ben, karácsony délután egy Thököly úti szállóban akasztotta fel magát. Egymondatos, rejtélyes búcsúlevelében ennyi állt: „Nekem úgy sem lett volna karácsonyom.”
Ugyanazon a délutánon Korinszky Mária annyit írt búcsúként, hogy „Isten sugallatára” válik meg az élettől, majd megmérgezte magát.
Már beesteledett, amikor az 50 éves altiszt, Tóth Károly a Dunába ugrott, mert nem tudott a családjának karácsonyfát állítani.
Szerelmi bánatában ivott lúgkövet Jocsák Mária, néhány óra múlva hatalmas kínok között meghalt. Házasságának áthidalhatatlan anyagi akadálya támadt – olvasható búcsúlevelében. Megvárta a karácsonyt, akkor akart meghalni, amikor Jézus született.
A régi bulvárlapok szenzációs tálalásban hozták a tragikus híreket. Itt bukkanhatunk rá az egyik legmegrázóbb esetre. Az özvegy fiatalasszony, Zsigmond Józsefné boldogsága elé az anyakönyvi hivatal emelt akadályt: nem kapta kézhez az iratait, úgy tűnt, hogy az ügyben nem is várható előrelépés. A kétségbeesett nő karácsonykor nagy mennyiségű luminált ivott, ami túladagolva súlyos, légzési, keringési problémákat okoz, ellenszéruma pedig nincs. Kórházba került, ahol a harmadik napon végül mégis megkapta a hivataltól a szükséges iratokat. A menthetetlen asszonyt a kórházi ágyon adta össze vőlegényével az anyakönyvvezető. Az esküvő után néhány órával halt meg.
A háború előtti lapokhoz képest a későbbi korok diszkrétebben kezelték a hétköznapi emberek személyes tragédiáit. Hírességek karácsonyi öngyilkosságairól azonban napjainkig beszámol a sajtó. Nem maradhatott titokban, amikor 1972. december 26-án, 40. születésnapján Domján Edit önkezével vetett véget életének. A rendszerváltást követően pedig ennél is jóval nagyobb publicitást kapott, amikor 2011 karácsonyán Mary Zsuzsi megölte magát.
A hit, hogy az ünnepnapokon kiugróan magas az öngyilkosságok száma, máig makacsul tartja magát, ezt azonban a kutatási eredmények nem támasztják alá. A karácsony is átlagos időszaknak tekinthető. Az öngyilkosságok száma nem kis részben időjárásfüggő, késő tavasszal, kora nyáron többen ölik meg magukat, véli Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa: „A téli időszakban mindenki egy kicsit nyomottabb a kevés napsütéses óra és a hideg miatt. Hamarabb sötétedik, kevesebb szociális aktivitásunk van, hajlamosabbak vagyunk otthon maradni. Akik depresszióval küzdenek, ezekben a hónapokban még inkább nyomottak és energiátlanok. Ebben az állapotban a pszichológiai és pszichiátriai megközelítés szerint ritkábban van elég erejük arra, hogy elvegyék a saját életüket. Amikor viszont jön a tavasz, egy kicsit nő az energiaszintjük, a hangulatuk viszont még mindig nagyon nyomott marad, emiatt ez egy veszélyes időszak.”
Noha a számok nem magasabbak, a súlyos lelki terhekkel, depresszióval küszködőket a karácsony és az ünnep utáni napok különösen megviselhetik. Ormay István pszichiáter a karácsonyi öngyilkosságokról szóló tanulmányában olvasható a megrendítő adat: az év utolsó heteiben a lelki segélyvonalak túlterheltté válnak. Noha az öngyilkosságok száma nem emelkedik, ám mégis sokan, kétségbeesett tiltakozásként úgy döntenek, hogy karácsonykor ölik meg magukat. Az okok (lásd a fenti példákat) a magánytól a szerelmi csalódáson, a családi válságon, az anyagi nehézségeken át a gyászig szerteágazóak. A felfokozott ünnepi hangulat pedig még mélyebb gödörbe taszíthatja a negatív gondolatokkal küszködőket. A jelenséget az angol szakirodalom „Christmas blues”-nak nevezi.
A mélypont a közvetlenül a karácsony utáni napokban, az angol terminológiában broken promise effectként, azaz a „megtört remény hatásaként” emlegetett időszakban következhet be, ekkor az öngyilkosságok száma is valamivel gyakoribb. Az ünnep ugyanis sokszor még a depressziós vagy magányos emberekben (hazánkban több mint 1 millióan élnek egyedül, a többségük idős ember) is ébreszthet várakozást, reménykedést. Az ünnepi hangulat december 26-tól aztán gyorsan eltűnik, helyén a kiábrándultság, a kilátástalanság marad.
Mit tehetünk, hogyan segíthetünk? A szakemberek kézenfekvő megoldást ajánlanak: figyeljünk oda ezekben a napokban még jobban egymásra, a magányosokra, a betegekre, azokra, akiket az élet különösen megviselt. És ajánlják természetesen a rászorulóknak a lelki segélyvonalakat, azt, hogy merjenek telefonálni. Akit érint: a telefonos segélyszolgálatok oldalon több szám is megtalálható.
